Varga Mihály Székelykeresztúron: a román kormány tartassa be a kisebbségi jogokat
Minden fórumon fel kell az ellen lépni, hogy a román hatóságok akadályozzák a magyar nyelv használatát a közigazgatásban, és gátolják az erdélyi magyar közösség azon törekvéseit, hogy településeit, köztereit és intézményeit anyanyelvén, a maga által választott névvel illesse, szimbólumait szabadon használja – jelentette ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedden Székelykeresztúron.
A magyar tárcavezető azt mondta: a román kormánytól azt várják, hogy tartassa be az általános emberi és kisebbségi jogokat, hogy folytathassuk a közös munkát: a fejlesztéseket, egy igazi közös közép-európai tér kialakítását.
Annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy a következő években Közép-Európában lesz az európai gazdasági növekedés központja, ezért a magyar kormány komoly figyelmet fordít a Kárpát-medencei régió gazdasági előrejutására, olyan együttműködés kialakítására, amely előnyös országaink számára. Az egymásra utaltság, a közös érdekek azonban nem írhatják felül azt az elvárást, amellyel Magyarország a tavaly ősszel hivatalba lépett új román kormány működésével szemben támaszt - mutatott rá a tárcavezető.
Magyarországnak egyértelmű, hogy közös érdek a kétoldalú kapcsolatok rendezése - közölte a miniszter. "Most, amikor Európa egy emberöltő óta nem látott biztonságpolitikai kihívással, a migránsok áradatával néz szembe, minden korábbinál erősebb kötelezettség országaink számára az összefogás, az együttes politikai cselekvés" - tette hozzá.
A miniszter beszélt arról, hogy Petőfi lelkesedésével, Széchenyi megfontoltságával és Kossuth tenni akarásával az elmúlt években olyan döntéseket hozott a magyar kormány, amelyekkel kivívta Magyarország helyét Európában. Mint mondta: a kormány rendbe tette és növekedési pályára állította a gazdaságot, valamint visszaadta a határainkon túl élő magyarságnak a nemzethez tartozás jogát.
A Hargita megyei településen tartott megemlékezésen a miniszter azt mondta: 1848-ban elődeink azért harcoltak, hogy Magyarország, a magyarság a szabad nemzetek közösségének egyenjogú tagja lehessen. Hozzáfűzte: azt akarták, hogy Pesten és ne Bécsben hozzanak rólunk döntéseket.
"Ma sem gondoljuk másként, ezért valljuk, jogunk van ahhoz, hogy magunk döntsünk Magyarország alaptörvényéről", önálló és a magyarság érdekeit szolgáló gazdaságpolitikát folytassunk - fogalmazott.
A miniszter szerint nemzetünk ünnepén hangsúlyosan kell kimondanunk, "nem kívánunk mást, mint 168 évvel ezelőtt: mi, magyarok békében, biztonságban és félelem nélkül akarunk élni".
Szólt arról, hogy egykor a forradalmat támogató tömegben ott voltak az erdélyi emberek is, nemcsak a magyarok, hanem mindenki: a szolgaság ellen lázadók, a szabadságért lelkesedők és a jövőért harcolók. Mint mondta, a közös cél a polgári berendezkedés megteremtése volt, ezért március 15-e a modern és független Magyarország születésnapja is.
- 34226 órája
NBA: Stephen Curryt nézni egy sima edzésen is élmény (VIDEÓ) - 34228 órája
Kiváltságokkal jár majd a koronavírus elleni oltás beadatása? - 34228 órája
Férfi kézi BL: vesztes finálék után végre győzni szeretne a Telekom Veszprém - 34230 órája
Megkéselte a szomszédja, mert túl hangosan horkolt - 34231 órája
Ilyen igazolást kapunk a koronavírus elleni oltás után - 34231 órája
„Imádkozz, és törekedj a jóságra” – így nevelte fel hét gyermekét a 101 éves, székelyföldi Marcsa néni