A gyártók szerint nem a jogszabályoknak megfelelően járt el az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság, amikor a napokban betiltottak ötféle, a hazai bevásárlóközpontokban is árusított palackozott vizet. A gyártók állásfoglalásában az áll, hogy a fogyasztóvédelem az ellenőrzéseket nem megfelelően végezte el, így jogtalanul nyilvánította emberi fogyasztásra nem alkalmasnak a palackozott vizeket. Megkeresésünkre Nagy József, az Országos Ásványvíz Társaság volt vezérigazgatója elmondta: a helyzetet nagyban árnyalja, hogy a betiltott vizek egyike sem ásványvíz, és a forgalomba hozott asztali-, illetve forrásvízre vonatkozóan megengedőek a jogszabályok.

Hétvégén az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság közleményben tudatta, hogy egy március 3-tól kezdeményezett ellenőrző akciója során a bukaresti szupermarketek, bevásárlóközpontok polcain olyan palackozott vizeket találtak, amelyek nem felelnek meg a mikrobiológiai követelményeknek.

A következő palackozott vizekről van szó:

• Winny márkájú, 2 literes pillepalackban forgalmazott szénsavmentes forrásvíz
• ARO 2 literes kiszerelésű asztali víz
• Calipso 6 literes forrásvíz
• Izvorul Zânelor 2 literes szénsavmentes forrásvíz
• Aqua Queen 5 literes forrásvíz.

A közlemény szerint a Winny esetében a baktériumok telepszáma tízszerese, illetve harmincszorosa, az Aro esetében kétszázszorosa, illetve nyolcszáznegyvenszerese, a Calipso esetében száznegyvenhétszerese, illetve százhatvanszorosa, az Izvorul Zânelor esetében huszonnyolcszorosa, illetve ötszöröse, az Aqua Queen esetében húszszorosa, illetve negyvenötszöröse volt a megengedett értéknek.

Az országos fogyasztóvédelmi hatóság vezérigazgatója, Paul Anghel a PSnews.ro-nak elmondta, az említett vizekben a baktériumok telepszáma nem haladhatta volna meg 22 Celsius fokon a 100/ml-t, illetve 37 fokon a 20/ml értéket.

A vezérigazgató hangsúlyozta, a bevásárlóközpontokban talált vizekből a mintákat akkreditált laboratóriumban vizsgálták meg, akkreditált eljárással. Hozzátette, arra vonatkozóan nem tud információkkal szolgálni, hogy ezek a magas értékek mennyiben jelentenek veszélyt az emberi szervezetre, ennek megállapítása a közegészségügyi igazgatóság feladata, amelyet értesítettek ez ügyben. Hozzátette, a fogyasztóvédelem annyit tehetett, hogy bírságolt, és betiltotta az említetett vizek forgalmazását. Hangsúlyozta, további ellenőrzések következnek, több megyében is.

A Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozó mikrobiológus, Irina Codiţă úgy fogalmazott, hogy a telepek egészségre gyakorolt hatása nagyban függ, hogy milyen baktériumokról van szó, de mivel ez az információ nem szerepel a közleményben, csak találgatni lehet. Annyit leszögezetett, hogy vannak olyan telepek, amelyek már kis mennyiségben is fertőznek.

A legveszélyesebb bakteriális szennyezők a Coliform, Escherichia coli, Enterococcus, Pseudomonas aeruginosa és szulfitredukáló anaerob spóraképzők. A szakemberek szerint amennyiben az említett szennyezők nincsenek a vízben, önmagában a magas baktériumtelepszám nem jelent egészségügyi kockázatot, de jelenleg is nemzetközi kutatások folynak azzal kapcsolatban, hogy árnyalják a képet, hiszen az egészségügyi kockázat mértéke sok szakértő szerint függhet a fogyasztó egészségi állapotától, korától, illetve a határértéktúllépés mértékétől.

Mit kifogásolnak a gyártók?

Az országos fogyasztóvédelmi hatóság igazgatója, Paul Anghel a PSnews.ro-val megosztotta, milyen törvény alapján végezték el az ellenőrzéseket. A 458/2002-es, illetve az ezt módosító 311/2004-es törvény szerint a baktériumok telepszámának mérésével a víz tisztaságát, illetve a forgalomba hozhatóságát állapítják meg. A jogszabály szerint a palackozott víz akkor iható, ha a palackozás pillanatában, illetve a gyártósor végén, a víz átvételekor megfelel az említett mikrobiológiai paramétereknek ( a baktériumok telepszáma nem haladhatta volna meg 22 Celsius fokon a 100/ml-t, illetve 37 fokon a 20/ml értéket). 

Az Izvorul Zânelort is gyártó Tusnád Ásványvíz Rt. közleményben tudatta, hogy a fogyasztóvédelem meglátásuk szerint jogtalanul járt el, mert a mintákat nem az előírásoknak megfelelően gyűjtötték be: nem a gyártósoron, illetve a palackozást követő 12 órán belül került erre sor, hanem két hónappal azután, hogy kijöttek a palackok a gyárból.

A Tusnád tájékoztatása szerint az előírásoknak megfelelően az akkreditált laboratóriumukban a szóban forgó palackok esetében is elvégezték a szükséges ellenőrzéseket, és nem találtak rendellenességeket, ahogy a közegészségügyi igazgatóságok sem. A sajtónak nyilatkozó Calipso és Aqua Queen képviselői szintén úgy tájékoztattak, hogy saját márkájuk esetében nálunk sem volt rendellenesség a gyártósoron.

Nagy József: a jogszabályokkal baj van

Megkeresésünkre Nagy József, az Országos Ásványvíz Társaság volt igazgatója elmondta, a fent bemutatott visszásság abban keresendő, hogy hiányosságok vannak a romániai törvénykezésben. Elmondta, míg az ásványvíz esetében nagyon szigorú előírások vonatkoznak a kitermelésre, a palackozásra és az értékesítésre, addig az asztali víz és a forrásvíz esetében ez koránt sincs így. Hangsúlyozta, a betiltott vizek egyike sem ásványvíz.

Az ásványvíz esetében legalább két év, amíg sikerül a kitermelési engedélyt megszerezni a hosszas procedúra és a sokszoros ellenőrzések, az úgynevezett bevizsgálás miatt. Ezzel szemben az asztali víz és a forrásvíz esetében elég csupán egy jóváhagyás a közegészségügyi igazgatóságtól, hogy a víz iható - magyarázta Nagy József. "Mindez azt jelenti, hogy például az asztali víz esetében egy egyszerű engedéllyel bárki nekifoghat akár csapvizet is palackozni és értékesíteni" - mondta az Országos Ásványvíz Társaság volt igazgatója. Hozzátette, ilyen körülmények között a fogyasztó felelőssége, hogy megfelelően tájékozódjon arról, milyen palackozott vizet vásárol.

Nagy József elmondta, mivel az ásványvíz esetében a gyártók úgynevezett kitermelési adót kötelesek fizetni, az asztali vízzel és a forrásvízzel szemben hátrányos helyzetbe kerülnek a piacon, hiszen ez utóbbi két víz esetében nincs ilyen illeték. A kitermelési adó ezer literenként 4 euró, ezzel magyarázható egyebek mellett, hogy az asztali víz átlagára csupán az ásványvíz árának negyven százaléka.

Az Országos Ásványvíz Társaság adatai arra engednek következtetni, hogy az asztali víz és a forrásvíz piacra gyakorolt hatása érezhető: míg korábban 1,5 milliárd liter ásványvizet fogyasztottunk évente, addig az utóbbi időben ez a szám 1 milliárdra esett vissza. Ha az asztali víz és a forrásvíz palackozását és értékesítését ugyanolyan szigorú szabályokhoz kötnék, mint az ásványvíz esetében, a jelenlegi 5 millió euró, kitermelési adóból származó jövedelmet akár háromszorosára is növelhetné az állam.

Arra a kérdésre, hogy történhetett meg, hogy a tusnádi palackozó egyik termékénél is rendellenességet állapított meg a fogyasztóvédelem, Nagy József kifejtette, furcsának találja, hiszen a tusnádi gyár az egyik legmodernebb egység, nagyon jól felszerelt laboratóriumuk van. Hozzátette, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a rendellenességet bukaresti boltokban árult palackok mintái alapján állapították meg, és nem tudni, a boltok az előírásoknak megfelelően tárolták-e a vizeket, vagy például a napon tartották. Meg kell nézni, az árumennyiségből milyen más városokba kerültek még vizek, és ott is el kell végezni a vizsgálatokat - mondta.

Nagy József szerint fejleszteni kellene a vízfogyasztási kultúránkat, jobban odafigyelhetnénk például milyen minőségű vizet iszunk, legyen szó akár az udvarunkon lévő kutak vizéről, amelyet nem ellenőriztetünk elég gyakran.