Kilenc évvel ezelőtt úgy nyerte meg a székelyhídi önkormányzat a nagykágyai szakközépiskola felújításának pályázatát, hogy szerény önrésszel 2010-ben befejeződnek a munkálatok. Ehhez képest 2016-ban még mindig zajlik a felújítás, ráadásul az állam 50 százalékosra nyomta fel a két százalékos önrészt. A helyszínen kiderült, hogyan kapott a hatóságok részéről sorozatlövéseket a három hektáros területen fekvő, legkevesebb öt műhellyel, bentlakással, tanári lakásokkal és három sportpályával rendelkező iskola rendbetételének projektje.

A több évtizedes szakoktatásra visszatekintő nagykágyai iskola nagyszabású felújítására 2007-ben pályázott a székelyhídi önkormányzat, sikeresen - tudtuk meg a helyszínen a polgármestertől, Béres Csabától, aki az iskola igazgatójával, Karancsi Bélával vezetett körbe bennünket az építkezésen. A közbeszerzést 2008-ban írták ki, és még abban az évben elkezdődtek a kivitelezési munkálatok. A kivitelező 1,3 millió lejes munkát végzett el abban az évben.

2009-ben viszont a kormány hirtelen elzárta a csapokat a gazdasági válságra hivatkozva, és egyetlen lejt sem utalt a projektre, az érvényes szerződés ellenére - ecsetelte a polgármester. A felújítás tehát leállt, holott 2010-ben be kellett volna fejeződnie.

Miközben minden évben meghosszabbították a kivitelezési szerződést, hat év várakozás után, 2014-ben újabb lehetőséget kapott az önkormányzat: a Regionális Operatív Program keretében olyan megkezdett projektekre lehetett pályázni, amelynek szerződése még érvényes, fordítottak a kivitelezésre összegeket, de nem sikerült befejezni a munkálatokat. A székelyhídi polgármesteri hivatal kapott az alkalmon, megnyerte a kiírást, és még abban az évben aláírták az újabb szerződést, 2015-ben pedig ismét zúgtak a munkagépek az iskolánál.

"De ahogy Romániában szokás, semmi nincs úgy, ahogy papíron rögzítik. A szerződés szerint a részmunkák elvégzését követő egy hónapban az irányító hatóságnak utalnia kell a pénzt a költségek fedezésére. A kivitelező mindössze márciusban kapott egy összeget, aztán a hatóság "elfeledkezett" a további pénzek utalásáról. Így júniusban a cég kénytelen volt ismét leállítani a munkálatokat, mert durván egymillió euróval nem számolt el az irányító hatóság. Két hónapig állt a kivitelezés" - részletezte a polgármester.

Az önkormányzat hatalmas büntetést kapott

"Közben kaptunk egy fülest, hogy meg akarnak büntetni bennünket, mert a 2007-ben érvényben lévő közbeszerzési törvény követelményei már nem felelnek meg a 2014-essel. Erre hivatkozva tehát 25 százalékos korrekcióval büntették a beruházást meghirdető önkormányzatot, azaz bennünket. Egy négymillió eurós beruházásról beszélünk, aminek a 25 százaléka nem kevés" - vágott bele az egyre inkább tragikomikusnak tűnő helyzet leírásába Béres Csaba. - Az önkormányzat tehát a következő faramuci helyzetbe került: mivel a kivitelező már egymillió eurót érő munkálatot ledolgozott, ha leállítjuk a projektet, az önkormányzatnak ki kellett volna fizetnie ezt az összeget, nekünk viszont hirtelen nem volt 4,5 millió lejünk erre, tehát csődbementünk volna; ugyanakkor a 25 százalékos büntetés szintén minimum ennyi pénzébe került volna az önkormányzatnak. Abban is biztosak lehettünk, hogy a kivitelező bepereli a polgármesteri hivatalt, ha nem lát pénzt. Tehát nem volt más választásunk: hitelt vettünk fel, erre a kormány lehetőséget adott. A hitel jóváhagyásával járó procedúra végén viszont odáig jutottunk, hogy az önkormányzatnak most már körülbelül 50 százalékát kell állnia a teljes beruházási költségnek".

A polgármester hozzátette, nem volt egy percig sem kérdéses, hogy beperelik az államot. "Azt mégsem lehet, hogy aláírok egy kivitelezési szerződést pár százalékos önrésszel, pár év múlva pedig 50 százalékos költségtérítésre kényszerítenek" - adta meg döntésük indoklását Béres Csaba, aki elmondta, azért tartja szívügyének a szakközépiskola fejújítását, mert ő is diákja volt ennek az intézménynek. "Nagy az érzelmi kötődés" - jegyezte meg.

Hogy a befektetett munka ne vesszen kárba, meggyőzték a kivitelezőt, hogy folytassa a felújítást. Biztosították a céget, hogy a teljes beruházásra hitelt vettek fel, tehát kifizetik a munkálatokat. Jelenleg a kivitelezés több mint 90 százalékánál tartanak, a felújítást júniusig be kell fejezni.

Miért kockáztat az önkormányzat?

Mert a nagykágyai iskolát Érmellék magyar nyelvű szakoktatásának egyik fellegvárává szeretnék tenni - adta meg a választ az igazgató. "Komoly stratégiát dolgoztunk ki, felmértük, hogy melyek a helyi igények, és ennek függvényében új szakokat tervezünk indítani" - magyarázta Karancsi Béla.

A nagykágyai iskola jelenleg a Pongrácz-kastélyban működik, 405 diákkal. A középiskolai képzésben több mint 200 diák vesz részt, olyan szakokat biztosítanak számukra, mint mezőgazdasági-gépészeti, élelmiszeripari (szaklíceumi és szakiskolai képzés), építészeti (szaklíceumi és szakiskolai képzés) és faipari (szaklíceumi képzés, esti).

Ha befejeződik a teljes felújítás, új szakokat beindítását tervezik. A gépészeti képzést például nehézgépészeti szakoktatással egészítenék ki. "Ez utóbbi Nagykágya emblematikus szakja volt. Ide jártak a buldózeresek és más nehézgépek kezelői" - mutatott rá Karancsi Béla. A nehézgépészeti oktatás számára az iskolaközpontban felújítottak egy hatalmas szerelőcsarnokot, egy három és fél tonnás daruval. "Ide akármilyen nagy gép befér, a mozgódarunk pedig ritkaságszámba megy" - jegyezte meg büszkén az igazgató.

A mezőgazdasági képzést az agroturizmus szakkal tennék még vonzóbbá. A 3 éves képzés felkészítené a diákokat olyan gazdasági egységek kialakítására, ahol kulturális, oktatási, szabadidős tevékenységek folyhatnak, lehetőség lenne az állattenyésztésre, helyi termékeket előállítására. A képzés magába foglalna egy kis előkönyvelést, a diákok marketinget, kereskedelmet, gasztronómiát, állattenyésztést tanulnának sok más mellett.

Az agroturizmus szak a lovászképzést is magába foglalná a tervek szerint, annál is inkább, mert a birtokait visszakapó Pongrácz gróf lovászat kialakítását tervezi Nagykágyán.

Mivel nagy az igény az érmellékiek részéről a szakács és pincérképzésre, e fele is elmozdulna az iskola. "A környékről rengetegen mennek Nagyváradra, Magyarországra szakácskodni, egy főszakács pedig nagyon sokat keres, így érthető az igény" - magyarázta az igazgató.

Arra hivatkozva, hogy a vidéken nagy hagyománya van a gyümölcs- és zöldségtermesztésnek, Nagykágya határában például hatalmas fóliaházak húzódnak, Székelyhídnak például 300 téglapincéje van, a kertészeti szak beindítása szinte önmagától adódik. „A klímaváltozásra is fel kell készülni, a szárazságot, az árvizeket csak tudatos kertészkedéssel lehet kompenzálni" - jegyezte meg a polgármester.

Hogy a diákok ne csak elméleti tudást kapjanak, az iskolaközpontban legkevesebb öt műhelyt alakítanak ki. Új laborszárnyat kapnak például az élemiszeripari szakosok, ahol a szakácsképzést is gond nélkül meg lehet oldani. A mezőgépész-műhelyben a régi eszterga- és marógépeket felújítják, és további gépek beszerelését tervezik.  "A felszerelésre külön pályáznunk kell" - mondta az iskolaigazgató. Hozzátette, a meglévő öt műhelyen kívül továbbiak kialakítására is lehetőség van, hiszen vannak még ki nem használt helyiségek.

A három hektáros területen akár 300 diákot is befogadó bentlakás várja a tanulókat, a tanárok számára pedig tíz szolgálati lakást alakítottak ki. A sportcsarnokon kívül három sportpálya (tenisz, futball és kosár) áll majd a tanulók rendelkezésére. Az étkezde mellett hatalmas mosókonyha szolgálja majd a kényelmet.

"Az épületegyüttes hamarosan készen áll arra, hogy Érmellék legnagyobb, magyar szakképzést nyújtó iskolaközpontja legyen. Hatalmas a potenciál, és mi ezt ki is fogjuk aknázni" - zárta a körbevezetést Béres Csaba polgármester. Karancsi Béla iskolaigazgató ehhez annyit tett még hozzá: a vidéken élő gyermekek is megérdemlik a minőségi oktatást, hogy boldogulni tudjanak.