Március elseje óta 11 földrengés volt a Vrancea-térségben. Intenzitásuk nem haladta meg a négyes fokozatot, ám ismét előtérbe került a nagy kérdés: mi történhet Bukarestben egy jelentősebb földrengés idején?

Hátszázezer lakásra nincs biztosítás

Az illetékeseket ez a probléma viszonylag hidegen hagyja – a földrengésveszélyes épületek közül alig egynéhány tartószerkezetét szilárdítottak meg –, a biztosító társaságokat viszont igencsak foglalkoztatja az ügy. A Romániai Biztosítók és Újrabiztosítók Szövetsége ezért felkérte a világ egyik legnagyobb újrabiztosítási brókerét, az AON Benfieldet, mérje fel, körülbelül mekkora károkkal járna egy 1977-es földrengés intenzitását elérő földmozgás a fővárosban.

Igaz, az 1977-es, március 4-i földrengéshez hasonló földmozgások Románia területén statisztikailag nagyjából 220 évenként fordulnak elő. Ez azonban csak statisztika, egy hetes erősségű, vagy azt meghaladó földrengés gyakorlatilag bármikor kipattanhat a Vrancea-térségben.

Az AON Benfield felmérése szerint Bukarest 850 ezer lakásából közel 700 ezerre nem kötöttek semmiféle biztosítást, a fennmaradó 150 ezer lakás esetében pedig kötelező vagy a fakultatív biztosítást kötöttek.

A nemzetközi újrabiztosítási bróker véleménye szerint a Richter skálán mért hetes fokozatot meghaladó földrengés nagyjából hat és fél milliárd eurós kárt okozna a 850 ezer épületben. Ezen belül a biztosított házakat ért károsodások miatt a biztosító társaságoknak másfél milliárd eurót kellene kifizetniük. Utóbbi összeg jelentős részét – mintegy 1,3 millió eurót – a romániai kötelező biztosításokat elvégző társaságoknak kellene kifizetniük, a fennmaradó kétszázmillió eurót pedig a fakultatív biztosításokat szavatoló társaságok fizetnék ki.

A lakosok fizetnek majd

Mivel a bukaresti ingatlanok legnagyobb részére nem kötöttek biztosítást, a további károkat, azaz 5 milliárd eurót a tulajdonosoknak vagy az államnak kellene kifizetnie. Mindez a romániai biztosítási rendszer hiányosságaira is fényt vet, a biztosítatlanul maradt házak jelentős száma azt jelzi, hogy a biztosítási rendszer Romániában nem működik. Az AON Benfield adatai mindezt csak újra igazolják. A Romániai Biztosítók és Újrabiztosítók Szövetségének szakértője, Aurel Badea maga is úgy véli, hogy a biztosítási rendszert Romániában újra kell gondolni, és gyökeresen át kell alakítani.

Felméréseinél az AON Benfield egyébként matematikai és geofizikai modellt alkalmazott, ami azt jelenti, hogy nem biztos, hogy egy hetes erősségűt meghaladó földrengés esetén éppen ezek a károk keletkeznek majd. A felmérésnek több modellje is lehet, ezeknél változnak ugyan a számok, nagyságrendileg az értékek kisebbek vagy nagyobbak lehetnek, alapvetően azonban azonosak maradnak.

Négyszer több tulajdonos, mint albérlő

A Romániai Biztosítók és Újrabiztosítók Szövetségének adatai szerint Románia ingatlanjainak mintegy 20 százalékára kötelező, további 18 százalékára pedig fakultatív biztosítást kötöttek. Ez az országos átlag – faluhelyen azonban csak igen kevés lakást biztosítottak be. A legkevesebb ingatlanra a Gorj, Olt, Vaslui, Teleorman, Mehedinti megyei falvakban kötöttek fakultatív biztosítást – a helyzet azonos a kötelező biztosítások esetében is –, e megyékben a lakások kevesebb, mint tíz százaléka biztosított.

Az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint Románia lakásalapja egyébként közel 9 millió lakásból áll – ez az alap 2008 óta szüntelenül növekszik, miközben az ország lakossága – az elmúlt évek trendjének megfelelően – továbbra is csökkenni fog.

Románia lakosságának nyolcvan százaléka lakástulajdonos és csupán húsz százalék lakik albérletben. A nyugati országokban ez az arány fordított: a lakosok közel 80 százaléka az albérletet választja lakásvásárlás helyett.