A sajtóban több helyen csak melegházasságpártiként emlegetett nyilatkozata után a Magyar Unitárius Egyház főjegyzője, Gyerő Dávid pénteken Kolozsváron ismét megosztotta gondolatait a melegekről, a melegházasságról.

A Nyitott kapuk a kolozsvári unitáriusoknál rendezvénysorozat keretében sorra kerülő beszélgetés után (Szeretni szabad!? - gondolatok a házasságkötési jogok és személyi szabadság unitárius viszonyáról) több olyan kérdés és félelem is megfogalmazódott, amely bizonyítja: a közbeszédből hiányzik a megfelelő tájékoztatás, az alapfogalmak sem tisztázottak. Éppen ezért döntött úgy a kolozsvári unitárius egyház, hogy vitasorozatot indít a homoszexualitás, a melegházasság témájában, és ennek első lépése éppen a pénteki előadás volt.

Gyerő Dávid elöljáróban leszögezte, a kérdéssel először nem a melegházasság tiltását alkotmányos szintre emelő polgári kezdeményezés kapcsán kezdett el foglalkozni, hanem jóval korábban: diákként az unitárius teológiai hallgatók Zizi (Zord Idők Zilált Ifjúságához - 1992-1996) című lapjában már kifejtette több társával együtt, hogy mit gondol a homoszexualitásról és azok jogairól. „A fiatal nemzedék egynéhány szabadgondolkodója már akkor pozitívan, nyitottan és építően állt hozzá a melegek házasságának jogosultságához. Ez a hozzáállás akkor égbekiáltó volt” – mondta a főjegyző.

Az unitárius hang akkor is legyen hiteles, ha ezért kövezés jár

A Sepsiszentgyögyről származó lelkész kifejtette, véleménye szerint az unitáriusoknak végre világossá kellene tenniük 26 év szabad hallgatás után, hogy mit hisznek a szexuális orientációról, önazonosságról és annak megélési jogáról. Hozzátette, meglátása szerint az olyan kényes kérdésekben, mint az úgynevezett migránskérdés, vagy éppen a melegházasság, az egyház nem hallgathat tovább. „Az erkölcsi, társadalmi kérdésekben nekünk olyan sajátos véleményünk van, amelyet nem szabadna sem elhallgatni, sem összemosni más egyházak véleményével. Hangot, teret kell adni ennek az eltérő véleménynek, annak, ami sajátosan unitárius, ami a miénk” – magyarázta.

A beszélgetés során többször is elhangzott, hogy az unitárius egyházban nincs egységes álláspont a melegházasság kérdésével kapcsolatban, éppen ezért nem szabad elkerülni a téma tematizálását, megvitatását.

A legfontosabb érték az ember

Bevezetője után a főjegyző elmondta, a melegházasság kérdésében az alapkiindulópont maga az ember – mint legfontosabb érték. Ha pedig az ember a legfőbb érték, akkor az ember szexuális orientációjának kérdésében is a szeretet és a szabadság talaján kell állnunk – fejtegette. „Ha valakinek a faji, a nemzeti, a vallási önmeghatározása szabad, akkor a szexuális orientációjára vonatkozó önmeghatározása is az. Ha a hit Isten ajándéka, a nemi identitás és a szexuális orientáció is Isten ajándéka" – fogalmazott a kolozsi lelkész. Hozzátette, az embernek  szabadnak kell lennie szexuális orientációjának megélésében, kinyilvánításában és megmutatásában is, beleértve a párválasztást, a családalapítást és a házasságot.

Figyelmeztetett, nem működik az a sokat hangoztatott érv, hogy eldöntheted, ki vagy, de megélni, megmutatni nem szabad. „Ha minden ember szabad és Isten jóravaló alkotása, akkor a szexuális orientáció kérdésében a másoknak is joguk van sajátosságaik megélésére. Minden olyan jog jár szerintem a melegeknek is, ami jár a hidegeknek” – szögezte le az unitárius lelkész.

Megemlítette, hogy nemcsak ez a vallási vélemény szól a melegházasság mellett, hanem rengeteg tudományos érvet is fel lehet sorakoztatni mellette. Fontos információ például, hogy a tudomány az 1970-es évektől a homoszexualitást nem tekinti betegségnek, a jog sem 2001-től, Hollandiában először. Hollandia példáját több európai ország is követte, az Európai Unióban jelen pillanatban tíz országban köthetnek házasságot a melegek, erre az USA minden tagállamában is lehetőség van. „A házasság két személy szeretetre épülő szabad életvállalása, így sem az egyház, sem az állam nem tilthatja ezt meg" – nyomatékosította Gyerő Dávid.

A Bibliában nincs világos tanítás a házasságról

Ami a házasságra vonatkozó bibliai tanítást illeti, a főjegyző leszögezte, nem szakértője a bibliai értelmezéseknek, így olyanokat idéz, akik viszont igen. Eszerint a Bibliának a közbeszéddel ellentétben nincs világos és egységes tanítása a házasságról. Ezzel szemben sok bibliai tanítás van a válásról, az Ószövetség például megkövezésről beszél ez utóbbival kapcsolatban. „Jézus szerint ne legyen válás, Pál apostol azt tanítja a házasságról, hogy lehetőleg egy feleség legyen, de a legideálisabb a házasság nélküli állapot. Ilyen körülmények között nehéz a Bibliára hivatkozni ebben a kérdésben” – magyarázta a lelkész. Hozzátette, a házasság erkölcsi pozitívumait a római császárság alatt kezdték hirdetni, és körülbelül ugyanazért, amiért a mai kormányok hirdetik: demográfiai okokból, mert a négy-öt gyermek biztosíték a nemzeti munkaerőre.

Gyerő Dávid szerint a teremtett lény méltósága és szabadsága elegendő indok arra, hogy két azonos nemű ember házasságára az egyház Isten áldását kérje. Elmondta, vannak olyan országok, például a katolikus Mexikóban, ahol az egyházak is összeadnak azonos nemű párokat. Magyarországon - ahol házasság helyett a melegek regisztrált élettársi kapcsolatban élhetnek - van példa arra, hogy katolikus vagy evangélikus lelkészek, plébánosok szintén megáldják a homoszexuálisok kapcsolatát.

Emlékeztetett, hogy az emberről alkotott vélemény, a társadalmi kérdések megítélése időben változik és alakul. Hogy ez miért jó, egy példával illusztrálta. Az Újszövetségben az olvasható ( 1Kor. 14,34), hogy az asszonyok hallgassanak a gyülekezetekben és legyenek engedelmesek. „Sokat gondolkoztam, hogy melyik a rosszabb: hogy fogják be, vagy hogy tartsák oda. Az utóbbi valószínűleg rosszabb. Ma nem létezne jó gyülekezet asszonyi, női hozzájárulások nélkül” – magyarázta.

Miként viszonyulunk a miénktől eltérő véleményekhez?

A főjegyző előadása befejező részében kifejtette, nagyon fontos megvizsgálni, miként viszonyulunk a miénktől eltérő véleményekhez. „A februári nyilatkozatom egyik értéke véleményem szerint éppen az, hogy megmutatja: elfogadja a más vélemény létezését is. Azzal kezdődik, hogy tiszteletben tartja más véleményét, és elvárja, hogy az ő véleményét is mások tartsák tiszteletben. A nyilatkozatra válaszként érkezett állásfoglalások némelyike - beleértve a drága magyarországi testvéreinket, az egyházkerület vezetőségét is - lényegesen eltér ettől annál a pontnál, hogy kizárólagosságot kér. Jó unitárius egyházi álláspont nem lesz addig, amíg mindenki nem látja viszont magát benne, és nem ismeri el, hogy az övé mellett egy másik vélemény is jogos lehet és szabad. A gyakorlatban több vélemény együttélésére és kiegészítő jellegére kell törekedni” – mutatott rá a kolozsi lelkész. Tisztázta, hogy a neve alatt megjelenő nyilatkozatot nem egyedül írta, hanem egyházi munkatársai egy csoportjával együtt.

Elmondta, legtöbb kritika amiatt érte, hogy sokak szerint a nyilatkozat nem talál a nagybetűs unitárius teológiával. „Kérdés az, mit takar az unitárius vagy a református vagy a katolikus teológia? Mert például láthattuk, hogy Mexikóban teljesen mást jelent a katolikus teológia, mint Kelet-Európában. Az unitárius teológia mindig is sokszínű volt, és benne több eszmerendszer élt együtt úgy, ahogy az egyháznak is számos valósága van, hiszen sokféle ember él együtt benne” – magyarázta a főjegyző.

Emlékeztetett, hogy két nagy teológiai vélemény különül el egymástól: a népegyházé (az emberek mit gondolnak arról, hogy az unitarizmus mit jelent) és a hivatalos teológiáé (amit a teológián tanítanak, amit a tudósok leírnak). Hozzátette, a kettő közötti viszony vizsgálatánál fontos tisztázni, hogy a népegyházi jellegnek nem volt soha normatív, azaz megszabó jellege a tudományos teológiákra nézve, ezért nem baj az, ha a nép a kérdések egy részét másként látja. „Nyilatkozatom összhangban van az unitárius teológia tudományos tradíciójával, folytatja azt a vezetői hangot, amelyet Szabó Árpád és Bálint Benczédi Ferenc püspök megszólaltatott" – mondta Gyerő.

Hozzátette, a két valóságot nem szabadna egymás ellen fordítani, a teológiai kérdésekben nem szabad népegyházi szimpátiaszavazást kérni, mert felmerül a kérdés: nem kell-e megszavaztatni például azt, hogyan állunk a feltámadás hitével. Emlékeztetett, a népegyházi véleménynek konzervatív jellege van, mint ahogy a tudós teológiának progresszív jellege kell, hogy legyen.

Összegzésképpen elmondta, erős meggyőződése, hogy „a nyilatkozat és a nyomában támadt beszélgetések, sárdobálások, fenyegetések segítik az egyházat megérkezni egy sötét múltból egy világos, napfényes jelenbe, egy jobb szolgálatra”. „Az unitarizmus mindig a szabadság és a szeretet oldalán állt, és nem állhat máshol ezekben a kérdésekben ma sem” – zárta előadását Gyerő Dávid.

Ha a gyermeket meleg szülők nevelik, ő is azzá válik?

Az előadás után több kérdés is elhangzott a hallgatóság részéről. Az egyik megszólaló megkérdezte, tervez-e az unitárius egyház melegházasságpárti aláírásgyűjtést, ellenlépésként a Koalíció a családért egyesület akciójára. A főjegyző elmondta, az ilyen akciókat tájékoztatásnak, informálásnak, a féleértések szétoszlatását célzó beszélgetéseknek kellene megelőzniük, így bármilyen aláírásgyűjtés most túl elhamarkodott lenne.

Egy másik megszólaló arra volt kíváncsi, hogy amennyiben egy gyermeket melegek nevelnek, nem éri-e hátrány emiatt. Gyerő Dávid válaszként elmondta, más országokban az érintettek gyerekvállalásának egész kultúrája ismert, és a tapasztalatok pozitívak. Eszerint amennyiben a gyermekeknek megbecsülésben, szeretetben és gyengédségben van része a meleg párnál, sokkal pozitívabb hatások érik, „mint abban a klasszikus családi környezetben, ahol az apakép kimerül a macsóságban”. Azaz annál a családnál, ahol az apa minden este hazamegy, és jól megveri a feleségét, utána pedig az összes gyermeket, a kiskorúaknak biztosan jobb dolguk van egy meleg párnál – részletezte.

Figyelmeztetett, hogy eleve elhibázott az a megközelítés: két azonos nemű szülő gyermekhez való viszonyában valami mindig gyanús, illetve hogy két eltérő nemű szülő gyermekhez való viszonyában minden eszményi. Azokban a társadalmakban, ahol az azonos neműek gyermekvállalása realitás, időben nagyon gyorsan leépült a gyanakvás – tette hozzá.

A hallgatóságból egy lány azzal erősített rá a főjegyző gondolataira, hogy a homoszexualitás nem ragályos, nem tanulható és nem választott. „Ha ezen az ember elgondolkodik, minden a helyére kerül. A tapasztalat az, hogy meleg szülőknek heteroszexuális gyermekeik lesznek, és heteroszexuális szülőknek pedig meleg gyermekeik. Nem tanulható, azaz nem lehet ezzel a hajlammal szembemenni. Ezért is nehéz azoknak, akik melegnek születnek, és próbálják őket úgymond kigyógyítani. Ugyanúgy nem működik az sem, ha te saját magadat melegnek próbálod tanítani, vagy a gyermekeddel teszed ugyanez” – hangzott el.

Egy másik megszólaló emlékeztetett, hogy ma már vannak olyan longitudinális kutatások, amelyek pontosan azt vizsgálják, sérül-e a gyermek, mennyire lesz sikeres, érzelmileg stabil, kiegyensúlyozott, ha meleg pár neveli.

„Az egyedüli hátrány, amely az ilyen gyermekeket éri, nem a szülők részéről érkezik, hanem kimutathatóan az ellenséges társadalmi környezetből – ha az óvodában, az iskolában megbélyegzik őket. Tehát tulajdonképpen magunkat kellene nevelnünk, és nem az azonos nemű szülők esetleges gyermekvállalását kellene eleve kizárni. Sem fizikai, sem érzelmi, sem intelligencia terén nem szenvednek a gyermekek hátrányt amiatt, mert a szülei azonos neműek" – magyarázta a hozzászóló.

Az egyházaknak csak a klasszikus családmodellt kellene promoválniuk?

Arra a kérdésre, hogy a hívőknek, az egyházaknak csak a klasszikus családmodellt kellene-e promoválniuk, hiszen „ez a jó, a követendő példa”, Gyerő Dávid elöljáróban leszögezte, semmi gond nincs azzal, hogy az egyházak ezt a modellt „teszik a kirakatba”, hiszen ennek áldása nem kérdés az ő számára sem, aki több gyermeket nevel feleségével.

Csakhogy szerinte egy azonos nemű pár gyermekvállalási vágya is legitim. „Tehát attól, hogy általában az egyházak biztatják és áldásosnak tartják a klasszikus családmodellt, még nem látom, hogy miért veszélyeztetnék ezt a modellt azok, akik nem ebben tudnak, vagy akarnak élni. Mert ismét hangsúlyozom: a gyermek nem attól lesz meleg, hogy az apái melegek, vagy az anyái azok, hanem attól, hogy ő genetikailag erre érez hajlamot” – magyarázta a lelkész.

Akkor most veleszületett a homoszexualitás?

A beszélgetés végén kisebb vita alakult ki arról, hogy a homoszexualitás veleszületett tulajdonság, vagy hogy örökölhető-e. A beszélgetést moderáló Rácz Norbert unitárius lelkész tisztázta, jelen pillanatban a tudomány álláspontja az, hogy nem tudjuk, mi a homoszexualitás oka. Tehát az sem tudjuk, miért lesz valaki heteroszexuális, és azt sem, miért lesz valaki homoszexuális, a tény az, hogy magzati korban ez már fixálódik, és ezt aztán nem lehet megváltoztatni – magyarázta a kolozsvári lelkész. Hozzátette, ebben a kontextusban a tudomány már évtizedekkel ezelőtt megállapította, hogy a homoszexualitást nem lehet betegségként kezelni.

Hogy örökölhető-e, erre a kérdésre egy másik felszólaló adott választ: Romániában és Magyarországon a melegek 96-98 százaléka heteró családban született, heteró környezetben nőtt fel, mégis azonos neműek iránt éreznek szexuális vonzalmat.