Erdélyi szórványoktatás: 130 iskola komoly veszélyben van


-A A+

Az erdélyi szórványoktatás problémájának témakörét járták körül Tusványoson azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyet Veszélyeztetett iskolák – veszélyeztetett oktatás Erdélyben címmel szerveztek. 

Az eszmecserén Barna Gergő, Kapitány Balázs, Kiss Tamás, Márton János, Toró Tibor közös szerkesztésében megjelent Iskolák veszélyben. Tanulmányok a Székelyföldön kívüli magyar oktatás helyzetéről című kötetben található kutatások eredményeit ismertették.  

Kapitány Balázs demográfus, a Népességtudományi Intézet tudományos titkára a kutatás módszerét mutatta be. A kötet megírásának legkézzelfoghatóbb oka a gyors népességfogyás az erdélyi magyar szórványban. Mintegy 300 iskolát kerestek fel, és a körút során arra a következtetésre jutottak, hogy a legnagyobb gondot nem a felső szintekről érkező negatív hozzáállás képezi, hanem sokkal inkább a rendszerszintű, valamint az egyéni problémákban kell keresni az okot.  

Márton János, az Omnibusz ügyvezetője elmondta: főként olyan településekre koncentráltak, ahol egyetlen intézményben folyik magyar oktatás. Összesen 290 iskolát kerestek fel, 280 személlyel 320 interjút készítettek.

130 iskola van jelenleg komoly veszélyben

Az összegyűjtött adatok alapján sikerült felvázolni, hogy a demográfiai helyzet, létszámadatok, ingázási lehetőségek, valamint a román nyelvű osztályokkal való kapcsolat mind-mind befolyásolja a jövőképet. 130 oktatási intézmény van jelenleg komoly veszélyben, a magyar nyelven is oktató iskolák 15 százaléka, mintegy 3500 tanulóval. 40 helyszínen a közelmúltban szűnt meg a magyar tannyelvű oktatás, és évente 8-10 újabb bezárás, összevonás nehezíti a helyzetet.

Papp Z. Attila, a Magyar Tudományos Akadémia TK Kisebbségkutató Intézetének igazgatója a Mckinsey-jelentés eredményeire hivatkozva kijelentette, hogy Romániában nem beszélhetünk működő oktatási rendszerről: nem vizsgálják az oktatási intézményeket, nincs külső szemmel készített jelentés, iskolastatisztikák, elérhető adatok. Hozzátette, két fajta iskolaigazgató létezik: a tanügyi káder, aki csupán a jelenben mozog, valamint a menedzser típusú igazgató, aki a jövőre koncentrál, átfogó megoldásokat keres.

A testvérkapcsolatok megoldást jelenthetnek

Erdei Ildikó, a temesvári Bartók Béla Líceum igazgatója a problémát testközelből ismerő, annak megoldására törekvő minőségében szólalt fel a beszélgetésen. Mint mondta, 1997 óta foglalkozik oktatásszervezéssel Temes megyében. Az elszigetelten működő pedagóguscsoportok sem közösségileg, sem szakmailag nem tudnak megerősödni külső behatás nélkül – véli. Ezért a Bartók Béla Líceum osztályai testvérkapcsolatot építenek ki a megye többi településein található összevont osztályokkal. Ugyanakkor a szülőknek is jól működő fórumát hívtak életre. Minden ilyen kezdeményezés a csoportélményt erősíti. Sokat foglalkoznak ugyanakkor tehetséggondozással, illetve a szakoktatás lehetőségeivel. Ezek a törekvések fenntarthatóvá és javíthatóvá teszik a rendszert – összegzett az iskolaigazgató.








EZT OLVASTA MÁR?

X