Bár a romániai gazdaság a második harmadévben az egyik legnagyobb növekedést produkálta az Európai Unióban, a szegénység és a társadalmi kirekesztés veszélye Bulgária mellett a legnagyobb az unióban - írja az Adevărul.

Az országban a második harmadévben 5,9 százalékos gazdasági növekedést regisztráltak 2015 hasonló időszakához képest. Az Eurostat jelentése szerint a dübörgő gazdaság ellenére a szegénység mértéke továbbra is ijesztő Romániában, a lakosság 40 százaléka a létminimum alatt él. Ezzel az eredménnyel Bulgária mellett a szégyenlista első helyén szerepelünk az unióban. Csehországban például ez az arány 14,8, Szlovákiában 18,4, Lengyelországban 24,7, Magyarországon pedig 31,8 százalékos.

A lakosság 38,1 százalékának pottyantós vécéje van

Hogy mekkora a szakadék a kelet és nyugat között, jól mutatja az Adevărul szerint az Eurostat májusi jelentése. Eszerint a romániai háztartások 38,1 százalékának pottyantós vécéje van, míg ez az arány uniós szinten 2,7 százalék. Ebből a szempontból még Bulgária is leköröz, ahol a háztartások 26,4 százalékánál végzik a szükségleteket pottyantósban.

Ami a szennyvízhálózathoz való hozzáférést illeti, Romániai szintén hátul kullog. Az Országos Statisztikai Intézet 2015-ös adatai szerint a lakosság 47,7 százaléka élvezhette a szennyvízhálózat előnyeit. A legnagyobb elmaradás falun tapasztalható, ahol bár hivatalos adatok szerint 3,6 millió gazdaság működik, ezek nagy része a minimális életszínvonalhoz szükséges jövedelmet sem termeli meg.

Évente másfél tubus fogkrémet fogyasztunk

A GSK Consumer Healthcare idei felmérése szerint évente átlagban másfél tubus fogkrémet használunk el, és másfél évente cserélünk fogkefét. 2012-ben átlagban két évente vásároltunk új fogkefét, és 12 hónap alatt mindössze egy tubus fogkrémet kentünk a fogainkra. Összehasonlításképpen: Németországban a lakosság 77 százaléka három havonta cseréli a fogkeféjét.

A felmérés szerint nőtt azoknak a száma, akik az utóbbi egy évben nem voltak fogorvosnál: míg 2012-ben 49 százalékos volt ez az arány, addig 2016-ban 54 százalék. 

Tavaly a családok 17 százaléka engedhetett meg magának olyan több mint egy hetes szabadságolást, amelyet lakásán kívül töltött.

A kisebbségekkel cudarul bánunk

Ami Románia szociális politikáját illeti, a Bertelsmann Foundation jelentése szerint hazánk egyre rosszabbul teljesít. Romániában például a kötelező oktatás csak a szavak szintjén kötelező, a rendszerből rengeteg fiatalkorú kiesik. Ugyanakkor az is hátrányt jelent, hogy mindössze tíz osztály elvégzésére kötelez az állam a 12 helyett, a romák egyre nyilvánvalóbb kiszorítása a társadalom perifériájára pedig egyre aggasztóbb.

A közegészségügy alulfinanszírozása szintén krónikus rendszerhibákat eredményez, ugyanakkor a családtámogatás szintén hagy kívánnivalót maga után. A jelentés azt is megemlíti, hogy a fiatalok nagyfokú elvándorlása komoly veszélybe sodorta a nyugdíjrendszert.