Hétfőn folytatódott a táblaügy pere a kolozsvári táblabíróságon - tájékoztatott Facebook-oldalán a Musai-Muszáj akciócsoport, amely évek óta lobbizik a többnyelvű helységnévtáblákért Kolozsváron. FRISSÍTÉS: a táblabíróság újratárgyalásra visszaküldte az első fokon eljáró Kolozs megyei Törvényszéknek a kolozsvári többnyelvű helységnévtáblák dossziéját. 

Szőcs Izabella jogtanácsos a Maszolnak elmondta, a polgármesteri hivatal ugyanazokat az érveket ismételte el a hétfői tárgyalás során, amelyeket eddig is hangoztatott. Arra hivatkozott, hogy a táblák kihelyezése az önkormányzat döntése, hiszen a magyar lakosság számaránya nem éri el Kolozsváron a húsz százalékot. A 90/2002-es korábbi tanácsosi határozat, amelyben az önkormányzat megszavazta a többnyelvű táblák kihelyezését, a polgármesteri hivatal szerint érvénytelen, értelmezésük szerint ugyanis elévült. 

„A vicc az, hogy a kolozsvári polgármesteri hivatal nem ültette gyakorlatba a 2002-ben hozott tanácsosi határozatot, most meg saját mulasztásukra hivatkozva azzal érvelnek, hogy elévült. Ilyen nincs, hogy egy elfogadott határozat elévül, azt végre kell hajtani” - magyarázta a jogtanácsos.

Mit jelent a kolozsvári táblabíróság döntése?

A hétfői döntés, miszerint újratárgyalják a táblapert, azt jelenti, hogy a táblabíróság elfogadta a Kolozsváron bejegyzett Minority Rights Egyesület fellebbezését és semmissé nyilvánította a Kolozs megyei törvényszék februári határozatát, amely szerint Kolozsvár magyarságát nem illetik meg a többnyelvű helységnévtáblák. „Több oka is lehet annak, hogy visszaküldték újratárgyalásra az ügyet. Előfordulhat, hogy néhány indokunkat nem vette figyelembe a törvényszék, viszont az is megtörténhet, hogy az idézésekkel voltak gondok. Hogy mi alapján döntött így a táblabíróság, az indoklásból fog kiderülni, amelyet még nem tettek közzé” - magyarázta a Maszolnak Szőcs Izabella jogtanácsos. 

A táblabíróság döntése nyomán a táblaper ismét a nulláról indul.

Mint arról már korábban beszámoltunk, februárban a Kolozs megyei törvényszék úgy döntött, Kolozsvár magyarságát nem illetik meg a többnyelvű helységnévtáblák. Szőcs Izabella jogtanácsos akkor a Maszolnak elmondta, a bírónő nem tartotta megalapozottnak a felperes, a Kolozsváron bejegyzett Minority Rights Egyesület keresetét.

A törvényszék ítéletében megállapította, hogy a Minority Rights Egyesületnek van felperesi minősége, illetve a polgármester feladata kihelyezni a többnyelvű helységnévtáblákat, viszont a kereset megalapozatlan. Szőcs Izabella akkor biztosított, fellebbezni fognak.

A jogtanácsos úgy értékelte, hogy a törvényszék februári döntése eltér a többnyelvű helységnévtáblák ügyében hozott előző ítéletektől, ami a romániai igazságszolgáltatás visszásságaira enged következtetni. Korábban, 2014-ben egy törvényszéki ítélet arra kötelezte a kolozsvári polgármesteri hivatalt, hogy helyezzen ki magyar nyelvű névtáblákat Kolozsvár bejárataihoz (még úgy is, hogy a magyar lakosság számaránya nem éri el a 20 százalékot). Az önkormányzat fellebbezett, a táblabíróság pedig jogerősen felülírta a törvényszék döntését: arra hivatkozva utasította el a kereset érdemi megvitatását, hogy az akkori keresetet benyújtó, Hollandiában bejegyzett alapítvány nem jogosult a kolozsvári magyarok nevében pereskedni.

A megyei törvényszék februárban bár elismerte a Kolozsváron bejegyzett egyesület felperesi minőségét, de keresetét megalapozatlannak találta. Az ügyről bővebben itt olvashat.