Van értelme a házi feladatoknak? Pszichológust és szakpolitikust is kérdeztünk


-A A+

Tényleg szükség van arra, hogy a pedagógusok házi feladatokkal megpakolva küldjék haza a gyermekeket az iskolából? Mennyire terheli túl a diákokat a jelenlegi oktatási rendszer? Mi kell ahhoz, hogy hatékony legyen a román nyelvoktatás? Ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat Román Mónika pszichológusnál, aki szerint a túlterheltség súlyos problémákat okozhat a gyerekeknek, és Szabó Ödön RMDSZ-es képviselőnél, aki szerint teljesen meg kell reformálni a hazai oktatási rendszert. 

A napokban a következő panasszal kereste meg portálunkat D. András, kolozsvári apuka: A fiam ötödikes. Általában déli kettőig vannak órái. Ebédel, három órától pedig – hetente háromszor – sporttevékenységre jár. Ez azt jelenti, hogy leghamarabb öt-hat órakor ér haza. Többnyire igyekszik még az iskolában órák után megoldani a házi feladatot, azonban mindennap hoz haza is belőle. Nem tartom túl soknak a feladatok mennyiségét, de mivel egy ötödikes gyerek nem tud hosszan és folyamatosan dolgozni, és órák után az iskolában nem tudja mind megoldani a leckét, azt már soknak tartom, hogy esténként leüljön az asztalához. Néha ugyanakkor segíteni kell, mert a matek vagy román feladatot nem tudja megoldani.

Nem vagyok meggyőződve arról, hogy van valami értelme a házi feladatoknak, ugyanis a megoldásakor már nem az a cél, hogy jobban megértse és tanuljon belőle, hanem hogy minél hamarabb befejezze. Amit az iskolában megjegyzett azt meg is tudja oldani, amit nem tud egyedül elvégezni, abban már segítünk. Azt volna a szerencsés, hogy ne a szülő oldja meg a gyerek feladatait, azonban este hétkor már nekünk sincs sok türelmünk, ha pedig nekilátok magyarázni (ha egyáltalán tudom a megoldást), látszik a gyereken, hogy fáradt, nem tud odafigyelni, így ilyenkor mondom, hogy „írjad, amit mondok” – és diktálom a megoldást.

Nemcsak rajzfilmre nem jut idő, de látjuk mi is, hogy a gyerek tényleg nem tudja betartani az olyan otthoni egyezségeket, mint például minden héten elolvas egy könyvet. Ötödikes, már rendszeresen kellene, hogy olvasson – de mikor? Este nyolckor lásson hozzá? Ebből a szempontból a házi feladat teljesen fölösleges, mert más hasznos feladatoktól is elveszi az időt.

A másik gond a nehezebb feladatok: néha ugyanis nem csak az iskolában tanultakat kell egy-egy feladatsoron gyakorolniuk, hanem azt várják el, hogy más megközelítést alkalmazzon – amit esetleg még be sem gyakoroltak. A román leckék külön történet: mégis miért várják el, hogy a magyar anyanyelvű gyerek megértse a román nyelvű feladatot? Ezekből persze semmit nem tanul. Egyáltalán minek kell egy ötödikes gyereknek román fonetikát tanulni? Elég lenne megtanulnia helyesen szótagolni, de még azt is tudnia kell, hogy mi az a „diftong”, „triftong” és „hiat”. Egy órát töltöttem el azzal, hogy előbb én tanuljam meg, s utána magyarázzam el a fiamnak. Ezt a napokban meg is tanulta, de csak azért, hogy nemsokára el is felejtse – esetleg a felsőfokú tanulmányainál lesz szüksége ilyesmire.

Legyen házi vagy sem? Inkább ne legyen. Legyen az oktató felkészült, és úgy oktasson, hogy a gyerek az órán odafigyeljen, már ott megjegyezze – nekem voltak ilyen tanáraim. Nem iskola után kell nyúzni a kölyköt, hogy hét végére már teljesen kikészüljön.

Plusz román órák, sok házi feladat, kényszeres betegségek 

Az ügyben megkerestük Román Mónika pszichológust, aki elöljáróban kifejtette: a pszichológusok abban egyetértenek, hogy tíz éves korig a gyereknek napi öt óra kötetlen, szabad levegős tevékenységre lenne szüksége. Ez azonban ne valamilyen sport-, hanem a szabad levegőn eltöltött, kötetlen tevékenység legyen. Ez volna az a szabadidő-mennyiség, amely a gyermek megfelelő fejlődését biztosítja .

A kolozsvári szakember elismerte, ennek az elvárásnak eleget tenni valóban nehéz. Ugyanis már az órarenddel is gondok vannak, különösen a kisebbségi diákok esetében, akiknek a többiekhez képest heti öt órával – román órával – több van a tananyagban. "A törvény nem veszi tudomásul, hogy nem román az anyanyelvük, emiatt nem is lehetne olyan mennyiségben tanítani és olyan színvonalon elvárni a román nyelvet, mint egy román anyanyelvű gyerektől" – magyarázta a szakember.

A pszichológus tapasztalata szerint a sok román órának értelme sincs, hiszen a diákok nem tudnak úgy haladni a tananyaggal, ahogy a tanterv előírja. Ennek oka, hogy annyira meghaladja őket, hogy rövid időn belül el is veszítik a fonalat. Olyasmiket is tanulnak, aminek egyelőre sehol nem veszik hasznát: fonetika, archaizmusok. Emellett a tanterv az ötödikes kisdiáktól elvárja a szinonimák használatát – utóbbi egyébként már az elemiben is megjelenik, amit a szakember nonszensznek nevezett.

A házi feladat kérdését a Román Mónika úgy látja: ha elfogadható mennyiségű feladat van, nem jó, hogy a szülők oldják meg a gyermekek helyett. Azonban ha a diák túlterhelt és képtelenséget várnak el tőle, a szülőnek valamit tennie kell, hogy ne nyomorítsa meg a gyerekét, ezért azt is helyesnek tartja, ha a szülő végzi el a munkát – feltéve, ha meg tudja oldani. „Még ebben az esetben is feltevődik a kérdés, hogy a gyerek mikor játszik? Hogy nő fel egy gyermek, aki nem játszik? Mikor tanul meg szocializálódni? Mikor tanulja meg, mi az, ami őt megnyugtatja vagy felvidítja? Ezeket ugyanis meg kell tapasztania, és ehhez napi több óra szabadidőre van szüksége” – magyarázta.   

A piszchológus úgy látja: a tanár adhat házi feladatot, de a gyermek napi nyolc óránál többet semmiképp ne töltsön tanulással. „Én ugyanakkor ezt öt órára korlátoznám, habár a jelenlegi oktatási rendszerben az ilyesmi már szóba sem kerülhet. Ha ezen felül még van házi feladta, akkor a szülő nyugodtan mondhatja azt, hogy menj fiam nyugodtan házi nélkül, vagy pedig gond nélkül megoldhatja helyette” – tette hozzá.

A szakember szerint a romániai tananyagot nem az átlagos képességű, hanem a legjobb diákokhoz igazították. Úgy látja: ezt a tananyagmennyiséget nehezen ugyan, de egy átlagos képességű gyerekbe is „bele lehet tömni”, vannak szülők, akik el is várják, hogy gyerekük minden tekintetben megfeleljen az iskolai követelményeknek, önállóan dolgozzon és minden feladatot megoldjon. „Ezek a gyerekek azonban többnyire pszichológusi kabinetbe kerülnek kényszeres betegséggel, öngyilkossági kísérlettel, depresszióval” – magyarázta.

Szabó Ödön: csökkenteni kell a tananyagot

„A romániai oktatás kapcsán egyik legfontosabb célunk a tananyag csökkentése, el kell érnünk azt, hogy a diákok haza érve már ne a házi feladatok megírásával töltsék el szabadidejüket” – magyarázta Szabó Ödön. Az RMDSZ nagyváradi képviselője, a képviselőház oktatási bizottságának tagja úgy látja: a tananyag mennyiségének csökkentése és egy minőségcentrikus kerettanterv elfogadtatása az eredményezné, hogyaz iskolában egy-egy feladattal mélyebben és többet lehetne foglalkozni, ugyanakkor a szükséges tudást már az iskolában el lehetne sajátítani. „Ezt az északi országok oktatási rendszere is bizonyítja, ahol az oktatási rendszer átalakítása után a tananyagot már máskép adják le és más mennyiségben” – részletezte.

A kerettantervek megreformálása jelenleg is zajlik. Az országos kerettanterv már elkészült, az 1-4 osztályosok már az újragondolt tananyag alapján tanulnak. Az 5-8 osztályosok kerettantervét idén fogadta el a szaktárca. 

Szabó Ödön úgy véli, ezzel az átalakítással az is elkerülhető lenne, hogy a magyar gyerekeknek a román órák plusz erőfeszítést jelentsenek. „A túlterheltségre a román szülők is ugyanúgy panaszkodnak, a kerettanterv egyszerűsítése ezt a problémát oldaná meg” – fogalmazott a politikus. 

Ehhez azonban a román társadalomnak is el kell fogadni, hogy a kisebbségeknek a román nyelvet idegen nyelvként kell tanítani. „Nekem öt gyerekem van, ebből négy iskoláskorú. Folyamatosan küszködünk a román nyelvtanulással, pedig a harmadikos például már egy másfajta módszertan alapján összeállított, a kisebbségek számára készített tanterv alapján tanul. Ez már közelebb áll ahhoz, amilyen a kisebbségi nyelvoktatásnak kell lennie, hasonló tantervet kell kidolgozni a felsőbb osztályok számára is” – mondta. Hozzátette: a szülők az ötödik-hatodikos diáknak sokszor már nem tudnak segíteni, ami szerinte ugyancsak mutatja, hogy egyszerűsíteni és ésszerűsíteni kell a tananyagot, hiszen a gyerekek nem azt tanulják, amire később valóban szükségük lenne.

A képviselő úgy látja, hogy a magyar gyerekek sokszor jobban és gyorsabban sajátítják el például az angol nyelvet, mint a románt. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy az angol kapcsán nincsenek olyan hatalmas nyomásnak kitéve a diákok, mint a román nyelv elsajátításakor, másrészt az idegen nyelvek megtanulását sokkal több eszköz segíti elő: rajzfilmek, számítógépes programok, online nyelvleckék, szótárak. Megfelelő módszertani anyagra és eszközökre van szükség a román nyelv elsajátításához, ugyanakkor a pedagógusokat is fel kell készíteni arra, hogy a magyar osztályokban más módszerek szerint kell oktatni.

Ebben jutna kiemelt szerephez a nagyváradra tervezett magyar pedagógus-továbbképző központ, amelynek megalapítása annak ellenére csúszik, hogy a tanügyi törvény is előírja. Az intézet feladata lenne a szükséges módszertani anyagok elkészítése és a pedagógusok felkészítése a magyar gyerekek román nyelvoktatására, de a nyelvtanulást elősegítő különböző kisegítő eszközök kidolgozása is.

A nagyváradi képviselő gyakorló családapaként úgy látja: a jelenlegi oktatási rendszer rendkívül túlterheli a gyerekeket. „Az mégis furcsa, hogy a másodikos gyerekem táskája már lassan nehezebb a laptopommal és papírokkal telegyúr aktatáskámnál. A gyereknek a napi iskolai oktatást követően is nagyon sokat kell dolgozniuk, hiszen hazajönnek a suliból és további 4-5 órát azzal töltenek, hogy megpróbálnak eleget tenni a pedagógus és az oktatási rendszer elvárásainak” – szemléltette a hazai tanüggyel kapcsolatos kifogásait Szabó Ödön.








EZT OLVASTA MÁR?

X