Magyarországi németek erdélyi németek nyomában


-A A+

Különvonattal érkezett Romániába és látogatta végig a Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre azokat az egykori tábor- és állomáshelyeket, ahonnan az erdélyi és romániai szászokat és magyarokat a Szovjetunió lágereibe deportálták. A zarándokúton több mint kétszázan vettek részt.

Öt napon át vonatoztak, más-más várossal ismerkedtek, tabor- és állomáshelyek nyomait keresték, emléktábláknál koszorúztak és főként emlékeztek, azokra az emberekre, akiket azért hurcoltak el a második világháborút követően, mert nemzetiségük nem tetszett az akkori hatalomnak, akik bár fegyvert nem fogtak, a román hatalom számára mégis egyet jelentettek az ellenséggel – foglalta össze az öt nap eseményének a lényegét Matkovits-Kretz Eleonóra, a Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Körének elnöke. A zarándokok vezetője a Maszolnak elmondta, bár fárasztó volt, úgy érezték, tartoznak ezzel elődeiknek, mindazoknak, akiket ártatlanul hurcoltak meg.

A különvonat több mint kétszáz emberrel indult Budapestről, baranyai, somogyi, tolnai és Magyarország más területein élő német nemzetiségüekkel, akiknek felmenőit ugyanúgy elhurcolták, úgynevezett málenkij robotra vitték Szovjetunióba, akárcsak az erdélyi szászokat és magyarokat, akiknek nyomdokait végigjárták az öt nap alatt. Az első nap Aradon álltak meg, Pécs testvérvárosában, onnan továbbutaztak Nagyszebenbe, majd Brassó felé megálltak Barcaföldváron, ahol koszorút helyeztek el az egykori fogolytábort jelző emlékműnél. Lügeten felavatták az elhunyt foglyok emlékművét, Hídvégen meglátogatták a fogoly-emlékszobát, Brassóban pedig az 1956-os forradalomra emlékeztek. Az út célállomása Focșani és Iași volt, a két nagy, foglyokat elosztó és átrakó hely, ahol emléktáblákat helyeztek el.

Visszafele jövet Kolozsváron is megálltak, ahol a Sapientia Erdélyi Magyar Tudomány Egyetemen konferencián és kiállítámegnyitón vettek részt, illetve meglátogatták a Házsongárdi temetőben a katonasírokat.

A vonaton 13 és 86 év közötti személyek utaztak, Magyarország különböző régióiból, olyanok akik érintettek és olyanok is akik többet szerettek volna tudni erről a 60 évig tabunak számító témáról. A zarándokúra összesen 216-on jelentkeztek. “A két legfontosabb dolog az volt, hogy a tizenévesek – körülbelül hatvanan – bővebben hallhattak a témáról és láthatták a helyszíneket. Hiszen a malenkij robot a tankönyvekben majdnem csak lábjegyzetként szerepel” – mondta a Maszolnak Szorenné Matkovits Nóra, az egyik résztvevő, aki arról is beszámolt, hogy sokan utaztak olyanok, akik valamilyen hozzátartozójuk révén érintettek voltak és láthatták azokat a helyeket ahol családtagjaik is tartózkodtak egykor. “Sőt voltak olyan utasaink is, akiknek hozzátartozója valamelyik helyszínen halt meg” – magyarázta a fiatal hölgy, aki úgy érezte, azért is fontos volt a zarándokút, mert megismerhették, hogy Erdélyben hogy zajlott az elhurcolás és hogy nem csak a németeket, hanem a magyar lakosságot is érintette.








Kapcsolódó anyagok

EZT OLVASTA MÁR?

X