Megrajzolták a román átlagpolgár fantomképét


-A A+

Egyre nagyobb gondot okoz számára a napi szükségletek beszerzése, nem bízik a politikusokban, könyvet nagyon ritkán olvas, szabadidejét pedig televízió előtt tölti – a közvéleménykutató intézetek felmérései alapján ilyen egy átlagos romániai lakos.

Korai munkavállalás

Öt személy közül négy 18 és 24 éves kor között állt munkába – derül ki az Országos Statisztikai Intézet adataiból. A vocea.biz által ismertetett adatok szerint kilenc személy közül egy azonban már 18 éves kora előtt dolgozni kezdett, tíz százalékuk pedig 24 éves kora után lett alkalmazott.

A különbségek város és falu között eléggé nagyok. Míg városi környezetben a 16 év fölötti személyek csaknem 81 százaléka 18 és 24 év között vállalt munkát, és mindössze alig 7 százaléka áll munkába 15 és 17 év között, addig faluhelyen a lakosság több mint 17 százaléka 15 és 17 éves korában már alkalmazottként tevékenykedik, 75,4 százaléka 18 és 24 éves korban állt munkába.

A legnagyobb fizetések Bukarestben vannak, ahol az átlagbér havi 2852 lejnek felel meg. A fővárost IIfov megye követi, havi 2294 lejjel, majd Kolozs megye következik, ahol az átlagfizetés 2284 lejt tesz ki. A dobogós helyezésről éppen csak lemaradt Temes megye, ahol az átlagos fizetés eléri a 2240 lejt, majd Szeben megye következik, 2104 lejjel.

A lista túlsó végén Hargita megye található, ahol a havi átlagbér mindössze 1480 lej, a listazáró székelyföldi megye nyomban Teleorman megye után következik, ahol átlagosan 1494 lejt keresnek az emberek.

Országos viszonylatban egyébként a női alkalmazottak hét százalékkal keresnek kevesebbet, mint férfi társaik.

A legszegényebb ország az unióban

A viszonylagos szegénységet illetően Románia áll a legrosszabbul az Európai Unióban, 25,4 százalékos aránnyal. A Központi Statisztikai Intézet adatainak megfelelően 8,5 millió román állampolgárt fenyeget a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés. A romániai háztartások közel fele – 46,6 százaléka – véli úgy, hogy egyre nagyobb gondot okoz számára a napi szükségletek beszerzése, ha pedig e csoporthoz hozzásoroljuk azokat is, akik számára csak „viszonylagos nehézséget okoz” mindez, akkor az arányszám meghaladja a 85 százalékot. Hét család közül csupán egynek nem okoznak problémát a napi kiadások.

Ennek ellenére azonban 2008 és 2014 között Románia az unión belül a legjobb eredményeket érte el a szegénység és a társadalmi kirekesztettség felszámolása területén: a fenyegetettség országos szinten négy százalékkal csökkent.

Ateista politikus nem lehet közéleti személy

A vallásosság tekintetében a romániai lakosok csaknem háromnegyede, 72 százaléka az istenhitet igen fontosnak tartja – állítja az IRES közvélemény-kutató intézet felmérése. A mintacsoport egynegyede legalább egyszer zarándoklaton vett részt, 21 százaléka több alkalommal is. Romániában a legfontosabb zarándokhelynek Arsenie Boca prislopi sírja, a moldovai kolostorok, valamint a Kolozs megyei füzesmikolai kolostor számít.

A vallásos rendezvényeken való részvétele arányszáma viszonylag magas, a miséken, egyéb vallásos szertartásokon havonta legalább egyszer részt vett személyek részaránya eléri a 45 százalékot. Azok arányszáma, akik évente több alkalommal is részt vesznek ilyen eseményeken 31 százalékra tehető. A mintacsoport tagjainak mindössze 5 százaléka nem vesz részt vallásos rendezvényeken.

A megkérdezettek 69 százaléka naponta legalább egyszer imádkozik, 27 százaléka naponta többször is, 13 százaléka hetenként néhány alkalommal mond imát, 6 százaléka pedig havonta teszi ugyanezt.

A románok 96 százaléka istenhívő, 89 százalék hisz a lélek létezésében, ugyanennyien a vétkezésben. A mintacsoport tagjainak 85 százaléka szerint léteznek angyalok, 75 százaléka pedig a mennyországban hisz. Az ördögnek valamivel kevesebb hívei vannak, csupán a megkérdezettek 66 százaléka hisz a sátánban, ugyanennyien tartják valósnak a poklot is, a halál utáni életben pedig 64 százalék bízik.

A megkérdezettek 63 százalékának határozott meggyőződése, hogy az ateista politikus nem tölthetne be közéleti szerepet.

A tűzoltók a legnépszerűbbek

Az IRES felmérése szerint a románok legnagyobb része leginkább a saját családjában bízik – a megkérdezettek 91 százaléka állította ezt. Érdekes módon legnagyobb a bizalmuk a férjben/feleségben bízik – ezt 76 százalék állította –, majd 73 százalékkal a saját gyermekek következnek, a szülőkben viszont csak 58 százalék bízik.

Szakmák szerint a mintacsoport tagjai leginkább a tűzoltókban bíznak, 90 százalék állította ezt. A pedagógusok iránt a megkérdezettek 77 százaléka érzett bizalmat, őket szorosan a kétkezi munkások követik, 76 százalékkal, majd 74-74 százalékkal következnek a sebészek és a sportolók. Az újságírók iránt 54 százalék tanúsít bizalmat, a papokban viszont csupán 51 százalék bízik.

20 százalék alatt van a bizalmi index a közigazgatásban dolgozók (a prefektusok, a megyei és helyi tanácsosok), a miniszterek, a politikusok iránt, a lista végén pedig a honatyák állnak, mindössze 4 százalékkal. A román királyi család viszont a megkérdezettek 6 százalékának bizalmát élvezi.

Tévé, népzene, foci

A legtöbb román szabad idejét a televízió előtt tölti: 90 százalék televíziózik, közülük 70 százalék legalább egy órát tölt naponta a készülék előtt.

A mozilátogatás úgy tűnik, hogy már a múlt divatja: a megkérdezettek 80 százaléka állított, hogy az utolsó évben egyetlen alkalommal sem volt moziban.

A megkérdezettek 38 százaléka nem olvas könyvet, 21 százalék évente egy-két alkalommal üti fel a könyvet, 12 százalék hetenként szintén egy-két alkalommal olvas, 7 százalék viszont naponta olvas, de nem többet, mint egy óra és mindössze 8 százalék olvas ennél többet ennél napi rendszerességgel.

A mintacsoport tagjai közül faluhelyen a legtöbben a népzenét kedvelik, a második helyet az etnozene kedvelői foglalják el, majd a „manele” és a rock-muzsika rajongói következnek a ragsorban.

A városi lakosok többsége a külföldi és hazai pop-slágereket szereti, de sokan kedvelik a klasszikus és szimfonikus muzsikát, a hip-hop, rap és rockzenét.

A fesztiválok, egyéb szabadtéri rendezvények nem örvendenek különösebb sikernek: a megkérdezettek több mint 58 százaléka az utóbbi évben egyszer sem vol0t a helységében megrendezett ilyen eseményen, valamivel több, mint 23 százaléka egyszer vett részt rajta és 0,8 százalék azok aránya, akik havonta legalább egyszer ott voltak egy-egy fesztiválon.

A sportágak közül Romániában a legnépszerűbb a labdarúgás, a legkedveltebb sportoló pedig Gheorghe Hagi (32 százalék szerint) Nadia Comăneci (ezt 16 százalék állította) és Simona Halep, aki 14 százalékkal még dobogós lett. A külföldi sportolók között Lionel Messi és Cristiano Ronaldo vezet, őket a megkérdezettek 23 és 20 százaléka kedveli.

 








EZT OLVASTA MÁR?

X