December 8. a színműíró és műfordító Csiky Gergely születésének 174. évfordulója, ráadásuk november 19-én volt a papi hivatást irodalmi pályára cserélő színpadi szerző halálának 125. évfordulója.

Csiky Gergely nevét a kaposvári és a temesvári magyar színház, további az aradi magyar iskolaközpont viseli. Utóbbiban emlékeztek meg róla szerda délelőtt.

Az író az arad-hegyaljai Pankotán született, de Aradon végezte általános és középfokú tanulmányait, majd Temesváron és Pesten járt papneveldébe. Felszentelt pap volt már, amikor a reverendát inkább az írói pályára cserélte. Az 1989-es rendszerváltás után az akkor önszerveződő magyar közösség tagjaiban már felmerült az igény az önálló magyar középiskola létrehozására, és bár az intézmény létrejött jogi személyiségként, 2001-ig „társbérletben lakott” az egykori katolikus gimnázium épületében egy román szakmunkásképzővel. „Három nevet kellett javasolnunk: Márki Sándor történészt, Arad vármegye leíróját, Csiky Gergelyt és Munkácsy Mihályt írtulk fel. Utóbbit azért, mert Aradon volt asztalosinas és itt fedezték fel rajztehetségét. Az akkori szélsőséges román sajtó alaptalan támadást intézett Márki ellen, mondván, hogy románellenes volt, holott ez nem igaz, ezrét a prefektúra végül Csiky Gergely nevét terjesztette fel a tanügyminisztériumhoz jóváhagyásra – idézte fel a névválasztás korántsem zökkenőmentes időszakát Matekovits Mihály, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Arad megyei szervezetének tiszteletbeli elnöke.

Az iskola emeleti folyosóján álló Csiky-mellszobornál tartott megemlékezésen beszédet mondott Király András tanügyi államtitkár, aki diákja, majd a minisztériumba történő kinevezése előtt rövid ideig igazgatója is volt az intézménynek. Többek között arra figyelmeztetett, hogy a folyamatos diáklétszám-csökkenésbe nem nyugodhatunk bele azal, hogy ez általános jelenség, nem csak a magyar közösségen belül jellemző, és cselekvési tervként azt mondta, hogy fel kellene térképezni végre, hány magyar gyerek nem vesz részt az anyanyelvű oktatásban, és a pedagógusokon kívül a közösségnek is tennie kellene azért, hogy a „minden magyar gyerek magyar iskolába!” jelszó ne csak üres lózung legyen.

Bognár Levente aradi alpolgármester hangsúlyozta, hogy a több mint 500 diákot számláló intézmény az egyetlen Arad megyében, ahol az óvodától az érettségiig anyanyelvükön tanulhatnak a magyar fiatalok, ezért az iskola az érdekvédelmi szervezet kiemelt figyelmét élvezi, és ezt a fenntartó városi önkormányzatnál megpróbálják anyagi támogatásra váltani (megjegyzendő, hogy sikerrel, hiszen a 2000-es évek első éviztedében beköszöntött gazdasági világválság idején sikerült modern, háromszintes új szárnyat építeni, s azóta is folyamatos a több mint 90 éves régi épület felújítására szánt költségvetési finanszírozás).

Az ünnepségen közreműködött az iskola diákkórusa, és kiosztották a hagyományos Csiky-díjakat: idén Ilona Juditnak, Búza Róbertnek és Csomós Rolandnak ismerték el ezzel a kiemelkedő tanulmányi eredményeiket vagy az iskolán kívüli tevékenységekben, közösségszervezésben vállalt szerepüket. Hadnagy Éva igazgató elmondta, hogy a Csiky-nap alkalmat ad számukra, hogy meghívják magyarországi testvériskoláikat – Szegedről, Pécsről, Hódmezővásárhelyről és Debrecenből érkeztek vendégek –, valamint az Arad megyei magyar partnerintézményeket. Az 5–8. osztályosoknak természettudományi vetélkedőt szerveztek, a középiskolások pedig a Tóth Árpád-szavalóversenyen vehettek részt, amelynek páros években a Csiky Gergely Főgimnázium, páratlan számú években pedig a debreceni Tóth Árpád Gimnázium a házigazdája.

Pataky Lehel Zsolt összeállításából aradi magyar oktatási helyzetképet is kapunk a Csiky-évforduló kapcsán.