Nincs megfelelő garancia arra, hogy nem kerülnek illetéktelen kezekbe az elektronikus kórlapunkon szereplő adatok - hívta fel a figyelmet a Nép Ügyvédje. Az ombudsman szerint a kórlapok létrehozását előíró törvény hiányos, a jogszabály útmutatója úgyszintén. 

November végén a Nép Ügyvédje az alkotmánybírósághoz fordult, mert úgy ítélte meg, sérülhetnek a személyes adataink. Az elektronikus kórlapok létrehozása novembertől kötelező. Rücz-Dáné Erzsébet ombudsmanhelyettes szerint amikor az állam jogot formál arra, hogy egészségünkre vonatkozó személyes adatainkkal rendelkezzen, akkor azt ne egy pontatlan törvénnyel és pontatlan útmutatóval tegye. A Nép Ügyvédje azt szeretné elérni, hogy világosan határozzák meg, kik és milyen körülmények között férhetnek hozzá adatainkhoz, és ez kerüljön is bele az egészségügyi reformra vonatkozó 95/2006-os törvénybe. 

Az elektronikus kórlap digitális formában tárolja adatainkat a betegségeinkről, allergiáinkról, eddigi kezeléseinkről, családtagjaink egészségi állapotáról stb. A kórlapok szó szerint életeket menthetnek, a saját adataihoz pedig bárki (elméletileg az illetékesek) pillanatok alatt hozzáférhet. A családorvosoknak kötelező létrehozniuk az e-kórlapokat a hozzájuk tartozó betegről. Az e-kórlapon lévő információkat ezen az oldalon mi magunk is ellenőrizhetjük. Az egészségügyi kártya és az e-recept után az e-kórlap bevezetésével szeretnék visszaszorítani a visszaéléseket. Az átláthatóság célja, hogy az egészségbiztosító csak azokat a szolgáltatásokat térítse meg, amelyet a beteg tényleg megkapott.

Amikor a törvény a módszertanhoz, majd az a rendelethez küld

Rücz-Dáné Erzsébet tájékoztatása szerint miután alkotmányossági szempontból megvizsgálták a törvényt és annak módszertanát, több hiányosságot találtak. Egyrészt aggályos, hogy az e-kórlapok létrehozására vonatkozó törvényben nem szabályozták le pontosan az e-kórlapok felhasználási módját, az ott szereplő információk biztonságos kezelését. A törvény úgy szól, hogy ezt a feladatot a módszertannak kell megtennie, amelyet kormányrendelettel hagynak jóvá. A módszertan el is készült, csakhogy az sem világos és pontos - mutatott rá az ombudsmanhelyettes. Ugyanis nem írja körül például pontosan azoknak a körét, akik hozzáférhetnek az e-kórlapon szereplő adatokhoz. 

"Ezek körét a módszertan nagyon tágan határolja be. Annyit mond a kormányhatározat, hogy azok a jogi vagy magánszemélyek, akiket a törvény értelmében az egészségügyi miniszter felhatalmazott arra, hogy egészségügyi szolgáltatásokat, gyógyszereket, eszközöket biztosítsanak" - mondta Rücz-Dáné Erzsébet. Hozzátette, ilyen körülmények között nincs garancia arra, hogy nem kerülnek illetéktelen kezekbe a magánéletünkhoz tartozó személyes adataink.

Az állam tiszta törvényekkel avatkozzon be a magánéletünkbe

Az ombudsmanhelyettes elmondta, amikor az állam korlátozza a magánélethez, intimitáshoz és családi élethez való, az alaptörvényben garantált jogunkat, akkor azt közérthető, egyértelmű törvényes előírásokkal teheti meg, és nem könnyen megváltoztatható kormányrendeletekkel, miniszteri határozatokkal. "Azt szeretnénk az alkotmánymányossági óvással elérni, hogy pontosítsák, amit leírtak a metodológiai normában, és a megvizsgált, megvitatott és pontosított leírást emeljék be a törvény szövegébe" - magyarázta az ombudsmanhelyettes.

Rücz-Dáné Erzsébet hangsúlyozta, nem az e-kórlapok fontosságát akarják kétségbe vonni, hiszen az nemcsak idehaza fontos, hanem akkor is, ha külföldön szeretnénk orvosi ellátást kérni. Uniós rendelkezések írják elő, hogy az egészségemre vonatkozó információkhoz, egészségügyi ellátáshoz az Unióban bárhol hozzáférhessek. Csakhogy az EU arra is kötelezi Romániát, hogy garantálja a személyes adataim védelmét. 

Egyelőre nem ismert, mikor tárgyalja a taláros testület a Nép Ügyvédjének óvását.