Nem lehet egyenlőtlenségről, hanem csak egyenlőtlenségekről beszélni. Ezek pedig nemcsak materiálisak, hanem akár olyan jellegűek, hogy korábban nem is érzékeltünk volna problémának – hangzott el a 7. Szociológus Napok pódiumbeszélgetésén.

A kolozsvári rendezvényen Pleiner Zsuzsa, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa moderált, hat szociológus pedig rövid előadásában ismertette az általa közelebbről ismert egyenlőtlenségeket.

A rugalmas foglalkoztatás árnyoldala

Geambașu Réka szociológus amellett érvelt – megfogalmazása szerint a társadalomtudományos megközelítéssel ellentétben provokatív módon, sarkítva, hogy a foglalkoztatás növekvő atipikussága rossz, és új egyenlőtlenségeket alakít ki. Mint elmondta, az erős fogalmazással arra világít rá, hogy az egyöntetűen jónak tartott jelenségnek vannak hátulütői.

A rugalmas foglalkoztatás térnyeréséről beszélt, amelyről elhangzott, mindazokat a formákat jelenti, amelyek nem a standard nyolcórás alkalmazotti, munkahelyen végzett munkák. A köztudat szerint ez a munkavállalónak jó, hiszen összeegyeztetheti a magánéletet a munkával, elsősorban mégis a munkáltatók javát szolgálja: duális munkapiac jelent meg, azaz megmaradtak a privilegizált munkavállalók, és a határidős szerződésesek, idénymunkások és így tovább.

A jelenség elsősorban a fiatalokat, a kisgyerekes nőket, etnikai kisebbségeket érinti negatívan. Azért tartjuk jónak, mert azt gondoljuk, hogy megoldja a munkanélküliséget, és segít összehangolni a munkát az otthoni kötelezettségekkel, ehhez képest az inaktivitást csökkenti csupán, de nem a munkanélküliséget, és elsősorban a keresleti oldal számára előnyös. Románia és Magyarország rosszul áll ebben a tekintetben, Geambasu Réka szerint pedig már látjuk, hogy a részmunkaidőben dolgozók az alsó fertályán vannak a társadalomnak, a kevésbé iskolázottak, és a nők érintettek – így nemi egyenlőtlenségek is születnek.

Erdély jobban teljesít

Veres Valér szociológus a jövedelmi egyenlőtlenségekről elmondta, ezek az EU-ban Romániában a legjelentősebbek, ha a legfelső és legalsó húsz százalékot vesszük – nyolcszoros különbségről beszélünk. Románia egy 100-as skálán 2000-ben 29 pontot kapott, 2015-ben 37,4-et a jövedelmi egyenlőtlenségek mérésén, de a világ fejlettebb részére is igaz, hogy nőttek az egyenlőtlenségek, leszámítva egyetlen országot: Franciaországot, ahol kis csökkenést mértek.

Az erdélyi magyarság körében 2009-ben különböző foglalkozáskategóriák a magyarországi szinteket is meghaladják a jövedelem tekintetben, az alsó szegmensek 50-60 százalékon álltak. Az országos átlaghoz hasonló egyenlőtenségek az erdélyi magyarok közösségen belül is kimutathatók voltak, bár ebben a mérésben a romák is jelen vannak. Magyarország területének hatvan százalékánál jobb helyzetben van Erdély az egy főre eső GDP tekintetében – hangzott el.

Új szolgaság a mezőgazdaságban

Kiss Dénes szociológus a mezőgazdaságon belüli egyenlőtlenségeket ismertette. Kiemelte, a birtokméretek polarizálódtak, jelentős szakadék van a nagyüzemek és a családi farmok között – 0,6 százalékuk műveli meg a termőföldek több mint felét. Nőttek viszont az 5-50 hektár közötti birtokok – derült ki.

Az elmúlt években korábban nem tapasztalt tőkemennyiség áramlott a mezőgazdaságba, ami egy nagyon erős modernizációs folyamatot jelentett. A napszámos munka iránti igény ezért egyre kisebb, növekszik viszont az állandó foglalkoztatottak iránti kereslet. Ennek is vannak azonban hátulütői: demodernizálódik az alkalmazásmód: a foglalkoztatottság egyrészt informális, másrészt az alkalmazók szolgáknak nevezik az alkalmazottakat, egy szolga-úr viszony alakul ki a 21. század Romániájában.

Minél inkább a szélen, annál szegényebben

Pásztor Gyöngyi szociológus egy országos vizsgálat adatairól számolt be, amely során negyven hazai nagyváros 169 kompakt roma közösségének állapotát kutatták. Kiderült számára, hogy a szegények és a romák lakta övezetek nem estek teljesen egybe, volt tehát olyan része a szegények lakta övezeteknek, ahol nem romák éltek, és romák lakta övezeteknek is, amelyekben nem csak szegények éltek.

A közösségek egynegyede a város határán kívül vagy a perifériáján helyezhető el, minden tizedik van a központban csupán. Minél átlagosabb a közösség, annál közelebb helyezkednek el a városközponthoz, mint szegényebbek, annál inkább húzódnak a periféria felé – hangzott el. A társadalmi és térbeli egyenlőtlenségek tehát összefüggnek, az ok-okozati viszony pedig további kérdéseket vet fel – összegezte Pásztor Gyöngyi.

Sport és egyenlőtlenség

Péter László szociológus arra mutatott rá, a sportlehetőségek térbeli elosztása új egyenlőtlenségeket teremtett. Az állami, a közösségi és a privát sportszektort különítette el, emlékeztetve a rendszerváltás előtti, kizárólag állami sportszektor létére, amely minden visszássásága, propaganda-feladata ellenére ingyen szolgáltatásokat nyújtott a lakosság számára. 1989 után kivonult az állam ebből a szektorból, így akkut asszimetria jött létre a három sportszektor között. Az állami megszűnt, a közösségi alulfejletté vált, a magán pedig pénzbe kerül, és nagy egyenlőtlenségeket generált.

Romániában főként Erdélyben erős a magánszektor, a méretüket tekintve Hargita, Maros, Kolozs megyék vannak előnyben – hangzott el.

A sport különösen az 1989-es előzmények tekintetében újfajta egyenlőtlenséget generál, miután a rendszerváltás óta az ingyenes szolgáltatások lepusztultak, a magánszektor pedig fizetős, tehát kevesek számára elérhető.

Iskola és halmozott hátrányok

Magyari Nándor László antropológus arra figyelmeztetett, az oktatáspolitika egyfajta vertikális mobilitást ígért, ugyanakkor „az életre nevelés” fontos szempont volt az oktatásban. Az oktatási rendszer újratermeli a társadalmi egyenlőtlenségeket vagy az esélyek kiegyenlítését támogatja – ez a két út van. Pierre Bourdieu francia szociológus évtizedekkel korábbi kutatásai már kimutatták, hogy az oktatás egyenlőtlenségeket generál.

2012-es és 2015-ös országos vizsgálatok alapján három faktor határozza meg az iskolai továbbtanulást: az egyik a nemi kérdés, hiszen a lányok nagyobb arányban tanulnak tovább, mint a fiúk, a másik a szülők kulturális tőkéje, a harmadik pedig a település típusa – hangzott el. A probléma, hogy a hátrányos helyzetek gyakran együtt járnak, egy vagy két hátrányt még lehet pótolni, a szülők tehetnek nagyobb erőfeszítéseket a gyerekért, de ha mindhárom tényező vagy akár több is jellemző valakire, akkor esélye sincs: az iskolából kikerülve ugyanazon a társadalmi státusban maradtak, mint amilyennel bekerültek.

A területiség jelentősége

Az előadást követő pódiumbeszélgetésen előbb a területiség fontosságáról beszéltek. Veres Valér elmondta, Romániában több mint száz százalékos különbség van a legszegényebb régi és a főváros között, előnyben pedig azok a megyék vannak, ahol nagyobb városok találhatók. Pásztor Gyöngyi arra világított rá, hogy a tér társadalmi konstrukció, a kérdés az, hogyan „önti kőbe önmagát” a társadalom, teszi fizikai formává a társadalmi viszonyokat – ez pedig azt jelenti, hogy a társadalmi állapotok nehezebben változtathatóvá válnak. Romániában a rendszerváltás történetei sok példát sorakoztatnak fel arról, hogy a múlt rendszer öröksége éppen a térbeli viszonyok nehezen változtathatósága miatt mennyire nehézkesen alakítható át.

Péter László arra mutatott rá, Magyarországon legalább költenek a sportra, míg Romániában különálló sportminisztérium sincs, és nem tudni, mennyi pénz van elkülönítve a sportra az ifjúsággal közös minisztériumban. Romániában a város és vidék közötti, településen belül pedig a rétegek közti különbségek jelentősek, hiszen gyakran magas árakat kérnek el a magánszektorban. Ez nemcsak azért fontos, mert a magánszektor szolgáltatásai sportolási lehetőséget kínálnak, hanem mert ezek a helyek a társadalmi kapcsolatok alakulására is szolgálnak.

Magyari Nándor László arról beszélt, növekvő különbségek vannak a különböző oktatási intézmények között, számos szakiskolát találni, ahol egyetlen diáknak sem sikerül az érettségije. Egyéni utakról beszélhetünk, amelyek a rendszer ellenére sikert mutathatnak fel, de a sikertörténetek nem jellemzik a rendszert, ezeket a politikusok éppen a hatalom legitimálására használják fel – tette hozzá.