Önfejlesztő programsorozattal segítik a nőket Szatmárnémetiben


-A A+

Fleisz Kinga pszichológus és Barkász Gabriella közgazdász önfejlesztő workshop-sorozatot indított Szatmárnémetiben olyan nők számára, akik a vágyaikból célt szeretnének kovácsolni. A Maszol is betekintést nyerhetett A Nő – Pénz – Boldogság című workshop kulisszatitkaiba: megtudtuk, hogy milyen a 21. századi erdélyi magyar nők családi és társadalmi szerepe, a gyerekvállalás, a munka és karrier, milyen a nő és a pénz viszonya, illetve azt is, hogy milyen az a mentális könyvelés.

Fleisz Kinga és Barkász Gabriella azt vallják, hogy az élet egyenlő a fejlődéssel, amelynek folyamatosnak kell lennie. A növény is addig él, ameddig gondozzák, majd amikor elkezd sárgulni a levele és nincs fejlődésben, regresszióba kerül, a halálhoz közeledik. Így van ez az emberrel is, hiszen a felnőtt korra befejeződik a fizikai fejlődés. De mi történik a szellemi evolúcióval, és az ember, mint lény érzelmileg meddig képes fejlődni, hogyan viszonyul a materiális világhoz? Fleisz Kinga emocionális, míg Barkász Gabriella racionális szempontból közelíti meg a kérdéseket, kiegészítve egymás gondolatait.

Hisznek a változás alapú fejlődésben

„Mind a ketten fejlesztéssel foglalkozunk, csak hogy a fejlesztést eltérő  szakterületről közelítjük meg. Kinga a pszichológia én pedig a közgazdaságtan oldaláról. Ez úgymond az életnek a hard és a szoft oldala. Ami bennünket összeköt, attól függetlenül, hogy különböző a szakterületünk, a stílusunk és egyéniségünk, az tulajdonképpen a hitvallásunk és a meggyőződésünk. Mégpedig az, hogy hiszünk a fejlődésben, a változás alapú fejlődésben” – magyarázta Barkász Gabriella.

A közgazdász elmondta: úgy gondolják, hogy az embereknek tudatosan kell élniük az életüket. Tisztában kell lenniük azzal, hogy ki ők, merre tartanak, és ezért úgy kell cselekedniük, hogy ezt meg is tudják valósítani. „Ezt közösen fogalmaztuk meg, és ebből a megközelítésből kezdtünk el dolgozni: az a célunk, hogy az értelmi, érzelmi és spirituális intelligenciai fejlesztéssel hozzásegítjük az embereket az önmegvalósításhoz. Ebben az esetben a nőket, hogy képesek legyenek megvalósítani az életcéljaikat” – jelentette ki Barkász Gabriella, akit Fleisz Kinga azzal egészített ki: a spiritualitást nem mint vallási fogalom kell értelmezni, hanem mint értékrendet, etikát, a lélekkel való törődést.

„Engem személyesen mindig ez a két dolog foglalkoztatott, hogy ki vagyok én és mi dolgom a világban. Nem csak egyéni, hanem kollektív szinten is, hogy te ki vagy és neked mi a dolgod a világban. Sokat kutattam ebben a témakörben, de persze ehhez az is hozzájárult, hogy állandóan elégedetlen voltam magammal, azzal aki én vagyok és azzal amilyen világban élek és azzal is amit csinálok. Ebből kifolyólag elégedetlen voltam másokkal is. Egy adott idő után pedig rájöttem, hogy ennek a jobbításnak, amit szeretnék, magamból kell kiindulnia, és csakis utána terjedhet tovább” – mondta Fleisz Kinga, aki szerint az alapvető emberi fejlődés a szülők viselkedési mintáinak lemásolásával kezdődik. Vannak, akik megmaradnak ebben az állapotban, és vannak, akik időnként váltanak, de minden változás egy krízissel jár, amelyet le kell küzdeni.

A mentális könyvelés

Az ember és a pénz viszonyrendszerének kérdéskörével nem csak a pszichológia és a szociológia foglalkozik, sok más tudomány mellett a közgazdászok is felfigyeltek a jelenségre. Barkász Gabriella A Nő – Pénz – Boldogság című workshopra készülve jött rá arra, hogy a közgazdászok komoly kutatásokat, felméréseket és kísérleteket végeztek azzal kapcsolatban, hogy a pénznek és a boldogságnak mi az egymásra való hatása.

„A közgazdászok között van egy nagyon szűk réteg, mégpedig a bankárok, hiszen a szolgáltatásaik kezdtek egyre szofisztikáltabbá és komplexebbé válni, ezért el kellett gondolkozniuk azon, hogy az emberek különböző szokásait, működését, gondolkodását mi, hogyan befolyásolja. Nem elég ismerni a közgazdaságtan törvényszerűségeit, szabályait, ezért kell foglalkozni ezen belül az emberrel is” – mondta Barkász Gabriella.

A közgazdász szerint nem csak az emberek, hanem a cégek számára is meghatározó pont az ember. „Fontos az, hogy profitot termeljünk, fontos az, hogy a cégnek az értékét növeljük, de ennek az egyenletnek az egyik meghatározó eleme az ember. Ha az embert, mint lényt kihagyják ebből az egyenletből, akkor a siker az esetleges, vagy rövidtávú. Nem egy fenntartható fejlődés” – tette hozzá.

A szakemberek szerint létezik egy külön specifikussága annak, ahogy a nők a pénzhez, illetve a családi kassza bizonyos részéhez viszonyulnak. Így a közgazdász szerint a nőknek erős kapcsolatuk van az úgynevezett konyhapénzzel, a háztartás költségvetésével. „Meglehetősen sok nő kezeli ezt a költségvetést. Viszont kevesebb a kapcsolatuk a pénznek azon részével, amely a megtakarítás, a felhalmozás vagy a vagyon rész. Attól mintha távol tartanák magukat” – véli a szakember.

Ezért szerinte a nők érdekes helyzetbe kerülhetnek életük során, például ha hirtelen megbetegszik a férj vagy elválnak. „Tudatosítani kell a pénzel való kapcsolatot. Hogy gondolok a pénzre, milyen a viszonyom a pénzzel, milyen az én mentális könyvelésem. Mit jelent az a pénz, amit munkából, mit jelent az a pénz, amit nyereményből szerzek. Mit jelent az a pénz, amit szeretettel végzett munkából szereztem és mit jelent az a pénz, amit egy olyan munkahelyen kapok, amelyet utálok. Ezek mind jelentőséggel bírnak” – mondta a közgazdász, akit Fleisz Kinga egészített ki azzal, hogy statisztikai szempontból a válások 75 százalékának a pénz az oka, de inkább a kapcsolaton belüli problémák arca, mint valóságos oka.

A pszichológus szerint a pénzkezelés szempontjából a legideálisabb a közös döntés egy házasságban. De a pénz sok esetben lehet tünetjelző is, amikor ugyanis valami nincs rendben a párkapcsolatban, a probléma kicsapódik majd előbb-utóbb a pénzen is. „Az a kérdés, hogy a két partner milyen tulajdonságokat hoz magával otthonról. Ha az egyik családban az volt a szokás, hogy közös kassza van, közös borítékban és a nő kezeli a pénzt, valószínűleg a saját családjában is ezt a modellt fogja működtetni. De lehet több modell is, soha sem az a probléma, hogy ki kezeli a pénzt, hanem az hogy mit kommunikálunk egymás felé és hogy közösen hoznak-e döntéseket” – jegyezte meg a pszichológus.

Összehangolni a szerepeket

A workshopon nagy hangsúlyt fektetnek a különböző élethelyzetekben jelentkező női szerepek összehangolására is. Az oktatók tapasztalata szerint a női szerepek és vágyaik között van egy fajta eltolódás, amellyel mindig jó tisztában lenni.

A közgazdász szerint sokszor azt lehet tapasztalni, hogy a szerepek hagyományos tradicionális szerepek. A nő hagyományos feleség és anya, hagyományos munkavállaló, tradicionális módon gyermeke a szüleinek. Sokszor ezek a tradicionális szerepek feszítőek lehetnek, mert megszületik a gondolat, hogy már nem ebben kellene mozogni, viszont sokszor nem találják a kiutat, nem tudnak kilépni ebből, illetve nem tudják mindezeket összehangolni.

„Az a része a fejlesztésnek, amelyet mi megcéloztunk, ezt a képességet fejleszti. Kinga a maga módszereivel, hogy mi történi az emberrel, a lelkével, a spiritualitással. Én pedig a konkrétumokkal, hogy mit kell tennie, hogyan kell döntenie, hogyan kell kommunikálnia, hogyan kell mozgásteret létrehoznia magának” – folytatta Barkász Gabriella, aki óriásinak ítéli a nők helyzetének komplexitását a társadalomban és a velük szemben felállított elvárásokat, éppen ezért tartják kiemelkedően fontosnak a kitartást és az önképviseletet.

A fejlődés stációi

A két szakember szerint a fejlődésnek tulajdonképpen különböző stációi vannak. Sokan megfogalmazzák az elérendő célokat, de a szükséges lépéseket nem teszik meg annak elérésében, ezért a változtatni akarás is csak elméleti reked.

„Először is megszületik a gondolat, hogy talán lehetne jobb is. Elindul egyfajta elégedetlenség a jelen állapottal szemben, majd jön a figyelés. Ezután következne a gyakorlatba ültetés, de ezáltal még nem változik meg semmi, mert szokássá kell alakítani. Ha már szokássá vált az adott gyakorlat, akkor az tulajdonság lesz, és ha már tulajdonság, csakis akkor változtatja meg az életmódot” – részletezte Barkász Gabriella.

A közgazdász szerint a fejlődésben három korszak figyelhető meg. Az erdélyi magyar nőkre mind a három jellemző, kortól és társadalmi rétegtől függően. Az első típusú női lét, az a hagyományos: a nő kelléke a fakanál. Kizárólag az ő feladata a gyermeknevelés, és az történik, amit a férfi mond. A következő szint a női emancipáció.

„A harmadik szint az, amikor a nő már újra nő. Vannak női szerepek, amelyek nyilván a nőhöz tartoznak, de már nem függőségi viszonyban” – mondta Fleisz Kinga, aki szerint az első szinten a nő függ a férfitől, a második szinten önállósul, a harmadik szinten pedig újra nővé válik, a teljesség értelmezésében. De utóbbi esetében már nem a hiányra, hanem a partnerségre épülő nőiesség kerül előtérbe.

Mi a helyzet Erdélyben?

A workshop irányítói szerint az erdélyi nők körében mind a három típusú jelenség megtalálható, csak arányában tér el a nyugati társadalmaktól. Külföldön nagyobb részben lelhető fel a „fifty-fifty” viszonyrendszer. Ez Erdélyben inkább a városokban található meg.

„A szingli nők esetében is megfigyelhető ez a hármas lépcső. Ha az első szinten van, akkor sóvárog és boldogtalan, mert nincs férfi. Ha középső szinten van, akkor azért nincs férfi, mert az adok-kapok viszonyban nem teljesül a szerződés. Mert inkább nélküled, mint veled úgy, hogy nekem ne legyen jó. A harmadik szinten pedig nekem nagyon jó egyedül, de sokkal jobb lehet együtt. Ezeken a fázisokon borzasztóan nehéz átjutni, mivel magánéleti krízissel járhat” – mondta a pszichológus.

A workshop-sorozattal azt szeretnék serkenteni, hogy mindenki ebbe a harmadik kategóriába tartozzon nőként, ahol nem a függőségek, a kompromisszumok, hanem a közös együttműködés viszi előre a kapcsolatot. Az önfejlesztő előadások célja, hogy ellássa a nőket azokkal az információkkal és tudáselemekkel, hogy képesek legyenek egy új szemléletmódot felismerni.

Ha ez megtörténik, a munka haladhat tovább, és szükségszerű, hogy az adott nő elkezdjen dolgozni önmagával, azzal, amit képvisel és gondol. A szakemberek azért tartották küldetésüknek egy ilyen program létrehozását Szatmárnémetiben, hogy a tréningek során minden olyan nőnek, akik felkészültek a változásra, segítsenek megtalálni a boldogsághoz és a beteljesüléshez vezető utat. 








Kapcsolódó anyagok

EZT OLVASTA MÁR?

X