Az országos átlag alatt teljesítettek – néhány megyét leszámítva –a magyarul vizsgázó nyolcadikosok az idei képességvizsgán – derül ki az oktatási minisztérium fellebbezések előtti összesítéséből. Idén a matematika okozta a legnagyobb nehézséget a diákoknak.

Az óvások előtt a kisérettségi nyári szessziójában idén országosan 76,9 százalékos az átmenési arány, két százalékkal magasabb, mint tavaly. Ezt az átmenési arányt a szóban forgó megyék közül mindössze Kolozs, Fehér, Beszterce-Naszód és Brassó tudta elérni, illetve túlszárnyalni.

Hargita megye átmenési aránya 67,9 százalék, Kovászna megyében a vizsgázó nyolcadikosok 71,8 százaléka kapott átmenő osztályzatot, Maros megyében 75,8 százalék, Máramaros megyében 73,8 százalék, Szatmár megyében 69,7 százalék, Szilágy megyében 75,2 százalék, Bihar megyében 72,2 százalék, Arad megyében 71,6 százalék, Hunyad megyében 76,3 százalék a sikeresen vizsgázók aránya.

Nem csak románból teljesítenek gyengébben

A minisztérium összesítése szerint nem csak a román nyelvtudás hiányosságaival magyarázható, hogy az olyan megyék, mint például Hargita, Kovászna, az országos átlaghoz képest alulteljesítenek. Hargita, Kovászna és Maros megyében például többen bukták el a matematika vizsgát, mint a románt. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a matematikaeredmények szinte kivétel nélkül minden megyében rosszak, Teleorman megyében 51,6 százalékos a sikertelenül vizsgázók aránya.

Román nyelv és irodalomból Hargita megyében a vizsgázók 39,5 százaléka az ötöst sem érte el, 9,5 és 9,99 közötti osztályatot pedig mindössze 0,9 százalékuk kapott. A sikeresen vizsgázók között a legtöbben (8,9 százalék) 7 és 7,49 közötti jegyet értek el.

Kovászna megyében a képességvizsgázó nyolcadikosok 33,2 százaléka bukott el románból, az átmenők közül a legtöbben (9,6 százalék) 5 és 5,49 közötti jegyet kaptak. Maros megyében a képességvizsgázók 17,7 nem érte el az ötöst, az átmenők közül a legtöbbnek (10,8 százalék) 8,50 és 8,99 közötti osztályzata volt.

Összehasonlításként: Kolozs megyében a nyolcadikosok 6,3 százaléka bukta el a románt, a sikeresen vizsgázók közül a legtöbben (16,2 százalék) 9 és 9,49 közötti jegyre vizsgáztak.

Matematikából idén Hargita megyében többen buktak meg (a részvevők 41,7 százaléka), mint románból, ráadásul a legtöbben mindössze 5 és 5,49 közötti jegyet tudtak elérni ebből a tantárgyból. Kovászna megyében 39,5 százalék a bukók aránya, Maros megyében 39,3 százalék. Kolozs megyében szintén a matematika okozott gondot, itt a vizsgázó diákok 16 százaléka nem ment át, míg magyarból 6,3 százalékuk nem vette sikeresen az akadályokat.

Mi a helyzet az anyanyelvvel?

Anyanyelvből Hunyad megyében vizsgáztak a leggyengébben a diákok, itt a nyolcadikosok 18 százaléka nem érte el az ötöst. Hunyad megyét Arad követi a negatív ranglistán (15,3 százalék), majd Bihar (11,9 százalék), Szatmár (11,4 százalék), Hargita és Kovászna (9,1 százalék) következik. Kolozs megyében ez az arány 2,3 százalék.

Mivel magyarázható a rosszabb eredmény?

Barna Gergő szociológus korábban elmondta, egy friss felmérés szerint, amely az elmúlt évek érettségi és kisérettségi eredményeire alapoz, jelentős és konstans a magyar nyelven tanulók lemaradása. A felmérés szerint legjelentősebb hatást a kisérettségin nyújtott teljesítményre a tanári kar felkészültsége fejti ki. Tehát ott, ahol gyengébb a tanárok felkészültsége, gyengébb a diákok eredménye is.

További kockázati tényezők a kisebb iskolák, tehát minél alacsonyabb egy iskola diáklétszáma, annál nagyobb a valószínűsége, hogy gyengébbek az eredmények. De ugyanígy számít az is, hogy a település gazdaságilag mennyire fejlett. További kockázati tényezők lehtenek a román nyelv és romák nagyobb aránya is. A kutatásról bővebben itt olvashat.