A székely zászló megtervezésekor nem tartották be a címertani és pecséttani hagyományt Szekeres Attila István szerint, aki módosítana a lobogón. A sepsiszentgyörgyi heraldikus egyedüli magyarként vett részt Londonban a 27. Zászlótudományi Világkongresszuson, ahol előadásában szülőföldjének történelméről, szimbólumairól beszélt a világ minden sarkából érkező küldötteknek.

A londoni Zászlótudományi Világkongresszuson száz küldött vett részt, és 43 heraldikai szakember tartott előadást. Szekeres Attila István Székelyföld és történelmi áttekintője után a jelképek alakulását ismertetve mutatta be, hogyan lett a székely zászló a romániai magyarság autonómiaharcának jelképe. A sepsiszentgyörgyi heraldikus rámutatott: az erdélyi országgyűlés már 1659-ben rendelkezett arról, hogy a székelyeket a nap és a fél hold szimbolizálja, később ezek a jelképek a székelyföldi vármegyék címerében is megjelentek.

Az önazonosság és az autonómiaharc jelképe

Előadásában a sepsiszentgyörgyi heraldikus ismertette, hogy a rendszerváltást követően Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Tanács egyik alelnöke, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum egykori igazgatója tervezett a Székely Nemzeti Tanácsnak címert, zászlót és lobogót, amelyet ünnepekkor, tiltakozó megmozdulásokon is egyre többen kezdtek használni, egyrészt az autonómia iránti igényt, másrészt a székely identitást kifejezve.

Épületekre is kitűzték, nemcsak magán-, hanem középületekre is. Szekeres Attila István szerint a Kónya Ádám által tervezett székely zászlón a nap helyett nyolcágú csillag szerepel. "A zászló ebben az alakban terjedt el, és sokasodik napjainkban is, hiszen most is tiltják a székely zászló használatát, ezért egyre több jelenik meg. Sőt, a székely közösséggel való szolidaritásként Magyarország parlamentjére is kitűzték a székely zászlót, ami ellen Románia tiltakozott”, emlékeztetett a heraldikus. 

Szekeres Attila István londoni előadásában ismertette azt is, hogy tavaly szeptemberben a székelyföldre látogató Amerikai nagykövet, Hans Klemm székely zászlót kapott ajándékba, sőt helyi vezetőkkel és a székely zászlóval közös fotót is készítettek, ami megjelent a sajtóban. Ebből diplomáciai botrány is kerekedett. A háromszéki szakember megjegyezte, hogy a nagykövetnek ajándékozott székely zászlón,  helyesen a nap jelent meg a holdsarló mellett.

Dr. Szekeres Attila István arra is rámutatott Londonban: heraldikai szakemberként helyteleníti, hogy a székely zászló tervezésekor nem tartották be a címertani és pecséttani hagyományt, hiszen az Erdélyi Országgyűlés 1659-ben törvénybe foglalta, hogy a székelyeket a nap és hold jelképezi. Ha már nyolcágú csillagot helyeztek a címerbe és zászlóba, annak sugarait a szélrózsa irányába kellett volna irányítani – vélekedik. Ezen kívül a csillagnak és a holdnak egy szinten kellene lenniük. Hozzátette: a továbbiakban azon lesz, hogy a székely zászlókban a csillagot csendben, fokozatosan cseréljék ki napra, és az égitesteket helyezzék egy szintre.

Hozzátette: a londoni Zászlótudományi Világkongresszuson tartott előadásában arra is rámutatott, hogy a kezdetben a Székely Nemzeti Tanács által az önazonosság jeleként használni kezdett székely zászlóból annak tiltásaival, a román hatalom szándéka ellenére kreált széles körben elterjedt székely zászlót, amely mára a romániai magyar nemzeti közösség autonómiaharcának szimbólumává vált.