A címben feltett kérdésre keresne választ, ezért a Galambfalvi Natura 2000 természetvédelmi terület gondnoksága szakértői tanulmányt készíttet a Zöld Folyosó Egyesület (Asociaţia Coridurul Verde) biodiverzitással foglalkozó szakemberek bevonásával – erről számoltak be az érintettek csütörtök délelőtt Csíkszeredában.

Az átfogó tanulmány azért is lesz érdekes, mert a Környezetvédelmi Minisztériumban is várják az eredményeket, amelyek alapján változhatnak mind a kilövési engedélyekre, mind a kártérítések végrehajtására vonatkozó irányelvek.

Megkeresnék a probléma gyökerét

Alina Frim, a Zöld Folyosó Egyesület részéről ismertette az induló projekttel kapcsolatos tudnivalókat. A tanulmány elkészítésében a medvék és a farkasok, valamint az ember közötti konfliktus megoldására koncentrálnak majd. A 2015-ben létrejött egyesület tavaly vonta felügyelete alá a galambfalvi ROSCI0357 kóddal jelölt Natura 2000-es terültet, amely hét települést foglal magában: Székelykeresztúrt, Alsóboldogfalvát, Székelyderzset, Bögözt, Galambfalvát, Siménfalvát, valamint a Maros megyei Héjjasfalvát. A természetvédelmi terület 20 százaléka legelő, 74 százaléka lombhullató erdő, 6 százaléka pedig a kettő közötti átmenet.

„A tanulmány fontos része, hogy a medve és a farkas, valamint az ember közötti konfliktus okát tanulmányozzuk. Ebben nagy szerepet játszik a helyszínen végzett terepmunka. Nagy szükségünk lesz tehát a helyi önkormányzatok segítségére, hogy kapcsolatba tudjunk lépni az emberekkel. A tanulmány befejezésével egyértelművé válnak a legfontosabb lépések, és 2019-ben elindul a menedzsmentterv” – jelentette ki Alina Frim.

A tanulmányt Ramon Jurj biodiverzitással foglalkozó szakértő vezetésével végzik. A szakember a csütörtöki találkozón elmondta, hogy a tanulmánynak szociológiai jellege is lesz. Figyelembe veszik, hogy a természetvédelmi terület nemcsak a nagyvad, hanem az ember érdekeltségébe is tartozik.

„Ez a terület erősen tagolt, utak és vasutak szelik át, amellyel a vadak természetes mozgástere korlátozottá válik, nehezen járnak át az egyes területek között. Természetesen az egyértelmű, hogy túl sok a nagyvad ahhoz, hogy a természet el tudja őket tartani. A tanulmányban, amelynek végén a konkrét tennivalókat is megfogalmazzuk, ki kell térnünk a területre jellemző tényezőkre” – ismertette a legfontosabb szempontokat a szakértő. 

A vadkárok megtérítésével kapcsolatban javasolják a minisztériumnak, hogy külön alapot tartsanak fenn arra, amelyet a helyi önkormányzatoknak kezelnek majd, így könnyebben kiutalható lesz a kártérítés.

Az ember biztonsága legyen az első!

A projektismertetőn jelen volt Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, aki kifejtette, hogy a főként Hargita, Maros, Kovászna, Brassó és Prahova megyeieket érintő medveprobléma híre eljutott Brüsszelbe, és ott is látják, hogy nem normális az, ami Romániában történik. Nehezményezte, hogy a vadásztársaságokat és vadgazdákat erősen megbélyegzik a közbeszédben, a természetvédelmi területek gondnokai pedig nem nyitottak a párbeszédre.

Felvetette annak lehetőségét, hogy a védett állatokra vonatkozó kilövési tilalom ne legyen érvényes lakott területen. Véleménye szerint az emberi élet biztonságának előbbre valónak kellene lennie. Hozzátette, a nagyvadak védelme a kisebb állatok biztonságát veszélyezteti: a gazdák a medvétől való félelmükben felhagynak a kaszálással, földműveléssel, így az ott megélő őzek, vadnyulak, értékes madarak élőhelye is veszélybe került.

Ramon Jurj egyetértett abban, hogy a két oldal kommunikációja már szélsőségessé vált, és kijelentette, hogy egyértelműen rossz döntés volt teljesen beszüntetni a kilövési kvótát.

Nem lehet az érzelmekre hagyatkozni

A beszélgetésen jelen volt Adriana Croitoru, a Környezetvédelmi Minisztérium biodiverzitási igazgatóságának vezetője is, aki egyet értett Jurj-zsal, miszerint rossz döntés volt az előző kormány részéről a kilövések megszüntetése már csak azért is, mert érzelmi alapokon történt, és mert nem fogalmaztak meg alternatívát.

Szép Róbert, a Környezetvédelmi Őrség helyettes igazgatója kifejtette, hogy a túlzott védettség miatt a medvék génállománya hátrányosan változott, eltűntek a nagy méretű medvék, amelyeknek szabályoznia kellene az állományt. De gyorsan hozzátette, hogy a jelenségre nem a puska jelenti az egyedüli megoldást. Ugyanakkor nehezményezte, hogy a Román Akadémia késlelteti a megoldás felé vezető folyamatot. Adriana Croitoru ezt ki is egészítette azzal, hogy a Graţiela Gavrilescu miniszter beavatkozási rendeletének az életbe lépését is az akadémia késleltette.