Zakuszkaillat és gyermekzsivaly lengi be az ősz folyamán a jobb napokra váró kolozsvári Vasutas parkot: lezárult a FabHub ötletpályázata, így kiderült, hogy milyen események, installációk, köztéri bútordarabok valósulhatnak meg a város második legnagyobb zöldövezetében, amely július elején került az önkormányzat tulajdonába. Mutatjuk az alulról építkező, közösségi urbanisztikai projekt eddigi eredményét, illetve tájépítész, biológus véleményét kérdezzük a város második legnagyobb parkjáról.

Az Urbaniada támogatásával, amely 2016-ban többek között a kolozsvári Művész mozi újranyitásához kapcsolódó eseménysorozatot tett lehetővé, az Ecsetgyár és az AltArt Alapítvány létrehozta a FabHub műhelyt. Augusztus és szeptember folyamán több beszélgetést, eseményt szerveztek a Vasutas parkról, illetve meghirdették a most lezárult tervpályázatot. A pályázatra 36 ötlet érkezett be, ezekből 16 valósul meg a szociológusokból, műépítészekből, tájépítészből álló zsűri, illetve a helyi közösség értékelése alapján.

Az 5,3 hektáros parkban így november közepéig lesz többek között közösségépítő zakuszkafőzés a környék lakosaival, afrikai tánc minden korosztálynak, kortárs költészeti és zenei performansz, „laboratórium”, ahol gyermekek újrahasznosított anyagokból készítenek hangszereket, és együtt zenélnek, vagy például animációs színházi fesztivál és filmvetítés is.

Új objektumok is feltűnnek majd a parkban: a Blajin például Brâncuși Végtelen oszlopának egy darabkáját értelmezi át, és alakítja köztéri játékszerré, a KOOHO építészei a jelenlegi bejáratokhoz helyeznek „Park” feliratú táblákat, hogy ezzel hívják fel a járókelők figyelmét a zöldövezetre, illetve kis pavilont ácsolnak a Szamos mellé, hogy a látogatók ne szemétlerakónak használják a folyópartot, hanem a figyeljenek fel például a víz csobogására. Megvalósul az Inside/Outside installáció is: az 52 négyzetméteres építmény egyik része lakást imitál, a másik részét pedig a parkokra jellemző elemekkel rendezik be. A látogatók így helyben kipróbálhatják, hogy mennyivel jobb a természetben lenni, mint négy fal között, miközben az építmény ironikusan utal arra a statisztikai adatra is, hogy egy kolozsvári lakosra mindössze 26 négyzetméternyi zöldövezet jut.Sok ötlet érkezett a helyi lakosoktól is, illetve a pályázók közül sokan konzultáltak a helyiekkel, mondta el Szakáts István kulturális menedzser, az AltArt Alapítvány elnöke.

A FabHub ötletbörzéin és a tervpályázatok értékelésében részt vett Kassay Emese tájépítész is. Szerinte a fenntarthatóság miatt fontos a helyi közösség bevonása a tervezésbe: „ha úgy érzed, hogy van közöd hozzá, sokkal jobban vigyázol rá, tehát jobban fennmarad” – mondta. Példaként a budapesti VIII. kerületben található Teleki teret említette: itt a tervezőiroda megbeszélést tartott a lakosokkal, a véleményüket figyelembe vette a tervezés során, sőt a kivitelezésbe is bevonta őket. „Persze nehéz egyeztetni, jól kell koordinálni, ezért kellenek kommunikációsok is a csapatba” – tette hozzá a tájépítész.

Illegális építkezés az egykori Gyermekvárosban

A Vasutas park helyén száz éve marhapiac működött, a ’60-as években alakították parkká, ahol vándorcirkuszok tartottak előadásokat, a ’80-as években pedig a vasúttársaság Gyermekvárost alakított itt ki, kisvasúttal, színpaddal, korcsolyapályával, sportpályákkal és halastóval, olvasható a FabHub oldalán.A terület állapota a ’90-es évektől egyre romlik. A román vasúttársaság 2006-ban bérbe adta a CFR futballcsapatnak, a konkrét átvétel azonban csak 2010-ben történt meg. 2011 tavaszán civil szerveztek tiltakozó akciója hívta fel a figyelmet arra, hogy a parkban rengeteg fát kivágtak és építkezési engedély nélkül műfüves focipályát létesítettek, miközben lezárták a parkot a környékbeli közösség előtt. 2012-ben Pászkány Árpád, a CFR futballcsapat tulajdonosa lemondott a park bérléséről.

Hatalmas urbanisztikai potenciál rejlik benne

Az 5,3 hektáros terület a Sétatér után a második legnagyobb zöldövezet Kolozsváron, ráadásul közvetlen, természetes kapcsolata van a Szamossal.

„Ha megnézzük Kolozsvár térképét, látszik, hogy a városnak az észak-keleti részén, a Kerekdomb, az Írisz-telep környékén nincs zöldövezet, illetve ott van az erdő a szélén, de az nem ugyanaz. Ha az ember el akar menni szaladni, akkor menjen el a Sétatérig?” – kérdezi Kassay Emese. A tájépítész államvizsga-projektjében olyan koncepción dolgozott, amely a Szamos másik partján fekvő Armătura parkkal kapcsolná össze a Vasutas parkot. „Ezt a kettőt szépen össze lehet kötni, kihasználni az adottságaikat, ott van a víz, a Szamos, az Armătura parkot határolja a Nádas is, ahol még horgászni is lehet” – tette hozzá.

A helyi közösség fontos tagjai: a denevérek

A park felújításakor természetvédelmi szempontok is felmerülnek, Kassay Emese szerint teljes fakataszteri felmérésre lenne szükség, hogy kiderüljön, melyek azok a fák, bokrok, melyek értékesnek tekinthetőek, melyek azok, amelyek metszést és kezelést igényelnek és melyek azok, amelyeket nyugodtan el lehet távolítani. „Jelenleg a terület be van nőve invazív fajokkal és rengeteg a beteg növény, illetve szemet szúrnak a félig vagy teljesen kiszáradt egyedek” – hívta fel a figyelmet.

Egy öreg fa kivágását ugyanakkor az esetlegesen benne lakó állatok szempontjából is mérlegelni kell. A közvilágítás hiánya és a Szamos közelsége miatt a Vasutas parkban sajátos ökoszisztéma alakult ki: fácánok és denevérek is szívesen tartózkodnak itt. A denevér védett állat, ezért a park felújításakor nem szabad veszélyeztetni az itt élő példányokat.

A FabHub ötletpályázatán erre is érkezett válasz: Paul Sarvadi és Csősz István mesterséges szálláshelyeket építenének a parkban lakó denevéreknek, és információs pannókkal oszlatnák el a szárnyas egerekkel kapcsolatos előítéleteket.

Bücs Szilárd denevérkutató, a Romániai Denevérek Portáljának koordinátora további szempontokkal szolgált a jövendő tervezőknek: „nem kell a parkot teljes egészében kivilágítani, hogy legyenek a denevéreknek sötét táplálkozóterületei. Ha vannak idős fák a parkban, akkor azokat meg kell őrizni, hogy az esetlegesen bennük lakó denevérkolóniák tudják ezeket az idős fákat használni.”

A denevérek egyébként hasznos állatok, ugyanis hatalmas mennyiségű rovart fogyasztanak el minden éjszaka, köztük kártevőket, például szúnyogokat, molylepkéket is, tájékoztatott a denevérkutató. „Több száz ízeltlábút is elfogyaszt egyetlen denevér egy éjszaka alatt, tehát ahol denevér van, az csak jó” – mondta a szakember. Kolozsváron nem csak a Vasutas parkban, hanem általában víz közelében, például a Szamos-parton vagy a sétatéri tó partján is találkozhatunk denevérrel enyhe estéken. 

Rugalmas megoldások kellenek

A városházával informális egyezség létezik arról, hogy a FabHub workshopjai, ötletbörzéje során megfogalmazott elvárások, szempontok benne lesznek a park felújítására kiírt tervpályázatban is, mondta el a Maszolnak Szakáts István. A pályázatot a városvezetéssel kötött szerződés értelmében a Romániai Építészek Rendje (OAR) írja ki.

Az augusztusban és szeptemberben felmerült ötletek, szempontok összesítését ezután kezdik el a FabHub szakemberei. „Kidolgozzuk a park polgári chartáját, hogy mit akarnak a polgárok, hogy látják a park jövőjét. Megegyeztünk a műépítész-céhhel (OAR, szerk. megj.), hogy ezt a chartát beemeljék versenykiírásba, része lesz a dokumentációnak, hogy a pályázó műépítészek tudják figyelembe venni” – magyarázta Szakáts.A kulturális menedzser szerint a több mint ötezres igénylistán olyan alapvető elemek vannak túlsúlyban, mint a világítás, víz, közvécé, internet, közbiztonság, de emellett például futópálya, biciklipálya, zöldövezet, játszótér, bungee jumping is felmerült, úgyhogy a kérdés az, hogy az igényeket hogy lehet összeegyeztetni. Szakáts István hozzátette, a törvény előírja, hogy a parknak csupán 5 százaléka építhető be, ebben az esetben 2500 négyzetméter, ezért olyan mobilis megoldásra van szükség, amely lehetővé teszi, hogy az erőforrások „vándorolhassanak”, „helyet változtassanak” a parkban.