MIÉRT Akadémia: előnyök és hátrányok a kisebbségi oktatásban


-A A+

Mennyire versenyképes Romániában a magyar oktatás? Milyen kompetenciákkal rendelkeznek romániai magyar diákok ma? Ezekre a kérdésekre kaphattak válaszokat a XVI. MIÉRT Akadémia résztevői pénteken, Püspökfürdőn. 

Barna Gergő, a Kvantum Research igazgatója Magyar oktatás versenyképessége Romániában című előadásában elmondta, öt év, a 2012–2016 közötti periódus iskolai eredményeit vizsgálták meg. Előadásában kitért arra, a kisérettségik eredményeit elsősorban a tanári kar képesítése, a romák aránya, azaz a szociális környezet, valamint a vizsgázók létszáma és az iskola mérete befolyásolja.

Az írásbeli érettségi vizsgák eredményeit górcső alá véve jól látható, hogy a magyarok alacsonyabb eredményeket érnek el a román diákoknál a román nyelv és irodalom tantárgyban, a matematika és történelem esetén is így van ez – kivételt képez azonban a választható tantárgy, ahol azonos átlagokat mértek. A digitális kompetenciáknál jobban szerepelnek a magyarok – hangzott el.

A magyar nyelvű filológia szakokon és a szakoktatásban lemaradások mérhetők, a természettudományos szakokon azonban jobb eredmények születtek. A sportosztályokban szintén jelentős a lemaradás, de a művészeti, teológiai és pedagógiai képzésben is – tudtuk meg. Az érettségi médiát a szakok, oktatások profilja tehát erősen befolyásolja, emellett a tanári kar képesítése, a vizsgázók létszáma és az adott iskola mérete fontos – a régiók között azonban nincsenek lényeges eltérések.

A román nyelv és irodalom vizsgák rosszabb eredményeinek elsősorban etnikai, nyelvi okai vannak, de a profilok is hozzájárulnak ehhez, a magyar pedagógus társadalom alacsonyabb képesítése, a kis létszámú iskolákba való tömörülés, a romák integrációja szintén. Az erdélyi magyarság jelentős része ráadásul gazdaságilag periférikus területeken koncentrálódik, a magyarok társadalmi pozíciói elmaradnak az országos átlagtól. Ennek a veszélye, hogy beszűkülnek a továbbtanulási és munkaerő-piaci lehetőségek, gyengülnek a társadalmi pozíciók.

Kiss Tamás: kompetencia-mérésekben a magyarok szereznek előnyt

Kiss Tamás szociológus, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa Kompetenciamérések és eredményeik című előadásában a romániai és romániai magyarokra valamint a moldáv oktatásra vonatkozó PISA-eredményeket ismertette. Előadásában kiderült, a PISA-tesztekből nehezen hámozhatók ki a magyar kisebbség teljesítményei, módszertani okokból, következtetéseket mégis le lehet vonni.

A vizsgálatok során külön lehet választani az anyanyelvén tanuló többséget, a kisebbségi nyelven tanuló többséget – mint például a Moldvában 1989-ben saját anyanyelvükön tanuló moldávokat –, az anyanyelven tanuló kisebbséget, a többségi nyelven tanuló kisebbséget, egy domináns kisebbség nyelvén tanuló más kisebbséget – mint például a magyarul tanuló romákat.

A problémát az okozza, amikor megjelenik a kisebbségi dilemma, azaz amikor a társadalmi mobilitás esélyei szemben állnak az etno-kulturális reprodukcióval. Ilyenkor kell döntsenek a szülők, hogy a kisebbségi oktatást válasszák vagy a többségit – az előbbinek éppen ezért célja, hogy hatékonyabbá váljon.

A PISA-eredmények szerint ugyanakkor a romániai magyar diákok szisztematikusan felülteljesítenek az átlaghoz képest – ez tehát első látásra ellentmond a Barna Gergő előadásában ismertetett eredményeknek, azonban a PISA-mérésekről tudni kell, hogy kompetenciákat mérnek, lexikális tudást nem.

Tudni lehet azt is, hogy a romániai magyar kisebbség a többséghez viszonyítva kevésbé egyenlőtlen, tehát magyarnak lenni nem jelent szegénységi kockázatot – bár a felső társadalmi státusba kerülésre is kevesebb az esélye. Ez megjelenik az oktatás területén is: egy kisvárosi és egy nagyvárosi magyar iskola között például kisebb a különbség a teljesítmény tekintetében, mint az a többségi oktatásban mérhető – derült ki.








EZT OLVASTA MÁR?

X