Az Aradi Magyar Napok 2017-es rendezvénysorozata már csütörtökön megkezdődött, de az első, nagyobb tömeget megmozgató eseményre péntek este került sor. A városligeti gokartpályán Rúzsa Magdi és együttese adott közel kétórás koncertet. A 2013-as fellépéséhez hasonlóan idén is elbűvölte a közönséget, amely a slágereket vele együtt énekelte.

Szombaton a kétévente esedékes véndiák-találkozót rendezték meg a Csiky Gergely Főgimnáziumban és az egykori zárdában (ma Eminescu-iskola) az Aradon magyarul végzettek számára. Muntean Tibor iskolaigazgató és Nagy Etelka, a szervező Alma Mater Alapítvány elnöke köszöntője után Csiky-s diákok néptánccal, szavalattal és népdalokkal köszöntötték a mintegy 250 résztvevőt. Az iskola dísztermében az elmúlt száz év történelmének élő-eleven szereplőjével, az iskola legidősebb véndiákjával, a 96 éves Karczagi Sándor nyugalmazott református lelkésszel beszélgetett Ujj János nyugalmazott történelemtanár, volt iskolaigazgató.

A gokartpályán ezzel egy időben megkezdődött az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet sport- és családi napja, amelyen különböző szabadidős programokkal várták a fiatalokat és a kisgyerekes családokat. Közben az Arad megyei magyar általános iskolások 5. focibajnoksága is zajlott a Szabadság-szobor Egyesület szervezésében. Tíz csapat nevezett be, az 5–8. osztályos tanulókból álló együttesek közül az Erdőhegyi Általános Iskola (Kisjenő) csapata bizonyult a legjobbnak.

Délután a gokartpályán koncertekkel folytatódott a rendezvénysorozat. Az esztergomi Bóbita zenekar a gyermekeket bűvölte el, este pedig a Deák Bill Gyula Blues Band játszotta el a magyar blues- és rocktörténelem legendás számait, amelyeken több nemzedék nőtt fel. Ez volt egyébként Bill Kapitány első aradi koncertje.

Vasárnap a belvárosi református templomban tartott nyitó istentisztelet keresztelővel kezdődött, amely Módi József, az egyházmegye esperese szerint a jövőbe mutató jel mind a gyülekezet, mind a család, mind az aradi szórványmagyarság számára. Az egyházi tisztségviselő igehirdetésében arra figyelmeztetett, hogy a csüggedés és a lemondás olykor nagyobb veszélyt jelent egy-egy közösség számára, mint a kívülről érkező negatív hatások, de erős hittel, közösségi felelősségvállalással kivédhető a lemorzsolódás és a beolvadás.

Az ünnepséget az Aradi Filharmonia volt művészének, a Battonyán élő Szenesné Gyarmati Andreának az éneke és hegedűjátéka, valamint Szenes András billentyűkísérete tette emelkedettebbé. Az istentisztelet végén az egyházi és világi elöljárók megkoszorúzták Kazinczy Lajos, a 15. vértanú és Fábián Gábor, az egyházközség néhai főgondnokának az emléktábláját a templom előcsarnokában, illetve a templom előtti Fábián-mellszobrot is.

Bognár Levente aradi alpolgármester rövid beszédében az aradi magyarság megmaradási szándéka jelének nevezte az Aradi Magyar Napokat. A köszöntő után bemutatták Balta János újságíró Az elfelejtett „hadsereg” című dokumentumregényét, amely az 1970-es, 1980-as évek kommunista diktatúrája által meghurcolt volt munkaszolgálatosoknak, az elfeledett vagy szándékosan elhallgatott hétköznapi hősök előtt tiszteleg, illetve nekik állít emléket. A szerzőnek 48 olyan egykori munkaszolgálatos mesélte el történetét, akiknek mindössze az volt a „bűnük”, hogy valamiért szálkát jelentettek az állampárt vezetőinek a szemében, vagy éppenséggel valamelyik irigyük „feldobta”.

Az Aradi Magyar Napok tovább folytatódnak, a főrendezvény az október 6-i koszorúzás lesz, amikor is az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc véres megtorlásának, a 13 vértanútábornok kivégzésének 168. évfordulójára emlékeznek Aradon. Pénteken 11 órakor a belvárosi római katolikus minorita templomban szentmisét tartanak az aradi vértanúk emlékére (főcelebráns és szónok Fodor József nagyváradi általános helynök, nagyprépost), 13 órakor koszorúzás lesz a Szabadság-szobornál, 16.30-tól pedig a vesztőhelyen. 19 órakor a minorita templomban hangversenyt ad a nemzeti gyásznap alkalmából Kodály György műveiből a budapesti Nemzeti Énekkar, az Angelika Leánykar és az Aradi Filharmonikus Zenekar.