Felerősödött, és 2016-ban csúcsot döntött Romániában a belső migráció - közölte az Országos Statisztikai Hivatal (INS) adatait elemezve a Pressone.ro portál. 

Az INS adatai szerint 2016-ban 389 ezer romániai költözött az ország egyik településéről egy másik településére, és az elmúlt évben regisztrálták az utóbbi 25 év legjelentősebb belső migrációját az országban. A statisztikai adat azokra vonatkozik, akik bejelentették a hatóságoknál az új lakcímüket. Amint a portál megállapította, a tényleges belső migráció ennél jóval nagyobb arányú. 

A belső migráció negyed évszázados adatait elemezve a cikkíró megállapította: az ország 41 megyéje közül csak tíz olyan van, amelyik több bevándorlót vonzott más megyékből, mint ahányan e megyékből elvándoroltak más megyékbe. A statisztika érdekessége, hogy Bukarest immár tíz éve több embert bocsát ki, mint amennyit befogad. Esetében azonban a teljes képhez az is hozzátartozik, hogy a várost gyűrűként körülvevő Ilfov megye, és az ettől délre fekvő Giurgiu megye nagy számban vonzotta a Bukarestből elvándorlókat is. A Kárpátokon túlról ezek mellett csupán a tengerparti Konstanca megye és a moldvai Iași megye tudott gyarapodni a belső migrációnak köszönhetően. A tíz gyarapodó megye közül a többi hat Erdélyben található. 

Amint a portál megállapította: a román-magyar határ melletti Arad és Temes és Bihar megye, az erdélyi szászok elvándorlása révén lakossága egy részét elvesztő Szeben és Brassó megye, valamint Kolozs megye az utóbbi 25 évben csaknem töretlenül célterületei voltak a belső migrációnak. 

Az ország 32 megyéjéből - köztük Maros, Hargita és Kovászna megyéből, illetve a jelentős magyar lakossággal rendelkező Szilágy és Szatmár megyéből - nemcsak a külföldi lehetőségek, hanem Románia jobban fejlődő megyéi is elvonzották az elmúlt 25 évben a mobilis rétegeket. 

A Pressone.ro elemzése szerint a gyarapodó tíz megye és a főváros 1992-ben az ország lakosságának a harmadrészét ölelte fel, azonban e területeken mára a népesség csaknem fele lakik. A vonzó és leszakadó megyék közti különbségek Románia 2007-es EU-csatlakozása után felerősödtek. Az elemzés készítői szerint a romániai elitnek el kell döntenie, hogy a felemelkedő régiók húzóerejének növelésére, vagy a leszakadók felzárkóztatására összpontosít a következőkben.