A kisebbségi jogok a román állam jogalkotói nagylelkűségétől függnek, állapította meg Grüman Róbert, a háromszéki önkormányzat alelnöke, miután a napokban Strasbourgban részt vett az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának plenáris ülésén, ahol megvitatták a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájában foglalt előírások megvalósításáról szóló jelentést.

 A háromszéki önkormányzati vezető, aki tagja az Európa Tanács Önkormányzati Kongresszusának, hétfői sajtótájékoztatón elmondta, hogy a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartája az egyetlen európai keretegyezmény, amely a kisebbségi nyelvek védelmére szolgál. Ezt a dokumentumot az Európa Tanács 47 tagállamából eddig 25 fogadta el. A nyelvi charta több előírást tartalmaz, de az országok maguk választják ki, abból mit vesznek át saját jogrendjükbe.

Grüman Róbert strasbourgi felszólalásában arra mutatott rá, hogy a többnyelvűség az állam úgynevezett jogalkotói nagylelkűségétől és a többség döntésétől függ, illetve attól, hogy milyen kényszerítő ereje van az állam által elfogadott és ratifikált nemzetközi egyezménynek.

„Mint tudjuk, sajnos nem elég nagy a kényszerítő erő. A gyakorlatban azt látjuk, hogy a helyi és regionális önkormányzatok számára az állam nem biztosítja azokat a szükséges költségvetési alapokat, amelyek lehetővé tennék ennek a nyelvi charta alkalmazását, vagyis azt, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó polgárok is anyanyelvükön fordulhassanak az állami és közigazgatási hatóságokhoz”  – magyarázta.

A háromszéki önkormányzat alelnöke tájékoztatása szerint a strasbourgi ülésen elfogadták a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartája megvalósulásáról szóló jelentést, és a kongresszus javaslatokat fogalmazott meg a tagállamoknak. A jelentés raportőre Magyar Anna, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke volt, aki korábban Háromszéken is tájékozódott a nyelvi jogok érvényesüléséről.

Ezeket javasolják a tagállamoknak

Grüman elmondta: az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa javaslatot fogalmazott meg a tagállamoknak, amelyben szorgalmazza, hogy kormányzati szinten különítsenek el a többnyelvűséget elősegítő költségvetési forrásokat; kérik, hogy a kormány ne akadályozza a helyi és regionális önkormányzatokat a többnyelvűség alkalmazásában; javasolják, hogy  minden kormány tegyen konkrét lépéseket a nyelvi sokszínűség védelmében, és támogassa a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy fenntarthassák a többnyelvűséget, a többnyelvű ügyintézést.

Legfontosabb pedig: az Európa Tanács önkormányzati kongresszusa azt javasolja a kormányoknak, fontolják meg, hogy regionális nyelvi státust kapjanak azok a történelmi regionális vagy kisebbségi nyelvek, ahol az ezeket a nyelveket beszélő lakók száma vagy aránya megköveteli. 

A strasbourgi plenáris ülésen megfigyelőként részt vett Klárik Attila, a Kovászna megyei önkormányzat Külkapcsolati, európai és nemzetközi ügyek szakbizottságának elnöke is, aki a sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy a Monitoring Bizottság ülésén napirendre tűzték azt a petíciót, amelyet több mint 150 háromszéki civil szervezet és történelmi egyházi képviselő írt alá, azt követően, hogy a prefektus megtámadta a megyei tanács pályázataihoz használt kétnyelvű űrlap használatát.

Emellett napirendre került a Székely Nemzeti Tanács által tavaly beadott, a helyi zászlók kitűzésére vonatkozó petíció is. A bizottság döntése értelmében mindkét esettel jövő évben foglalkoznak majd, amikor egy megfigyelő küldöttség látogat az országba az Európa Tanács részéről.

 Grüman Róbert bejelentette, hogy Kovászna Megye Tanácsa meghívására az Európa Tanács jövő évben, május 28-30. között Bálványoson szervez bizottsági ülést és egy konferenciát a többnyelvűség a helyi és regionális önkormányzatokban témában.