Jövő téltől csak a sebezhető fogyasztók kaphatnak fűtéstámogatást, így az önkormányzatok már nem nyújthatnak a jelenlegi formában szubvenciót a helyi távhőszolgáltatóknak 2018. április elsejétől – hívta fel a figyelmet az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke, Nagy-Bege Zoltán. Ez azt jelenti, hogy a távhő drágább lesz 2018-tól, bár sok helyen most is borsos az ára. A magas árak listáján dobogós helyen áll Gyergyószentmiklós.

Jelenlegi gyakorlat az, hogy függetlenül attól, hogy a helyi szolgáltató milyen áron termelte meg és szállította a távhőt, a költségekből az önkormányzatok általában kisebb-nagyobb részt vállalnak, így sokszor a fogyasztó nem is tudta, hogy a távhő jóval drágább, mint amennyit ő fizet érte. Az önkormányzatok szubvenció formájában, közvetlenül a termelőnek juttatják el a támogatást. Az év elején elfogadott 196/2016-os törvény, amely jövő évtől lép életbe, megszünteti ezt a gyakorlatot. Nagy-Bege Zoltán szerint erre azért volt szükség, mert a jelenlegi eljárás nem veszi figyelembe, ki szorul rá a támogatásra és ki nem: a távfűtéses rendszert olyan személyek is igénybe veszik, akiknek például több ezer lejes a jövedelmük, tehát ők is a szubvencionált áron jutnak távhőhöz. Másrészt Nagy-Bege Zoltán szerint a jelenlegi gyakorlat diszkriminálja azokat, akik leváltak a távfűtésről, és saját kazánnal oldják meg a fűtést: ők már nem szubvencionált áron jutnak hőenergiához, hanem teljes áron vásárolnak meleget.

Az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság alelnöke figyelmeztetett, a törvény hatályba lépése azt jelenti, hogy drágulni fog a távhő, attól függően, hogy mely önkormányzat mennyi támogatást nyújtott közvetlenül a szolgáltatónak. Hozzátette, nem lehet a végtelenségig fenntartani egy veszteséges rendszert, márpedig sok városban a távhőszolgáltatás rengeteg pénzt emészt fel, ahelyett, hogy költségkímélő megoldásokba fektetnének. „A parlament előtt van egy törvénytervezet, amely a hőenergia-szolgáltatást hivatott szabályozni. Nem tudni, mikor sikerül véglegesíteni, próbálunk olyan megoldásokat eszközölni, hogy legyen lehetőség az önkormányzatoknak minél hatékonyabban megtermelni a hőenergiát. Támogatást kell biztosítani nekik, hogy csökkentség a költségeiket, növeljék a termelés és a szállítás hatékonyságát. Hosszú távon arra számítani, hogy az állam vagy az önkormányzat fedezi a nem hatékony előállítás költségeit, egyáltalán nem egészséges hozzáállás” – mondta a szakember.

Hangsúlyozta, az általános szubvenció helyett az önkormányzatoknak a sebezhető fogyasztókat kell támogatnia 196/2016-os törvény értelmében, amely továbbra is megengedi a fűtéspótlékot, amelyet a fogyasztó maga kérhet az önkormányzattól jövedelme nagyságától függően.

Arad: évente 7-8 millió eurót emészt fel a távfűtés

Aradon október 6-tól indult be a 2017–2018-as fűtési szezon, legalábbis akkortól kezdték meg a nyomáspróbát a távfűtési rendszerben. Mint minden évben, idén is parázs vita alakult ki a városi képviselő-testületben, hogy mekkora szubvenciót fizessenek a veszteséges szolgáltatónak (CET). Az önkormányzat hosszas vita után végül megegyezett abban, hogy a helyi közpénzből fedezik a költségeket, hiszen „a város a CET főrészvényese (99 százalékban), így fenn kell tartania saját vállalatát, másrészt nem hagyhatja távfűtés nélkül a közel 150 ezres várost”.

„A távfűtést az államtól örököltük, és köztudott, hogy a Ceaușescu-rendszer utolsó éveiben már annyira veszteséges volt, hogy nem volt fűtés a lakásokban – emlékeztetett Bognár Levente aradi alpolgármester. – A helyzet azóta annyiban javult, ha veszteségek árán is, de biztosítjuk a távfűtést, ám az infrastruktúra még mindig ugyanaz, amelyik az 1960-1970-es évektől szolgálja ki a lakosságot, tehát közel ötven éves. Bizonyított tény világszerte, hogy a széndioxid-kibocsátás szempontjából sokkal környezetkímélőbb a távfűtés, mintha minden háztartásban saját központi fűtés lenne, viszont nálunk a hőenergia-szállításában és -elosztásában 32 százalékos a veszteség, éppen az elöregedett rendszer miatt, és ezt ki kell fizetnie valakinek, de nem lehet a lakosság nyakába varrni, mert így sem alacsonyak az árak.”

Nem javít a helyzeten az sem, hogy – a távfűtési rendszerrel szembeni elégedetlenségek miatt – egyre többen válnak le a hálózatról. Míg egykor 40 ezer aradi háztartásban működött a távfűtés, jelenleg 30 ezerre becsüli ezek számát az aradi elöljáró.

Az aradi városháza egy korábbi közleményben arról tájékoztatott, hogy az energiaár-szabályozó hatóság (ANRE) döntése értelmében a gigakalória ára 351-ről 362 lejre emelkedett. Aradon ebből 275 lejt fizet a lakosság, a többit (az ár 24 százalékát) a városi költségvetésből fedezik. Bognár Levente elismerte, hogy vannak városok – például Temesvár vagy Nagyvárad –, amelyekben nagyobb ez a szubvenció, de ott a hőenergia előállítási ára is magasabb.

A veszteségekre visszatérve az alpolgármester megjegyezte, hogy a távfűtési rendszeren keletkező 32 százalékos hiánynak csak a felét fizethetik ki a büdzséből (tájékoztatása szerint ennyit hagy jóvá az ANRE), tehát a veszteség mindig halmozódik. „2012-ig az állami költségvetésből kapta a hőerőmű a szubvenciót, azóta viszont teljes egészében a városnak kell állnia ezt. Évente körülbelül hárommillió eurónyi lejjel támogatjuk a hőenergia-előállítást, ezenkívül további négy és félmilliót emésztenek fel a különböző veszteségek, tehát évente hét-nyolcmillió euróba kerül a városnak a távfűtés” – magyarázta Bognár Levente. Takarékossági és környezetvédelmi okokból a lignitről áttértek a gázfűtésre az erőműben, viszont a teljes átállás a gázturbinákra 40-50 millió eurós beruházást feltételezne, a rossz vezetékek felújítására pedig további 70 millió euró kellene – ismertette az erre vonatkozó tanulmányokat Bognár. Ehhez képest a Svájci Alapokból az újaradi központ felújítására és annak vezetékcseréire sikerült pályázni kb. tízmillió eurót.

Bognár Levente szerint nem etikus, hogy a szubvenció megszűntetésével a fogyasztókra hárul(hat) a teljes hőenergiaár. Szerinte nem lehet a Nyugattal példálózni ebben az esetben (sem), mert míg tőlünk nyugatabbra évtizedek óta piacgazdaság létezett és fokozatosan felújított távfűtési rendszerek működnek, nálunk egy rossz, elhanyagolt rendszert örököltek meg. „Ezért mielőtt az állam megszűntetné a szubvenciót, fel kellene újítania a távfűtési hálózatot” – jegyezte meg az elöljáró.

Arad megye jelentős termálvíz-bázissal rendelkezik, de ennek kiaknázására és a távfűtésben való hasznosítására még nem történtek konkrét lépések.

Csíkszeredában borsos ára van a hőenergiának

Hargita megye székhelye az ország egyik leghidegebb városa, ahol a fűtési szezon rendszerint már október elején elkezdődik és áprilisig tart, de időnként még májusban is szükség van a fűtőtestek felmelegítésére. A városi közművek, a Goscom Rt. többségi tulajdonosa maga a város, ezért a helyi költségvetéséből tartják fenn a szolgáltatót.

Mivel évek óta veszteségesen működik, az önkormányzat törzstőke-emeléssel próbálja évről-évre fenntartani a rendszert, ugyanakkor több átalakítás is történt a fűtésrendszerben annak érdekében, hogy kevésbé veszteségesen működjön. A városban található kazánházak közül többet bezártak, most már csak négy működik, amelyeket a földben futó vezetékek többségével együtt fel is újítottak az elmúlt években. Ennek ellenére a város lakosságának nagy hányada saját, gázzal működő hőközpont beszerelése mellett döntött, amelynek az lett a következménye, hogy azon lépcsőházakban, ahol csak egy-két háztartás maradt a közműrendszerben, az érintettek kénytelenek voltak nélkülözni a szolgáltatást. A városvezetés nemrég meghozott döntése értelmében ezek a családok támogatásban részesülnek, hogy saját hőközpontot szereltessenek be. Jelenleg mintegy 2200 csíkszeredai háztartás kapja a távhőt a Goscom szolgáltatásán keresztül.

Bíró Hajnalka, a Goscom Rt. szóvivője arra a kérdésre, hogy mit fognak tenni a 196/2016-os törvény hatályba lépésével, elmondta: mielőtt bármit is tennének, megvárják, amíg megkapják a jogszabály metodológiáját.

Csíkszeredában egy gigakalória hőenergia előállítása 447,90 lejbe kerül, ebből a lakosságnak a szubvenciónak köszönhetően 250 lejt kell ezért fizetnie. A 250 lejes lakossági ár kedvezőbb, mint a tavaly téli, akkor ugyanis 275 lejt számoltak fel a távfűtés egységáraként. Az elmúlt években 2012-ben volt a legdrágább a távfűtés Csíkszeredában, akkor 335 lejt fizettek gigakalóriánként a lakók, 2014-ben 304,54 lejre, majd 2015-ben 275 lejre csökkent az érték.

Mi a helyzet a fűtéspótlékkal?

A jövő évtől hatályba lépő törvény értelmében a fűtéspótlék, amelyet a fogyasztó igényelhet az önkormányzattól, 2018-ban is kérhető lesz. A fűtéspótlék esetében ugyanis csak a sebezhető fogyasztó kap támogatást. Fűtéspótlék azoknak, akik árammal, gázzal, fával, szénnel vagy gázolajjal fűtenek, akkor jár, ha az egy főre eső havi nettó átlagjövedelmük kisebb mint 615 lej. Azoknak, akik a távhőszolgáltatást veszik igénybe, akkor jár a támogatás, ha az egy főre eső havi átlag nettó jövedelem családtagonként kisebb mint 786 lej, az egyedülállók esetében 1082 lej a jövedelemhatár.

Tudósítóink tájékoztatása szerint szinte minden településen csökkent a fűtéspótlékot igénylők száma. Nincs ez másként Sepsiszentgyörgyön sem. Tankó Vilmos, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat szociális irodájának vezetője rámutatott, hogy évről évre kevesebben jogosultak a pótlékra, ennek oka, hogy évek óta nem változott a kedvezményezett családok bevételeire érvényes küszöb, miközben nőttek a fizetések és nyugdíjak. A szakember elmondta, míg 5 évvel ezelőtt 8 ezer sepsiszentgyörgyi család volt fűtéstámogatásra jogosult, idén már kevesebb mint 2000 családra számítanak.

Marosvásárhelyen évekkel ezelőtt húszezer személy igényelte a városházától a támogatást, idén várhatóan ezren kérvényezik a támogatást – tudtuk meg a polgármesteri hivataltól. Aradon a 2012–2013-as fűtési szezonban 8700 kérvényt hagytak jóvá, 2016–2017-ben pedig már csak 2700-an voltak jogosultak.

A pótlék november 1. és március 31. közötti időszakra igényelhető – az említett időszakban bármikor benyújtható az iratcsomó. Attól függően, hogy mennyire alacsony az egy főre eső jövedelem, változik a pótlék nagysága. A 155 lejnél kisebb jövedelemmel rendelkezőknek a földgáz árába 262 lejes, fa-, szén- vagy olajfűtés esetén 54 lejes, áram esetén 240 lejes támogatást kalkulálnak. 155,1 és 210 lej közötti jövedelem esetében a fűtőanyag szerint 190 lej (gáz), 48 lej (fa, szén, olaj) és 216 lej (áram) a támogatás értéke. 201,1 lejtől 260 lejig terjedő jövedelem esetén 150 lej, 44 lej és 192 lej a fűtéspótlék, 260,1 és 310 lej közötti jövedelemnél pedig 120 lej, 39 lej és 168 lej. A 310,1 lejtől 355 lejig terjedő havi átlag nettó bevétellel rendelkezők támogatása fűtőanyagtól függően 90, 34 és 144 lej, a 355,1 és 425 lej közötti jövedelemnél 70, 30 és 120 lej, a 425,1 és 480 lej közötti jövedelem esetében pedig 45, 26 és 96 lej a támogatás nagysága. A 480,1 és 540 lej közötti bevétel esetében 35, 20 és72 lej, 540,1 és 615 lej közöttinél pedig 20, 16 és 48 lej közötti fűtéstámogatást kapnak a jogosultak.

A távfűtésnél nagyobb mértékű a pótlék aránya. Családok esetében a 155 lejnél kisebb jövedelemmel bíróknak az ár 90 százalékát térítik meg, majd a jövedelemhatároktól függően 10 százalékonként csökken a támogatás. Mivel távfűtés esetében családoknál 786 lej a jövedelemhatár, azok, akik 615,1 lejtől 786 lejig terjedő jövedelemmel rendelkeznek, 5 százalékos távfűtési támogatásra számíthatnak. Azoknak az egyedülállóknak, akik 155 lejnél kisebb jövedelemmel rendelkeznek, a teljes távfűtés költségét megtérítik, 155,1 és 210 lej közötti jövedelemnél 90 százalékos a támogatás.