2022-ig kifizetnék a tanároknak a bírósági úton megnyert bérkiegészítések kamatát - áll abban a törvénytervezetben, amelyet a képviselőház tanügyi bizottsága kedden megszavazott. Az Alfa Kartell szakszervezet Hargita megyei vezetője, Kós Ibolya elmondta, a gond az, hogy sok tanár még a megítélt bérkiegészítést sem kapta meg, nemhogy ennek az összegnek a kamatát.

A pedagógusok 2009-től kezdtek el bíróságokhoz fordulni amiatt, hogy az akkori Boc-kormány nem tartotta be a 221/2008-as törvényt, amely a pedagógusok nagyarányú béremelésére vonatkozó kormányrendeletet emelte törvényi erőre. Mivel a pedagógusok sorra nyertek jogorvoslatot a bíróságokon, 2010-től előírták, hogy az érintettek nem egy összegben kapják meg a megnyert bérkiegészítéseket, hanem apránként: 2011-ben a megnyert összeg 5 százalékát, 2012-ben 10, 2013-ban 35, 2014-ben 25 és 2015-ben 25 százalékát.

Az Alfa Kartell szakszervezet Hargita megyei vezetője, Kós Ibolya elmondta, az idevonatkozó jogszabály nem tért ki arra, hogy mi lesz a nem egyszerre kifizetett bérkiegészítés kamatával. A kamatok elmaradása miatt szintén pereltek a pedagógusok, időközben meg is születtek a jogerős ítéletek.

Mi lesz az elmaradt bérkiegészítésekkel?

Kós Ibolya a kamatokat rendező 336/2017-es törvénytervezettel kapcsolatban elmondta, a gond az, hogy sok tanár még a megítélt bérkiegészítést sem kapta meg, nemhogy ennek az összegnek a kamatát. Tájékoztatása szerint ez úgy fordulhat elő, hogy az idevonatkozó jogszabálynak nem dolgozták ki a metodológiáját, azaz nem tudni, hogy a központi költségvetésből kell-e ezeket az összegeket kifizetni, vagy ez az iskolafenntartó önkormányzatok feladata. „A tanárokat úgy-e a tanfelügyelőségek nevezik ők, az iskolafenntartás költségei a pedagógusok bérezésével együtt viszont az önkormányzatok feladata. Éppen emiatt az iskolák levelet intéztek a pénzügyminisztériumhoz, hogy tisztázzák, kinek a feladata a bírósági úton megítélt összegek kifizetése, azóta is várják a választ” – magyarázta Kós Ibolya. Hozzátette, meglátása szerint sokkal tisztább lenne a helyzet, ha a tanárok bérezése a tanfelügyelőségek hatáskörébe tartozna, mert így a központi költségvetésből fizetni lehetne azokat a béremeléseket is, amelyekről a kormány és a parlament dönt. 

A kamatokat a központi költségvetésből fedezik

Kovács Irén Erzsébet oktatási államtitkár megkeresésünkre elmondta, a bírósági úton elnyert fizetéskülönbségek összege körülbelül 670 millió lej, ennek kamata 296,4 millió lejre rúg. A 336/2017-es törvénytervezet, amely a tervek szerint hétfőn kerül a képviselőház plénuma elé, a döntő ház a szenátus, a központi költségvetésből fedezné a kamatokat, a kifizetés viszont nem egyszerre történne meg: 2018-ban a kamatok 5 százaléka, 2019-ben 10 százaléka, 2020-2021-ben 25-25 százaléka, 2022-ben 35 százaléka kerülne a pedagógusok bankszámlájára.

Arra a kérdésre, hogy mi lesz azokkal a megítélt bérkiegészítésekkel, amelyeket még nem fizettek ki, Kovács Irén Erzsébet oktatási államtitkár emlékeztetett: Mihai Tudose kormányfő nyilatkozatai szerint az elmaradt összeg több mint felét az év végi költségvetés-kiegészítéskor utalják, a többi részét 2018-ban. A költségvetés-kiegészítésre nem tudni, mikor kerül sor, így az sem világos, lesz-e pénz ennek fedezésére.