Romániában csak minden harmadik gyermeket oltottak be idén októberig azok közül, akik még nem kapták meg a rózsahimlő, a mumpsz (fültőmirigy-gyulladás) és kanyaró ellen védettséget nyújtó hármas összetevőjű oltást. A helyzet Szatmár megyében a legaggasztóbb, ott a kicsiknek kevesebb mint 10 százaléka kapta meg a vakcinát.

Több tényező is közrejátszott abban, hogy ma már a betegség 36 halálos áldozatáról, főként csecsemőkről és kisgyermekekről beszélhetünk, akik az oltáshiány következményeként, a kanyaró súlyos szövődményébe haltak bele.Mihai Tudose miniszterelnök nemrég még azt nyilatkozta, hogy a romániai gyermekek 77 százalékát már beoltották a kanyaró ellen is védelmet nyújtó oltóanyagból, valójában az októberre előjegyzett gyermeknek körülbelül csak az egyharmada kapta meg az oltást – erről tanúskodnak azok az Egészségügyi Minisztériumtól származó kimutatások, amelyekhez a Hotnews.ro hírportál jutott hozzá.

Meglepő adatok az egész országban

Az említett védőoltást kilenc hónapos kor előtt nem ajánlott beadni, a legkisebbek csoportjába tartozó 9 és 11 hónapos csecsemők 39,2 százalékát oltották be októberben. Az 1 és 4 éves korcsoportba tartozó gyermekeknek pedig csak a 34,5 százaléka, míg az 5 és 9 éves korosztály tagjainak 16,5 százaléka kapta meg az injekciót. Ebben a korban egyébként már nem az első, hanem az emlékeztető oltást kellene beadni a gyermekeknek, az érintettek közül azonban csak 29,9 százalék jutott vakcinához országos szinten. Szatmár megyében a legkisebb korosztályban a legalacsonyabb – 9,2 százalékos – volt az októberi oltási arány.  

Az alábbi táblázatban az egyes megyékre lebontva látszik, hogy a különböző korcsoportok esetében mekkora az októberben beadott oltások aránya. Az erdélyi megyék közül Arad áll a legjobban, ennek egyik lehetséges oka, hogy ott több halálesetet is jegyeztek az elmúlt több mint egy évben. A legrosszabb helyzetben Szatmár megye, Bukarest, Hunyad, Neamţ és Brassó megye van. Az idei júliusi adatokhoz viszonyítva (akkor lett újra elérhető az oltóanyag az országban) októberre romlott a helyzet, viszont országos viszonylatban akkor is csak 30 százalékos volt az arány.

A leghátul kullogó megyék:

Változatos okok miatt marad el az oltás

A közölt adatok számokban azt jelentik, hogy októberben 1536 kilenc és tizenegy hónapos baba nem kapta meg az oltását, az egy- és négyévesek korcsoportjában 6954 gyermek, míg az öt- és kilencévesek csoportjában 3397 gyermeknek az első, 7268 gyermeknek pedig az emlékeztető oltása maradt el.

A szülői visszautasítási rekordot Neamţ megye tartja, 69 babának és 1525 egy- és kilencéves gyermeknek a szülei gondolják úgy, hogy a gyermeknek akkor jobb, ha nem kap védőoltást. 835 gyermek szülei az emlékeztető oltást utasították vissza a moldvai megyében.

Ennek okai változatosak, sok kicsi már nem is az országban él, mert a szüleivel külföldre költözött időszakosan vagy végleg. Illetve olyan gyermekek is vannak, akiknek orvosi szempontból nem javasolt az oltás beadása. De sokan vallásos meggyőződésből utasítják vissza, a leghangosabbak pedig azok, akik szerint az oltás többet árt a gyermek egészségének, mint használ.

2015-ig egyébként az iskolákban adták be a három összetevőjű oltást a gyermekeknek, azonban egy törvénymódosítás következtében most a szülők feladata elvinni a gyermeket az orvoshoz ebből a célból. Sajnálatos módon, ez sokszor késve történik meg, csak akkor, amikor a gyermek megbetegedett, és már nem lehet beoltani.

Az elmúlt több mint egy évben 9946 kanyarós megbetegedést és 36 halálesetet regisztráltak Romániában, 9538 esetben olyan személyeknél jelentkezett a betegség, akik nem kapták meg korábban az oltást, felnőttek is vannak az áldozatok között.

Megtévesztő tünetekkel jelentkezik

A kanyaró súlyosan ragályos betegség, amelyet vírus terjeszt. Az első tünetek egyszerű, magas lázzal járó felfázásra emlékeztetnek, orrváladékozás, és a szemek kipirosodása is jelentkezik, majd megjelennek a kiütések az arc- és fejbőrön, ahonnan a test többi részére is átterjednek

A kanyarónak súlyos szövődményei lehetnek, négyből egy gyermek rendszerint kórházba kerül ezek miatt. Ezerből egy esetben agykárosodást okoznak a szövődmények, illetve ugyancsak ezerből egy esetben halállal végződik a betegség még megfelelő orvosi kezelés mellett is.

Egy beteg személy akár 10 másik embert is megfertőzhet, a legnagyobb veszélyben a kilenc hónaposnál kisebb csecsemők vannak, mivel őket még nem szabad beoltani. A várandós nők is a veszélyeztetett kategóriába tartoznak, náluk vetélést, illetve koraszülést idézhet elő a betegség, miközben a magzat is megfertőződhet.

Az európai országok közül Romániában a legalacsonyabb az oltottsági arány, és az utóbbi időszakban itt volt a legsúlyosabb kanyarójárvány.