A tordai főtéri római katolikus templomban emlékeztek szombaton a 450 évvel ezelőtt, 1568. január 13-án kimondott vallásszabadság törvényére és a Magyar Unitárius Egyház intézményesülésére. A hálaadó ünnepségen a történelmi egyházak főpásztorai mellett köszöntőbeszédet mondott Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Victor Opaschi román egyházügyi államtitkár és Kelemen Hunor RMDSZ-elnöke is.

Előremutatónak és világot formálónak nevezte Kelemen Hunor a tordai országgyűlés határozatát. „A transzilvanizmusunk egyik meghatározó értéke az 1568-as határozatból éppen ez: a vallásszabadságban nemcsak a társadalmi béke garanciáját látja, hanem alapvető emberi jogként tiszteli az egyes ember hitbéli meggyőződését és felekezeti hovatartozását, ami egyben identitásának is fontos része. Ez az, ami példamutató, világformáló gondolat, az a szellemi örökség, amihez vissza lehet nyúlni, amire építeni lehet” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.A politikus az 1918-as centenárium kapcsán kijelentette: ha 450 évvel ezelőtt lehetséges volt olyan döntést hozni, amely az akkori időkben súlyos konfliktusokhoz vezető alapkérdést oldott meg, ma is hasonló döntésre van szükség. „Remélem, hogy akkor, amikor a 21. században az identitásunk megőrzését zászlónkra tűzve kérünk jogot arra, hogy szabadon dönthessünk közösségünk jövőjéről, mégsem fogunk lógni, ahogy azt a minap ígérték” - utalt Mihai Tudose miniszterelnök kifogásolt nyilatkozatára.Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke arról beszélt, hogy Közép-Európa 450 éve példát mutatott a világnak, és ma is ezt teheti. A politikus szerint ma az a felismerés biztosíthat térségi stabilitást és szolidaritást, és teremtheti meg az emberek tartós biztonságérzetét, hogy nemcsak „a hit isten ajándéka” - amint azt az erdélyi országgyűlés Tordán kinyilvánította - hanem az ember teljes önazonossága is az.

Kövér szerint a 21. század veszélye, hogy meg akarják fosztani az embert a nemi, a családi, a vallási és a nemzeti identitásától, mert ezáltal már nem képes érdekeinek felismerésére, kinyilvánítására és szükség esetén azok megvédelmezésére sem. Úgy vélte, nem szabad megismételni a XX. században elkövetett hibákat: „nemzeti önazonosságunkat és törekvéseinket ne egymás ellenében, ne egymás rovására, ne a nemzeti kizárólagosság jegyében, hanem egymást erősítve, a nemzeti méltányosság szellemében éljük, illetve valósítsuk meg”.A tordai országgyűlés mai üzenete nem egyszerűen a tolerancia, a vallási türelem, hanem az is, hogy küzdeni kell az igazságért nemes eszközökkel - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. A politikus a keresztény kulturális ökumenizmus fontosságát hangsúlyozta beszédében, és kiemelte, ha egymás ellen küzdünk, akkor a közös ellenség győz.

Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának fideszes elnöke elmondta, 1568-ban a három nemzet és a négy vallás politikai küzdelmeiből kialakult az egyensúly, miközben mindenkinek autonómiája volt. A politikus arról is beszélt, hogy ma újra kell tanulni a tolerancia azóta elveszett gyakorlatát, például azt, hogy mindenki ott dönthet a jogairól, ahol gyakorolja azokat. Ez akkor a gyülekezeteket jelentette, ma az Európai Unióban a régiókat, nemzeteket és az államokat.

Victor Opaschi a román kormány vallásügyi államtitkára a mai Románia nagy vívmányának tekintette,  hogy sikerült konszolidálnia azt a vallásszabadságot, amelyet először Tordán hirdettek ki. Arra emlékeztetett, hogy a vallásszabadság kinyilvánításának a 450. évfordulója évében Románia az Erdéllyel való egyesülés centenáriumát ünnepli. Úgy vélte: ezt az évet a szolidaritás szimbolikus évévé lehet alakítani.

A tordai római katolikus templomban tartott hálaadó ünnepség keretében felavatták a vallásszabadság emlékművét, Liviu Mocan szobrászművész alkotását.Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatója olvasta fel és nyújtotta át Kövér László házelnöknek, Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek, romániai parlamenti képviselőnek, és Sógor Csaba európai parlamenti képviselőnek az erdélyi történelmi magyar egyházak kezdeményezését. Ebben azt kérik, hogy a három parlament foglalja határozatba a tordai ediktum méltatását, a román és a magyar parlament pedig nyilvánítsa január 13-át a vallásszabadság emléknapjává.