Három évnyi egyeztetés, munka és szervezés után nemrég megnyílt Székelyudvarhely első Waldorf-óvodája. Ennek apropóján megnéztük, hogy áll Erdély Waldorf-oktatás terén, kik, hogyan és miért szeretnék, ha gyerekeik nem a hagyományos oktatási rendszerben vennének részt. 

Székelyudvarhelyen három évnyi munka után nemrég indult el az első Waldorf-óvoda, amely jelenleg körülbelül húsz óvodásnak a második otthona. Bodnár Róbert kezdeményező szülő elmondta, három évvel ezelőtt azzal a gondolattal ültek össze, hogy majd együtt rájönnek, hogyan alapíthatják meg a Waldorf-óvodát. Elmondása szerint nem jöttek rá, de úgy döntöttek, belevágnak a projektbe: ezzel az oktatási filozófiával foglalkozó szakembereket hívtak a városba, hogy tájékozódjanak és tájékoztassanak, hogy felmérjék az igényeket. Az érdeklődők között volt egy fiatal óvónő is, aki meglátta a lehetőséget, ezért Ausztriába költözött és ott dolgozott azért, hogy ki tudja fizetni a magyarországi képzést. 

A Waldorf-oktatás egyik alapelve, hogy követik az otthoni rutint, ezért nem az a cél, hogy tananyagot gyúrjanak az óvodásokba, hanem arra bíztatják őket, hogy tanulják el a felnőttektől azokat a dolgokat, amelyekre szükségük lehet ebben a korban.

Kolozsvár élen járt

Erdélyben Waldorf-oktatás először Kolozsváron, aztán Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Marosvásárhelyen majd végül Székelyudvarhelyen indult, illetve jelenleg Gyergyószentmiklóson tervezik annak elindítását. A hagyományostól eltérő oktatási formát Romániában – sok szomszédos országgal ellentétben – támogatja az állam, így nem kell magániskolát alapítani ahhoz, hogy egy városban elérhető legyen a Waldorf-oktatás. Ez az oktatási forma legtöbb esetben az érdekelt szülők kezdeményezésére jön létre. 

Kolozsváron 1990 óta van Waldorf-óvoda, ’92 óta iskola. Ez jelenleg a két tagozaton (román és magyar) 570 diákot jelent. László Áron tanár, az iskola magyar tagozatának egyik felelőse annak idején igazi úttörtő csapatként próbáltak valami alternatívát keresni az akkori oktatási rendszerre.  László elmondta, bár amatőrök voltak, de nagyon lelkesedtek, így könnyen vették az akadályokat. A legnehezebb az „úttörtésben” az infrastruktúra volt: székhelyet, tantermeket kellett biztosítani, ez az első években nagy kálváriát jelentett.

Kolozsváron is tartottak az újtól, és még most is sok előítélet övezi a Waldorf oktatást. „Érdekes, hogy az elfogadottságunk a román közösségben radikálisan megváltozott, pár éve már szinte divattá vált a Waldorf, hatalmas a túljelentkezés. Magyar tagozaton nincs így, részben demográfiai okokból, részben a történelmi, erős középiskolák elszívó hatása miatt, amelyet csak megerősít a magyar közösségben talán erősebben élő hagyománytisztelet, az újtól, a mástól való ódzkodás”- magyarázta. 

Nehézkés indulásból stabil közösség 

Sepsiszentgyörgyön húsz éve óvodában és hat éve iskolában is jelen van Steiner Rudolf oktatási filozófiája. Jelenleg több mint száz diák részesül Waldorf-oktatásban. Szőcs Emese igazgató és Szonda Kinga, a jelenlegi ötödik osztály tanítója, mesélt nekünk a kezdeti nehézségekről: 2012-ben elindult az első osztály, következő évben nem volt elég gyerek, kimaradt. 2014-ben nehezen ugyan, de összejött a létszám. 2015-től viszont nagyon sok a jelentkező, szelektálni kell. 

Szőcs elmondta, a lakosság zöme még mindig a hagyományos oktatást részesíti előnyben, mert tartanak attól, hogy a Waldorf-oktatásban tanulók nem tudnak eléggé felkészülni. Sokan még mindig azt hiszik, hogy a tanulási nehézségekkel küszködő gyerekeknek szánjuk ezt a fajta okatási rendszert - tette hozzá. Pedig tapasztalatuk szerint sok mindent ad ez az oktatási forma: a gyerek meg mer szólalni, véleményt tud nyilvánítani, az alapos művészeti oktatásnak köszönhetően mernek kreatívak lenni, mesélni, történeteket alkotni. 

Az igazgató fontosnak találja eloszlatni azt a tévhitet is, mely szerint nem tudnak megfelelni érettségi, vizsgákon a nem hagyományos oktatásban résztvevők. Elmondta, ugyanazt tanulják a diákok, csak más felbontásban, egy-egy témánál többet elidőzve, így jobb rálátásuk van a tantárgyak közötti kapcsolódási pontokra, így a hagyományos oktatásba való visszatérés esetén sem jelenthet gondot.

Ami hiányzott a szülők diákkorából

Csíkszeredában a kilencvenes évektől elérhető a Waldorf-oktatás óvodai szinten, 2013-tól pedig általános iskolások számára is. Ez 72 iskolást és két csoportnyi óvodást jelent. Kopacz-Madarász Kinga kezdeményező szülő elmondása szerint gyakran eszébe jut most, hogy ilyen az az oktatási rendszer, amelyre ő gyerekkorában vágyott. Szerinte sokat számít a Waldorf megítélésében, hogy elérhetővé vált: már nemcsak pletykákból, hallomásból tudják a városlakók, hogy mit jelenthet, hanem megnézhetik, megtapasztalhatják azt. 

A Waldorf nem azt jelenti, hogy mindent szabad

Marosvásárhely Waldorf-óvodája idén húszéves, iskolában négy éve folytathatják a tanulmányaikat az érdeklődők. Magyar tagozaton ez körülbelül ötven óvodást és nyolcvan iskolást jelent. A helyi magyar és román közösség jelenleg azon dolgozik, hogy ne egy másik iskola részeként legyenek jelen az oktatásban, hanem saját iskolát tudjanak alapítani. 

Kovács Réka kezdeményező egyetért azzal, hogy még mindig sok a téveszme ezzel kapcsolatosan: a szülők attól tartanak, hogy mindent szabad, szabad gondolkodásra nevelik a gyerekeket és így nem tudnak majd beilleszkedni a társadalomba. Kovács tapasztalata szerint ezeket a tévhiteket el lehet oszlatni, de ehhez minden kérdésre felkészült emberek kellenek, akik elbeszélgetnek ezekről a dolgokról a szülőkkel.

Kovács elmondta, szülőként a hagyományos oktatási rendszerrel ellentétben itt fokozottan részt kell venni a mindennapokban, de ez nem megterhelő: „Semmi sem erőszak. Nem akar mindenki kézműveskedni és nem is kell, de az fontos, hogy ne csak beadjuk és kivegyük a gyereket, hanem vegyünk is részt az életében.” Fontosnak tartja, hogy kialakuljon egy szülői közösség is, így a gyerek is megszokja, hogy milyen társaságban lenni, és biztonságos környezetben tanulja meg, hogy milyen kapcsolatot teremteni olyan felnőttekkel, akik nem a szülei.