Románia 2017-ben is a 26. helyet foglalja el az Európai Unió országai közül a Korrupció Érzékelési Index rangsorában. Románia után csak Magyarország és Bulgária áll, derült ki a Transparency International szerdán közzétett jelentéséből.

A Transparency International szerdán tette közzé a Korrupció Érzékelési Index (CPI) rangsorolását. A CPI a korrupciónak a közhivatalnokok és politikusok körében érzékelt mértéke alapján értékeli az országokat. A felmérésben 180 ország szerepelt.

Románia 48 ponttal ugyanazon a helyen van, mint egy évvel korábban (26) az Európai Unióban, Görögországgal egy helyen. Romániánál csak Magyarországon (45 pont 27. hely) és Bulgáriában (43 pont, 28. hely) érzékelik jobban a korrupciót az emberek. Az Európai Unióban a CPI átlag 66 pont, ugyanannyi, mint egy évvel korábban.

Globális szinten a legkevésbé korrupt államnak számít Új-Zéland, a lehetséges 100-ból 89 ponttal, Dánia 88, Finnország, Norvégia, Svájc 85-85 ponttal. A világszintű átlag 43 pont.A rangsorolást pontozással állapítják meg a 0-tól (nagyon korrupt) 100-ig (nagyon tiszta) terjedő skálán. Minden államban 3-16 forrást használ a Transparency Interational. A TI szerint ez az első alkalom, hogy 90 alatti pontszámmal vezetnek a rangsor elején álló országok, ami azt mutatja, hogy világszerte csökkennek a pontszámok, azaz fokozódik a korrupció mértéke.

Ilyen körülmények között enyhe fejlődésnek számít, hogy Románia megtartotta pozícióját a rangsorban, derül ki a jelentésből, amelyben azt is írja, hogy a következő években szükség van egy rendszerezettebb hozzáállásra, a döntéshozók felelősségtudatának növelésére, ugyanakkor a helyi közösségeknek és a magánvállakozóknak nagyobb mértékben kell bekapcsolódniuk a korrupcióellenes harcba. 

A közleményben kiemelték, hogy Magyarország az "egyik legriasztóbb példa" a civil társadalom helyzetének romlására Kelet-Európában. Hozzátették, hogy Magyarország CPI-je az utóbbi hat évben tíz ponttal csökkent.

Hol nagy a korrupció?

A berlini központú szervezet közleménye szerint különösen azokban az országokban nagy a korrupció, amelyekben a sajtó és a civil szervezetek védelme gyenge. Ezt mutatja a többi között, hogy az utóbbi hat évben meggyilkolt újságírók több mint 90 százaléka olyan országban halt meg, amelyben 46 pont alatt van az úgynevezett Korrupció Érzékelési Index (CPI).

A mutató változása nem csak a sajtószabadság elleni támadásokkal és a civiltársadalmi szervezetek mozgásterének szűkítésével áll összefüggésben. Együttjárás mutatható ki a CPI értéke és a jogállamiság gyengesége, az információszerzési lehetőségek hiánya, a közösségi média feletti kormányzati ellenőrzés és a közügyekben való állampolgári részvétel korlátozása között is - idézték a CPI-felmérésről készített jelentést bemutató közleményben Delia Ferreira Rubiót, a TI elnökét.