A Románia és Magyarország közötti közúti személy- és teherforgalom nagy része Arad megyében zajlik, ami jelentős részben köszönhető a Nagylak–Csanádpalota autópálya-határátkelőnek.

Ezzel egyidejűleg a tiltott határátlépések kísérletének a száma is itt a legnagyobb a két ország között – jelentette ki Marin Bondar, a Román Határrendészet Nagyváradi Területi Felügyelőségének parancsnoka pénteken Aradon, a 2017-es év statisztikáit ismertetve.

Az intézmény hatáskörébe a román–magyar határ Bihar és Arad megyei, összesen 301,5 km-es szakaszának a biztosítása tartozik, és mint mondta, tavaly 2758 személyt tartóztattak fel a határon, akik okmányok nélkül vagy hamis papírokkal próbáltak bejutni a schengeni (a belső határőrizet nélküli) övezetbe. Arad megyében 2203-an kísérelték meg ily módon átlépni a határt, Biharban pedig 555-en; ez a szám borzasztó sok – hangsúlyozta Bondar –, ahhoz képest, hogy 2016-ban a két megyében összesen 604 határsértőt állítottak meg.

A legtöbbet, 1196 személyt – ebből több mint ezret Arad megyében – a magyar határőrökkel közösen tartóztattak fel, de ezer fölötti azoknak a száma is, akiket a zöldhatáron kaptak el, még mielőtt Magyarországra jutottak volna. A határátkelőkön 425-en buktak le, ebből 383-ban Arad megyében. A parancsnok egyébként jónak nevezte az együttműködést a magyar hatóságokkal. Négy éve a közös járőrözést is bevezették, és napi kapcsolatban állnak egymással a megfigyelőik, akik értesítik a szomszédos ország határőreit, ha valami gyanúsat észlelnek – magyarázta.

Nem csak a zöldhatáron „akadtak horogra” kísérletezők: vasúti szerelvények mosdójában, tehergépkocsik rakterében, gépkocsik csomagtartójában, utánfutókban találtak már papírok nélkül utazókat, a hamis okmányokkal rendlekezők között pedig nem csak külföldi állampolgárok voltak. Egyébként a külföldiek 83 százalékát menedékkérőkként tartják számon a román hatóságok; valamelyik menekültközpont lakói, a többségük iraki, szíriai, iráni, afganisztáni, pakisztáni, líbiai állampolgár, és rendszerint taxival vagy busszal jutottak el valamelyik határ menti településre, onnan pedig gyalog próbáltak átmenni a zöldhatáron (de voltak, akik az autópályán, a kamionsávban, vagy a személygépkocsik között, a belépő forgalommal szemközt akartak átsétálni).

Kérdésünkre, hoyg az Arad melletti Újpanádon működő menekültügyi tranzitállomáson kiket szállásolnak el, Marin Bondar elmondta, hogy az hivatalosan zárva van, csak olyanokat visznek oda, akik nem kértek menedékjogot Romániában, és várniuk kell a ki- vagy visszatoloncolásra.

Tavaly 87 embercsempész ellen is eljárást indítottak. Érdekességként jegyezte meg a határrendészet parancsnoka, hogy a legtöbb esetben az illegális bevándorlók közül kerülnek ki az embercsempészek, olyanok vezetik a csoportot, akik már hosszabb ideje itt tartózkodnak, és általában a mobiltelefonok térkép- és GPS-alkalmazásával tájékozódnak.

Nőtt a csempészés is

A határrendészet adatai szerint 2017-ben több mint hárommillió 845 ezer csempészcigarettát foglaltak le a Bihar és Arad megyei román–magyar határszakaszon, ami majdnem ötször több a 2016-os mennyiséghez képest. 350 körözött személyt is feltartóztattak, akik ellen elfogatóparancs volt érvényben, ezek közül töb mint 300-an Arad megyei határátkelőhelyeken buktak le. 68 lopott gépkocsi és négy lopott mezőgazdasági vagy munkagép is fennakadt a hálójukon, többségüket (44-et) Arad megyében akartak az országba hozni.

A személyforgalom csökkent

A 2017-ben körülbelül 14 millió személy (67 százalékok román állampolgár) kelt át a román–magyar határon Arad és Bihar megyében, s ez a szám kilenc százalékkal kisebb a 2016-os értéknél. Marin Bondar szerint a fapados légitársaságok járatai olcsóbb és gyorsabb utazást biztosítanak a Nyugat-Európába tartóknak, ezért sokan a repülőgépet választják.

A 14 millióból egyébként valamivel több mint 7,9 milliónyian valamelyik Arad megyei határátkelőt választották, hatmillióan pedig Bihar megyében jelentkeztek ki- vagy belépésre. Arad megyében a legtöbben (6,85 millió ember, több mint Bihar megyében összesen) a nagylaki autópálya-határátkelőt választotta, Tornyát 561 ezernél többen, Gyulavarsándot 377 ezernél többen, a kürtösi vasúti határátkelőhelyet majdnem 121 ezren választották.

Ami a gépjárműveket illeti: közel 1,883 millió személygépkocsit és majdnem 1,207 millió kamiont regisztráltak, a más kategóriába sorolható járművek száma közelít a 369 ezerhez. A legtöbb gépjármű, 2,447 milliónál is több a nagylaki autópálya-határátkelőn fordult meg. Újságírói kérdésre a parancsnok elmagyarázat, hogy az esetleges fennakadások a román és a magyar határrendészet létszámhiányából, a z új határrendészek tapasztalatlanságából adódhatnak, szó sem lehet szándékos akadályoztatásról.

Még nincs döntés az ideiglenes határátkelők állandósításáról

Mint köztudott, 2017 februárjában tíz ideiglenes, hétvégi nyitva tartással működő határátkelőt nyitottak meg a román–magyar határszakaszon. Ezek közül kettő Bihar, négy pedig Arad megyében található. Marin Bondar kijelentette: a két ország kormányának és külügyminisztériumainak a megegyezésén múlik, hogy melyiket állandósítják majd, ők csak határrendészeti feladatokat látnak el. Amikor megszületik a döntés, ők biztosítják az állományt, ha kapnak megfelelő infrastruktúrát. A terv szerint a két legforgalmasabb ideiglenes határátkelőt véglegesíti majd – az ő hatáskörükbe tartozók közül az Arad megyei Kisvarjas és a Békés megye Dombegyház közötti volt a legkihasználtabb, ezt tavaly 10400-an vették igénybe.