Nagypéntek szabadnap: az ortodox nagypénteken sem dolgoznak a magyarok?


-A A+

Mindenkinek a saját vallásának megfelelően jár a munkaszüneti nap. Így például egy katolikus alkalmazott nem kap hivatalból szabadnapot az ortodox ünnepen is - tudtuk meg a Kovászna megyei munkafelügyelőség vezetőjétől. Ördög Lajos ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a munkaadó nem kötelezheti például a római katolikus munkavállalót, hogy az ortodox húsvét alatt igényelje a nagypénteket szabadként, ha mégis, érdemes panasszal fordulni a munkafelügyelőséghez. Mutatjuk, idén hány ünnepnap nem esik hétvégére.

Idén 15-re bővül a hivatalos szabadnapok száma azzal, hogy a hivatalos közlönyben is megjelent a törvény: a nagypéntek munkaszüneti nap lesz ezentúl. A Kovászna megyei munkafelügyelőség vezetője, Ördög Lajos elmondta, a törvényes előírások csak abban az esetben teszik lehetővé, hogy a munkaadó válasszon az ortodox és a nem ortodox húsvétnak megfelelő nagypéntek között, ha abba a munkavállaló is beleegyezik. A jogszabályok előírják, hogy mindenkinek a saját vallásának megfelelően jár a munkaszüneti nap. Idén a római katolikusok, a reformátusok, az unitáriusok számára a nagypéntek március 30-ra esik. Az ortodoxok április 6-án ülik meg a nagypénteket.

Ördög Lajos figyelmeztetett, a munkaadó csak abban az esetben kompenzálhatja szabadnappal vagy bérpótlékkal a hivatalos ünnepnapokon elvégzett munkát, ha abba a munkavállaló is beleegyezik. Hozzátette, előfordulhat, hogy a munkavállaló a belső rendszabályzat elfogadásával, aláírásával ezt már megtette, ezért fontos aláírás előtt minden dokumentumot elolvasni.

Érdemes panasszal élni

Mint arról már korábban beszámoltunk, a munkaadó nemcsak a túlórákat, hanem a hivatalos ünnepnapokon elvégzett munkát is köteles kompenzálni, ezeken a napokon ugyanis a törvény szerint fizetett szabadság illeti meg a munkavállalót. Ez nem érvényes a közélelmezésben, egészségügyben, illetve az olyan területeken dolgozó személyek egy részére, amelyeken a termelés vagy szolgáltatás jellege miatt elengedhetetlen a folyamatos munkavégzés.

A munkatörvénykönyv előírja, hogy a hivatalos munkaszüneti napon dolgozó személyek a következő 30 napban szabadnapra jogosultak. Ha a munkaadónak ezt objektív okokból nem áll módjában biztosítani, akkor az alkalmazottat arra a napra legkevesebb 100 százalékos bérpótlék illeti meg. Konkrétan: ha egy alkalmazott egy munkanapra eső bére például nettó 100 lej, a ledolgozott szabadnapért 200 lejre jogosult.

Ördög Lajos hangsúlyozta, amennyiben a munkaadó nem tartja be a munkatörvénykönyvbe foglaltakat, a munkaadónak joga van panaszt emelni a munkafelügyelőségnél, amely köteles kivizsgálni az esetet. A munkaadó akár 5000-10000 lejes bírságot is kockáztat, ha nem veszi figyelembe a hivatalos ünnepnapokra vonatkozó előírásokat.

Melyek 2018-ban a munkaszüneti napok?

  • Január 1. (hétfő) és 2. (kedd) – újév
  • Január 24. (szerda) – a román fejedelemségek egyesülése
  • Március 30. (péntek) – katolikus nagypéntek/Április 6. (péntek) – ortodox nagypéntek
  • Április 1. (vasárnap) és 2. (hétfő) – katolikus húsvét/Április 8. (vasárnap) és 9. (hétfő) – ortodox húsvét
  • Május 1. (kedd) – a munka ünnepe
  • Május 20. (vasárnap) és 21. (hétfő) – katolikus pünkösd/Május 27. (vasárnap) és 28. (hétfő) – ortodox pünkösd
  • Június 1. (péntek) – gyermeknap
  • Augusztus 15. (szerda) – Nagyboldogasszony
  • November 30. (péntek) – Szent András
  • December 1. (szombat) – Románia Nemzeti Ünnepe
  • December 25. (kedd) és 26. (szerda) – karácsony

A vallási ünnep helyett más (nem keresztény) közösségek tagjai háromszor két szabadnapot kaphatnak saját hitéletük ünnepei szerint, ehhez még hozzáadódik a nagypéntekkel járó szabadnap.








EZT OLVASTA MÁR?

X