A forradalom híres tizenkét pontjának zárómondata, azaz az egyenlőség, szabadság, testvériség egymást feltételező fogalmak, egyik sem irányul a másik ellen – hangsúlyozta a március 15-i szatmárnémeti rendezvényén tartott beszédében Kelemen Hunor szövetségi elnök. Az ünnepségen leleplezték gróf Széchenyi István szobrát a város főterén.

Deák Árpád nagyváradi szobrászművész egészalakos alkotását csaknem kétezer ember jelenlétében Kereskényi Gábor Szatmárnémeti polgármestere és Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke leplezte le. A szoborra Schönberger Jenő, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke mondott áldást.

 Az ünnepségsorozat az István téri Petőfi-szobránál kezdődött, ahol megkoszorúzták a költő-forradalmár mellszobrát. Az ünneplő tömeg ezután - jelentős rendőri biztosítással - huszárbandériumi és fúvószenekari kísérettel átvonult a városközpont parkjába; itt a jelenlévők kivetítőkön is figyelemmel kísérhették az ünnepséget.

A RMDSZ központi rendezvényén Kelemen Hunor szövetségi elnök beszédében hangsúlyozta, a forradalom híres tizenkét pontjának zárómondata, azaz az egyenlőség, szabadság, testvériség egymást feltételező fogalmak és nem lehetünk meg nélkülük. "Van egy fontos tulajdonságuk, egyik sem irányul mások ellen, (...) ezért gondoljuk mi azt, hogy március 15. minden szabadságszerető ember ünnepe lehet, magyaré is, szászé is és románé is" - fogalmazott a politikus, megjegyezve, ez a szabadság "nyugodtan osztható", mert nem kevesebb, hanem több lesz belőle.

„Széchenyinek a reformkor idején volt víziója"

Kelemen Hunor kiemelte: március 15-ét nemzeti egyetértés övezi, jelentőségéről még azok sem vitatkoznak, akik minden más kérdésben igen. „Mert mi aztán tudunk vitatkozni mindenen. Március 15. kapcsán mégsem tesszük” – jegyezte meg. Szerinte ennek az a magyarázata, hogy a 48-as forradalom történeti tablóján mindenki megtalálja a maga helyét, a maga hősét. „A gyors változásokat kereső radikálisok Petőfit, az ellenállók Táncsics Mihályt, a romantikusok Jókai Mórt és így tovább” – sorolta.

A politikus szavai szerint Szatmárnémeti Széchenyit találta meg a magyar közösség számára ezen a napon. „Azt a Széchenyit, aki köztudottan aggódva, kritikusan, sőt időnként gúnyosan kommentálta a forradalmárok hevületét, és aztán úgy vonult be a történelembe, mint a legnagyobb magyar” – fogalmazott az RMDSZ elnöke.

Kelemen kijelentette: kifejezetten örül annak, hogy a március 15-i ünnepen nem egy klasszikus forradalmár, hanem Széchenyi István szobrát avatják Szatmárnémetiben. Részben azért, mert a magyar közösség 2018-ban nincs forradalmi helyzetben. „Nem kell felforgatni a világot, bár meg kell változtatni azt, ami nem megy jól. Síkra kell szállni elveinkért, de nem kell a harcmezőre vonulni. És bár a fényes helytartó tanács némely tagja ma is reszketni méltóztatik, nem kell őket kötéllel fenyegetni” – magyarázta.

A politikus szerint a felavatott szobor arra is emlékeztet, hogy egy közösségnek, egy országnak kell lennie víziója, elképzelése arról, hogy merre halad, merre kell haladnia. „Széchenyinek a reformkor idején volt víziója. Mi, erdélyi magyarok tudjuk ezt – mert az utat kényszerek és erkölcsi parancsok jelölik ki számunkra. A kisebbségi lét kényszere és a magyarként való megmaradás parancsa” – fogalmazott a szövetségi elnök.

"Kiegyezésre kell jutni a román többséggel"

Széchenyinek a reformkor idején volt víziója, az erdélyi magyarok tudják ezt, mert az utat a kisebbségi lét kényszere és a magyarként való megmaradás parancsa jelölik ki számukra - fogalmazott.  Vélekedése szerint Románia most "céltalan" ország, mivel az európai uniós csatlakozás után bő tíz évvel sem tudja, merre induljon el, a román politika pedig leginkább az egymás elleni harcról ismerszik ma meg.

2018-nak kellene lennie annak az esztendőnek, amikor néhány kérdésben a romániai társadalom - beleértve az erdélyi magyar társadalmat is - egy olyan párbeszédet folytathat, ami a jövőről szóló megállapodásra irányul - közölte Kelemen Hunor.

"Az igazi forradalmi tett ebben az országban, ha vissza tudnánk adni a reményt, a tervezhető jövőbe vetett hitet. Ennek első és elengedhetetlen feltétele a párbeszéd, mi, romániai magyarok és annak képviselete készen állunk erre" - jelentette ki az RMDSZ szövetségi elnöke. Hozzátette, le kell zárni a vitákat és kiegyezésre kell jutni a román többséggel; velük például abban, hogy március 15. mindannyiunk ünnepe.

Megemlítette, "forradalmi változásra" van szükség Európában is, mivel szavai szerint az Európai Unió nem hagyhatja válasz nélkül az ötvenmilliónyi őshonos kisebbség akaratát, azaz az európai szintű rendezését a kisebbségi jogoknak.  Az erre a célra elindított kisebbségvédelmi csomag aláírásgyűjtésben közel van az egymillió aláírás elérése - tette hozzá Kelemen Hunor.

A helyi RMDSZ, a Szent István Kör és a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés által szervezett ünnepségen felszólalt Kereskényi Gábor polgármester, Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi sorait Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete tolmácsolta a jelenlévőknek. A rendezvény végén megkoszorúzták gróf Széchenyi István szobrát.