Korszakalkotó Korsakow-Show az elvándorlásról
Hétfő este a kolozsvári Mărăşti moziban megismerhette az érdeklődő közönség a konferencia műfajának forradalmasított változatát. A neve Korsakow-Show, és nem véletlenül, mert tényleg inkább show-hoz hasonlít, mint kerekasztalhoz, előadáshoz, konferenciához vagy bármi máshoz, aminek már a megnevezésétől is ásítani kezd az emberek többsége.
A kétnyelvű (német-román) show témája is érdekes és nagyon időszerű: a magasan képzett értelmiségiek - főként orvosok és műszakiak - elvándorlása Németországba. Is. Mivel az eseményt a Német Kulturális Központ és a DAAD (Deutscher Akademischer Austausch Dienst - Német Akadémiai Csereszolgálat) szervezte a kolozsvári polgármesteri hivatallal közösen, a hangsúly ezúttal a Németországba történő elvándorláson volt.
Mi az a Korsakow-Show?
Egy ember beszél, háttérben vetítővászon, amelyen a szemléltető powerpointos vagy prezis bemutató képsorai követik egymást, az előadás végén pedig a közönség kérdéseket tehet fel...egyszóval: dögunalom. Nos, úgy tűnik, a következő években szép lassan bealkonyul ezeknek a hagyományos konferenciáknak. A Korsakow-Show lényege ezzel szemben az interaktivitás.
A bejáratnál megkérdezik a belépőtől, hogy beszéli-e mindkét nyelvet, vagyis a románt és a németet. Aki nem, az (személyazonossági igazolvány ellenében) fülhallgatót kap és egy piros lézersugaras mutatót, amivel, akár egy varázspálcával, az események aktív részesévé válik.
Mint kiderül, jelen van a módszer kidolgozója, Florian Thalhofer berlini multimédiaművész is, aki elmagyarázza a szabályokat: több filmet készítettek elő, ezek témája a kezdő képen megjelenik, a közönség a piros fénypontokkal szavaz, hogy melyik interjúra, melyik témára, melyik megszólalóra a legkíváncsibb.
Nem csak felvételről szólnak hozzá a témához: két „élő" szakember pulpitusnál állva várja, hogy a közönség szót adjon neki, szintén a piros fénypöttyök sokaságával: Thomas Fettback, aki a Németországba beáramló idegen munkaerő társadalmi beilleszkedésével foglalkozik (mellesleg Biberach városnak volt a polgármestere) és Horváth István szociológus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára, neves emigráció-szakértő. De hiába a tudományos rálátás és nagy szakmai tekintély, ha a közönséget éppen nem érdekli a mondandójuk vagy inkább valamelyik filmecskét nézné, nem szólalhatnak meg. Ha szót kérnek és kapnak, két és fél percbe kell összesüríteniük mondanivalójukat, utána felcsendül a hangszórókban egy kellemes, de határozott melódia, ami a hozzászólás időtartamának lejártát jelzi.
Ugyanez a szabály érvényes a közönségből jelentkező felszólalókra is: őket is meg kell szavazniuk a többieknek és ők sem beszélhetnek többet két és fél percnél. (Ezen a ponton sajnos hazánkfiainak még van mit tanulniuk. Háborítatlanul szaporították a szót, akár 5 percen keresztül is, ügyet sem vetve az udvarias zenés figyelmeztető hangra.)
Mindezen kívül a résztvevők, ha szégyenlősebbek vagy szeretnének névtelenségbe burkolózni, sms-ben is elküldhetik hozzászólásaikat, az üzenetek rögtön megjelennek két képernyőn, a terem két oldalán.Kolozsváron premier volt a hétfői Korsakow-Show, a (többnyire fiatalokból álló) közönség mégis szempillantás alatt vette a lapot: nyüzsögtek a piros fények hol egyik, hol másik szakember feje fölött, vagy a filmecskék valamelyikén, vagy a közönség tábláján, záporoztak az sms-ek a kivetítőkön. Egyértelmű, hogy a témára majd' mindenki érzékeny valamilyen okból.
Fettback: Németországban még nincs kultúrája a befogadásnak
A közönség egy tulceai fiatalemberrel készült interjúra szavaz. A filmből megtudjuk, hogy Theodor végzős orvostanhallgató, és feltett szándéka Németországba költözni, még akkor is, ha elhatározása miatt szakított vele a barátnője.A frissen végzett orvosok 15-20 százalékát rögtön „elveszíti" Románia, ahogy lediplomáztak – mondta Horváth István. Németország a kedvenc célország. Mivel ez a tendencia a következő 20-30 évben nem fog megállni, felborul a társadalom strukturális egyensúlya. Hacsak nem nyitnak a kelet-európai országok is, Németország mintájára, Kelet felé. „Engem valószínűleg egy mongol bevándorló fog pelenkázni, ha magatehetetlen nyugdíjas leszek itt Romániában" – példálózott Horváth István.Egy másik interjúalany, Irina Cristina Vasilescu zenetanárnőként dolgozik Németországban. Vele is németül készült a beszélgetés, jóval pesszimistább, mint Theodor: elmondása szerint a kelet-európaiakat eleve beskatulyázzák a németek, és bármilyen jól dolgozol, abból a skatulyából nem szabadulsz ki. Kevesebbet fogsz keresni, mint egy angol vagy francia, csak azért, mert cseh vagy, román vagy, lengyel vagy.
„Sajnos Németországban még nincs kultúrája a szívélyes befogadásnak" – ismerte el Thomas Fettback, aki szerint ugyanakkor hazájának óriási szüksége van a bevándorló szakemberekre, hisz csak abban a régióban, ahol ő él (Biberach város és környéke) az utóbbi években három kórházat zártak be, többek közt azért, mert nem tudták biztosítani a szakképzett egészségügyi személyzetet.
„A cég, a vállalat szívesen fogad, mint szürkeállományt. A szakmai tudásodnak örülnek, de a társadalmi életbe nem fogadnak be" – jellemezte Fettback a németországi körülményeket, hozzátéve, hogy ezen sürgősen változtatni akarnak. „Meg kell teremtenünk a bevándorlók társadalmi beilleszkedésének, jó közérzetének feltételeit is, valamint azt, hogy minél könyebben tarthassák a kapcsolatot a hazaiakkal és ha úgy döntenek, hazaköltözhessenek. Aki nem érzi jól magát a bőrében, az új közösségében, az nem fog tudni jól dolgozni sem, állítja az emigráció szakembere.
De mi van, ha hazajönnék?
Kimegyek, dolgozom tíz évet, azután hazajövök, a gyermekeimet itthon nevelem fel – ezzel a tervvel veszi a nyakába a világot nagyon sok fiatal végzős. De mit tesz Románia – kérdezte egy hozzászóló a közönségből németül -, hogy megkönnyítse a hazatelepülő, még mindig fiatal, hasznos ismeretanyagot birtokló értelmiségi itthoni (re)integrációját? Németország egy sor programot dolgozott ki, hogy hazacsalogassa az Amerikában doktoráló német szakembereket. Románia mit tesz a Nyugaton doktoráló szellemi elitje visszacsábításáért?
„Egy szóban: semmit. Két szóban: kábé semmit" – jött Horváth István válasza. Ha egy-két önkormányzat helyi szinten ki is dolgozott ezirányú projekteket, országos szinten nincs semmi gyakorlatba ültethető elképzelés.
Új világrend: mindenki vándorol – és mindenki nyer?
A szürkeállomány vándorlása tehát megállíthatatlan: a fiatal orvosok, műszakiak a következő évtizedekben is folyamatosan fogják elhagyni az országot. Helyükbe, ha befogadjuk őket, mások jönnek, valószínűleg Ázsiából, Afrikából. Thomas Fettback szerint mindezzel nincs semmi baj, amíg mindenki szabadon dönthet afelől, hol akar élni és dolgozni és tetszés szerint jöhet-mehet az anyaországa és befogadó országa között.
Hármas win (nyerő) helyzet az ideális, mondta Fettback, aki szerint a megváltozott körülmények között erre kell törekednünk: hogy nyerő legyen a származási ország is, mert a külföldön dolgozók jelentős összegeket juttatnak haza, nyerő a befogadó ország is az emigránsok szakmai tudása és gazdag kultúrája révén, és nyerő az egyén is, az emigráns. Ez utóbbihoz azonban szükségszerűen ki kell fejleszteni a befogadás kultúráját, hogy a jövevény jól érezze magát új közösségében.
- 34299 órája
NBA: Stephen Curryt nézni egy sima edzésen is élmény (VIDEÓ) - 34301 órája
Kiváltságokkal jár majd a koronavírus elleni oltás beadatása? - 34302 órája
Férfi kézi BL: vesztes finálék után végre győzni szeretne a Telekom Veszprém - 34303 órája
Megkéselte a szomszédja, mert túl hangosan horkolt - 34304 órája
Ilyen igazolást kapunk a koronavírus elleni oltás után - 34304 órája
„Imádkozz, és törekedj a jóságra” – így nevelte fel hét gyermekét a 101 éves, székelyföldi Marcsa néni