A magyar tagozat ellenzi – szerdán döntenek a MOGYE és a Petru Maior Egyetem egyesüléséről


-A A+

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozata egyhangú döntést hozott arról, hogy ellenzi a MOGYE és a román nyelven oktató állami Petru Maior Egyetem egyesítését. Nagy Előd, a MOGYE rektorhelyettese a Maszolnak elmondta: nagy esély van arra, hogy szerdán elfogadják a szenátusi határozatot, ő azonban még mindig abban reménykedik, hogy a józanság felülkerekedik.

A két egyetem szenátusa várhatóan szerdán fogad el olyan határozatot, amely elindítja az egyesítés folyamatát. A 2019 őszére tervezett tényleges egyesüléshez az oktatásügyi tárca jóváhagyása is szükséges. A magyar tagozat képviselői korábban szakvéleményt készítettek az egyesülési tervről, majd látván, hogy szempontjaikat figyelmen kívül hagyták, kivonultak a két egyetem közös egyesítési bizottságból.

Hétfő este Leonard Azamfirei, a MOGYE rektora találkozott a magyar tagozattal, és válaszolt a feltett kérdésekre, de nem sikerült meggyőznie a magyar oktatókat. Az ezt követő tagozati gyűlésen egyhangú döntés született arról, hogy a szerdai szenátusi ülésen a magyar tagozat az egyetemegyesítés ellen szavaz.

Nagy Előd, a MOGYE magyar rektorhelyettese az MTI-nek elmondta, a hétfő esti megbeszélésen a rektor arról tájékoztatta őket, hogy az egyetemegyesítés voltaképpen a Petru Maior Egyetem bekebelezésével történne, az új intézmény a tervek szerint a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Műszaki és Tudományegyetem nevet kapná.

Veszélyben a multikulturális jelleg?

A rektorhelyettes szerint nem kaptak érdemi választ azokra az aggályokra, hogy miként lesz biztosítva az egyetem multikulturális jellege. A 2011-ben elfogadott tanügyi törvény ugyanis tételesen megnevezi azokat az egyetemeket, amelyek a kisebbségek nyelvein is oktatnak, és külön előírásokat fogalmaz meg számukra. A MOGYE is szerepel a törvényben a multikulturális egyetemek felsorolásában, a névváltozás azonban kétessé tenné az egyetem státusát.

Amint Nagy Előd elmondta, a rektor azzal érvelt, hogy az egyesítés által a MOGYE megmaradna mint jogi személy, csupán a neve módosulna. A kidolgozott terv annyit pontosít, hogy az új intézmény multikulturális egyetem marad, és „konzerválni igyekszik” a magyar oktatási vonalat.

„Ezt mi messzemenően kevésnek tartjuk” – jelentette ki Nagy Előd. Hozzátette: az egyesülés utáni egyetem döntéshozó testületében, a szenátusban a rektor számítása szerint 21,7 százalékot tennének ki a magyarok, a magyar tagozat számításai szerint ez az arány 18 százalékos lenne. A vezető tanácsba valószínű, hogy csak rektorhelyettest küldhetne a magyar tagozat, ami kevés lenne az érdekérvényesítéshez.

Az MTI kérdésére, hogy egy új kezdet nem zökkenthetné-e ki a jelenlegi patthelyzetből a magyar orvos- és gyógyszerészképzés ügyét, Nagy Előd elmondta, a magyar tagozat oktatói nem bíznak ebben. Hozzátette: a MOGYE immár hét éve elutasítja, hogy életbe léptesse a tanügyi törvénynek a magyar tagozat önálló döntéshozására vonatkozó előírásait. Kevéssé valószínű, hogy egy román intézménnyel való egyesülés ebben előrelépést hozhatna.

Nem lehet észérvekkel igazolni az egyesítést

Nagy Előd arra is kitért, hogy a MOGYE román oktatói között is vannak, akik ellenzik az egyesülést, de nem lehet tudni, hogy a szerdai szenátusi ülésen milyen mértékben tudják befolyásolni a döntést. A Maszol kérdésére, lát-e valamilyen esélyt a folyamat leállítására, és befolyásolhatja-e a döntést, hogy a MOGYE magyar tagozata, valamint a román oktatók egy része ellenzi az egyesítést, a rektorhelyettes elmondta: a szerdai fejleményeket nem tudja borítékolni, de hangsúlyozta, ami a magyar tagozat tanárain múlt, azt megtették és megteszik.

„Nyilván elég nagy esély van arra, hogy elfogadják a szenátusi határozatot, én azonban még mindig reménykedem abban, hogy a józanság felülkerekedik” – fogalmazott, majd hozzátette: nem lehet észérvekkel igazolni a két egyetem egyesítését.

Több érintett szerint az egyesítést a Petru Maior Egyetem pénzügyi gondjai indokolják, erről beszélt például az egyetem egyik oktatója a Székelyhonnak. Nagy Előd a Maszolnak kifejtette, tény, hogy a Petru Maior jelentős pénzügyi gondokkal küzd, viszont az is tény, hogy kevésbé népszerűek a román egyetem által kínált oktatási profilok az orvosi egyetemhez képest, kevesebb a jelentkező, viszont nem látja, hogy a fúzió hogyan segítené ezt a problémát. „Elmondtam a rektornak is, hogy nem hiszem azt, hogy az egyesülés miatt aktívabbá tudunk tenni bizonyos profilokat a Petru Maior Egyetemen” – magyarázta a MOGYE rektorhelyettese.

A MOGYE-n 2011-ben alakult ki éles konfliktus az egyetem román vezetése és magyar tagozata között amiatt, hogy az egyetem vezetése az intézményi autonómiára hivatkozva nem léptette életbe az új oktatási törvény magyar szempontból fontos előírásait. A konfliktus rendezésére tett kísérlet 2012 májusában a jobboldali Ungureanu-kormány bukásához vezetett. A MOGYE kizárólag magyar tannyelvű intézményként alakult 1945-ben. Az intézményben a kommunista pártvezetés szóbeli utasítására vezették be 1962-ben a román nyelvű oktatást is, amely fokozatosan háttérbe szorította a magyar orvosképzést. Ma az egyetem vezető testületei a román oktatók kétharmados többségével működnek.

 








EZT OLVASTA MÁR?

X