Van jogi megoldás arra, hogy már ősztől ismét megnyithassa kapuit a marosvásárhelyi katolikus gimnázium – erősítette meg a Maszolnak pénteken Kelemen Hunor. A szövetségi elnök tájékoztatása szerint az oktatási miniszter kezében van a döntés.

Mint ismert, Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök csütörtök este az egyik hírtelevízióban  beszélt arról, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel közölte: találtak egy másik megoldást az iskola megalapítására, miután az alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek minősítette az RMDSZ által korábban beterjesztett és a parlament által megszavazott törvényt.

Kelemen Hunor ezt a Maszolnak pénteken megerősítette. Az RMDSZ elnöke elmondta, az alkotmánybíróság döntését követően egyeztettek a koalíció vezetőivel az oktatási miniszter jelenlétében, és arra a következtetésre jutottak, hogy a jelenlegi tanügyi törvény is lehetővé teszi az iskola újraalapítását. Tájékoztatása szerint a jogszabály 62-ik paragrafusának negyedik bekezdéséhez tett kiegészítés a megoldás kulcsa.

A bekezdés előírja: ha egy közigazgatási egységen (város, község) belül az oktatási minisztérium által megállapított határidőig nincs elfogadva az iskolahálózat, akkor a miniszter egy rendelettel jóváhagyja az iskolahálózatot, „beleértve a közigazgatási egységen belüli állami, egyházi és magániskolák létrehozását, megszüntetését, összeolvasztását vagy szétválasztását”.

Kelemen Hunor emlékeztetett: ez a kiegészítés tavaly az RMDSZ javaslatára került be a tanügyi törvénybe, nem támadták meg az alkotmánybíróságon, hatályban van. „Ma Marosvásárhelynek nincs iskolahálózata. Tehát az oktatási miniszter egy rendelettel jóváhagyhatja azt az iskolahálózatot, amelyben szerepel az katolikus gimnázium is” – magyarázta a politikus.

A szövetségi elnök nem kívánt jóslatokba bocsátkozni arról, hogy mikor születik meg a miniszteri rendelet. Felvetésünkre elmondta: ez a megoldás már korábban is az RMDSZ tarsolyában volt, de a katolikus gimnázium törvény általi létrehozása tűnt a járható útnak, ugyanis egy miniszteri rendelet megtámadható a közigazgatási bíróságon.

A hosszú távú megoldásról beszélt Korodi és Tánczos

Ahhoz, hogy a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium ellehetetlenítéséhez, illetve a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és a Petru Maior Egyetem fúziójához hasonló esetek ne ismétlődhessenek meg, az oktatási rendszer gyökeres átszervezésére van szükség.

Erről pénteken tájékoztatta a sajtót Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője, valamint Tánczos Barna szenátor. Utóbbi kifejtette: néhány évvel ezelőtt, amikor az aktuális tanügyi törvényt elfogadták, az RMDSZ-frakció meg volt győződve róla, hogy a jogszabály majd megfelelő módon ad egyre több hatáskört az iskolák kezébe, azonban a Marosvásárhelyen történtek alapján kijelenthető, hogy mindez a visszájára fordult. Tánczos emlékeztetett, hogy még 2012-ben részben a MOGYE-n zajló magyar nyelvű oktatás ügye miatt bukott meg az Ungureanu-kormány.

A mód, ahogyan a MOGYE és a Petru Maior Egyetem összevonását megvalósítják, illetve, ahogyan a katolikus gimnáziummal elbántak, egyértelművé teszi szerintük, hogy rendszerszintű változásokra van szükség. 

„Minden más eszköz hatástalan, gondoljunk csak arra, hogy a gimnázium körül kialakult helyzet bírósági üggyé fajult. Idén azt látjuk, hogy az egyetemi autonómia mögé megbújt vezetőség teljesen el tudja lehetetleníteni a magyar oktatást, és olyan kisebbségi sorsba viszi az ottani magyar karokat, amelyekből hosszú távon egyértelműen nincs kiút” – fejtette ki a szenátor.

Tánczost az is aggasztja, hogy az utóbbi években egyre nehezebb magyarul felvételizni az egyetemekre, holott régen egyetlen kérőív kitöltésével is meg lehetett azt oldani. Ma már viszont fél évvel a felvételi előtt kérvényezni kell, és nem biztos, hogy az egyetem jóvá is hagyja, konkrét példaként említette, hogy egy diákot nem rég emiatt utasított vissza a Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem.

A két politikus szerint a tanügyi törvényből hiányzik a kulturális autonómiára vonatkozó jogi kodifikáció. Meglátásuk szerint az jelenthetné az egyik megoldást, ha a kulturális autonómia koncepciót be tudnák vinni a tanügyi törvénybe – erről a következő hetekben szakmai vitát folytatnak az RMDSZ-frakcióban. „Egyértelmű, hogy a mostani rendszer visszaélései ellen elfogytak a megoldásaink” – mutatott rá Tánczos Barna.

Párhuzam a Bolyai Egyetem megszűntetésével

Korodi Attila párhuzamot vont a Bolyai Egyetem 1959-es megszűntetése és a Babeş-Bolyai létrehozása, valamint a MOGYE Petru Maior egyetemmel való egyesítése között. Hozzátette, a Petru Maior Egyetem szakmaságában elmaradott intézmény a rangos MOGYE-hoz viszonyítva. Rámutatott: az eredeti tervek szerint a két intézmény egyesítését tervezték, azonban tudván, hogy az újonnan létrejövő egyetem működését a parlamentnek is jóvá kell hagynia, idén év elején úgy döntöttek, hogy a MOGYE inkább bekebelezi a Petru Maiort, így pedig nem változik meg az egyetem státusa, és a törvényhozók jóváhagyására sem lesz szükség, hiszen ezt az intézmény autonómiája lehetővé teszi.

„Igazából nincs parlamenti eszköz arra, hogy ezt az ügyet megakadályozzuk, ezért a döntésünk az, hogy minden jogi és logisztikai segítséget megadunk a magyar tanároknak és diákoknak, hogy mint érintett felek vonják perbe az egyetem beolvasztásának döntését a közigazgatási bíróságon” – jelentette ki a képviselő.