A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora szerint meg kell őrizni a romániai magyar orvosképzés jelenlegi, román állam által fenntartott kereteit, de az anyanyelvű oktatást ellehetetlenítő további intézkedések esetén az Erdélyi Magyar Tudományegyetem otthont nyújthat a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatának.

Dávid László, a magyar állam által fenntartott Sapientia rektora a Krónika erdélyi magyar napilapnak nyilatkozott azt követően, hogy Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára múlt pénteken megemlítette: a magyar kormány mérlegeli egy új struktúra kialakítását, amelyben folytatódhat a magyar nyelvű orvosképzés.

Az eredetileg magyar tannyelvű intézményként létrehozott MOGYE magyar orvosképzése azt követően került nehéz helyzetbe, hogy az egyetem román többségű vezetése az intézményi autonómiára hivatkozva elmulasztotta életbe léptetni a 2011-es tanügyi törvénynek a magyar szempontból fontos előírásait, és múlt hét szerdáján a román tannyelvű marosvásárhelyi Petru Maior egyetem bekebelezéséről fogadott el határozatot.

Dávid László rektor szerint jelentős anyagi és intézményi feltételeket kellene biztosítani ahhoz, hogy a magyar állami támogatással működő Sapientia befogadja a magyar orvosképzést, ráadásul a procedúra rendkívül időigényes is lenne. Ehhez nemcsak újabb épületre lenne szükség, hanem jól felszerelt, képzett személyzettel rendelkező kórházra is. A Sapientia rektora elmondta: hazudna, ha azt mondaná, hogy csak hallomásból ismeri a Sapientia egyetembe csoportosított magyar orvosképzés ötletét, de akkor sem mondana igazat, ha azt állítaná, hogy konkrét tervekről folytatott beszélgetéseket.

A rektor szerint az illetékeseknek kötelességük lenne megpróbálni megmenteni a MOGYE magyar tagozatát. Úgy vélte: a harcot mindaddig érdemes folytatni, amíg megfelelő módon fejlődhet az anyanyelvű oktatás, illetve nem szenved a diákság. "Ha fel is vállalná a Sapientia az orvos- és gyógyszerészképzést, óriási hiányérzettel maradnék. Lelkes és neves magyar professzoraink hetven évvel ezelőtt létrehoztak és felépítettek egy intézményt, amely hírnevessé vált, rangot adott a városnak és a térségnek, és akkor mi azt feladjuk, onnan kivonulunk? Ez sokkal nagyobb gondot, lelki terhet jelentene számomra, mint az épületek felhúzása, az oktatás beindítása, az akkreditáció megszerzése" - fejtette ki Dávid László.

A Krónika arra is kitért cikkében, hogy az orvosképzéshez szükséges egyetemi kórház felépítésének tervét össze lehetne kötni az erdélyi kórházépítési elképzelésekkel. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke már 2010-ben kezdeményezte, hogy magyar állami támogatással hozzanak létre erdélyi magyar kórházat Nagyváradon. Az intézmény számára a református egyház meg is vásárolt egy 3,5 hektáros telket, és el is készíttette a megvalósíthatósági tanulmányt.

A Székely Szeretetszolgálat Alapítvány neves magyarországi orvosokat, kórház-üzemeltetésben és egészségügyi menedzsmentben jártas szakembereket kért fel arra, mérjék fel a székelyföldi egészségügyi helyzetet, és tegyenek javaslatot a fejlesztésre. A szakemberek a meglévő struktúrákhoz csatlakozó, a legmodernebb technológiával felszerelt diagnosztikai és egészségügyi központ létrehozását javasolták Csíkszeredában.