További erős lobbitevékenységre van szükség ahhoz, hogy a Minority SafePack Initiative (MSPI) európai polgári kezdeményezés eredményeként összegyűlt mintegy 1,3 millió aláírásnak érvényt szerezzenek – állapította meg egy pénteki csíkszeredai sajtóbeszélgetésen Vincze Lóránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke.

Európa egészét tekintve is nagy jelentősége van annak, hogy egy civil szervezet által végzett tevékenység járul hozzá a nemzetközi diplomácia fejlődéséhez, amelynek eddig az MSPI a csúcsa – jelentette ki. „Nagyobb szavakat használhatunk most, mert ilyen páratlan és értékes megmozdulás m;g tényleg nem volt Európában a kisebbségügyek terén. Az, hogy ennyi ember aláírásával támogatta a kezdeményezést, demokratikus legitimitást rendel ahhoz, amit kérünk. Ugyanakkor nagy felelősséget is ró ránk, kezdeményezőkre, hiszen akik aláírták, azok szeretnék ennek kézzelfogható eredményét is látni” – fejtette ki a FUEN elnöke hangsúlyozva, hogy a civil szervezet ugyan megtette a legtöbbet, ami a feladata, és most már az Európai Bizottság térfelén pattog a labda.

A FUEN a lobbi eszközeit természetesen ezentúl is hasznosítja, hiszen az egyes tagállamokat is meg kell győzni arról, hogy támogassák az ügyet, akkor, amikor az Európai Parlament asztalára kerül az ügy. Hangsúlyozta, hogy a folyamatban az eredeti javaslatcsomag élei nem változhatnak, továbbra is annak a kilenc pontnak kell a követelések gerincét képeznie, amelyeket az aláírásgyűjtés során megismerhettünk.

Folyamatban van az aláírások hitelesítése

Vincze Lóránt tájékoztatott, hogy az egyes országokban összegyűlt aláírások hitelesítése most van folyamatban. Bukarestben két héttel ezelőtt adták le az aláírásokat, amelyeknek a megvizsgálására három hónap áll a személyi nyilvántartó hivatal rendelkezésére. Mint mondta, a intézmény biztosította őket arról, hogy az összes (körülbelül 300 ezer) aláírást egyenként megvizsgálják. Az egyes államoktól érkező hitelesítési igazolásokat várhatóan szeptember folyamán nyújtják be Brüsszelben.

„Azért volt szükségünk az egymilliónál jóval több aláírásra, hogy minden államban biztosra menjünk. Tudjuk, hogy mindenhol összegyűlt a szükségesnél több aláírás, és ha valamelyik tagállamban mégsem lesz meg a kellő érvényes aláírási szám, akkor az nem a mi hibánk lesz, hanem politikai döntés húzódik a háttérben” – vetítette előre Vincze Lóránt.

Megjegyezte, voltak olyan közösségek is, amelyek csak az aláírásgyűjtési hajrában csatlakoztak az akcióhoz, a FUEN pedig nem is számított eredetileg rájuk – ez kellemes meglepetés volt. Ilyenek voltak például a litvániai legyelek, akikkel addig nem sikerült megtalálni a valós kapcsolatot, illetve a bulgáriai török közösség. „Ez is bizonyítja, hogy az MSPI tulajdonképpen túlmutatott a FUEN-en is” – jegyezte meg.

Az, hogy a legtöbb aláírás Magyarországról, illetve az erdélyi magyaroktól érkezett – Vincze Lóránt meglátása szerint – azt bizonyítja, hogy a magyar közösség problémái valósak és megoldásra várnak. Megjegyezte, minden nemzeti közösségnek más-más kihívásokkal kell szembenézniük, és be kell látni, hogy a nyugat-európai államok jólétben élő közösségei számára nem olyan égető kérdések a kisebbségi jogok, mint a közép- és kelet-európai vagy a balti államokban élők számára.

Hogyan lesz mindebből jogszabály?

Az ilyen kezdeményezések esetében az Európa Tanács részéről érkezik a támogatás ahhoz, hogy az eddig elért sikereket, az aláírásokkal megszerzett erőforrást jogi aktusokra fordítsák.

„Manapság fontos vitatéma az EU-ban a jogállamiság kérdése. Nekünk pedig az a feladatunk, hogy amikor erről tárgyalnak, akkor hangsúlyozzuk, hogy az emberi jogok betartása a kisebbségi jogokét is magában foglalja. Az igazságügy függetlensége nagyon fontos, de a kisebbségek jogai legalább annyira. Addig kell ütni a vasat, amíg még meleg” – fogalmazott a FUEN-elnök.

A szervezet a jövőben a jogszabályok szövegének előkészítésére is összpontosít, ugyanakkor az ET-ben minden állam által ratifikált nyelvi és kisebbségi jogokra vonatkozó elvek EP-be történő átemelésén is munkálkodnak.

Lehetnek még akadályok

A találkozón jelen volt Korodi Attila RMDSZ-es parlamenti képviselő is, aki megjegyezte, hogy az Európa Tanács és a FUEN közötti kapcsolat még a 60-as években létrejött, de hamar elsikkadt, és egészen mostanig nem éledt újjá, mert eddig nem voltak olyan „éles helyzetek”, amelyek a kisebbségi jogok védelmét előtérbe helyezték volna.

Hozzáfűzte: Románia mindent megtett azért, hogy a kezdeményezést ellehetetlenítse, az általa indított per még nem zárult le, de szerencsére magukra maradtak a harcban, Szlovákia is kihátrált mögülük. Nagy hátrányt jelent továbbá a centenárium éve, hiszen felerősödtek a nacionalista hangok, ugyanakkor a 2019 első félévére ütemezett román EU-elnökség sem kecsegtet túl sok jóval. Az RMDSZ már javasolta, hogy az MSPI-hez kötődő tárgyalások is kerüljenek napirendre az elnökségi időszak alatt, de a román honatyák hallani sem akartak róla.