Két tartózkodás mellett, 75 támogató és 23 ellenszavazattal elfogadta keddi ülésén a tankönyvtörvény tervezetét a szenátus plénuma. 

Az oktatási bizottság elnöke, Liviu Pop szociáldemokrata szenátor a tervezet elfogadását követően azt nyilatkozta: "Köszönöm a szavazatot. Viszlát tankönyv-bárók!". Mihai Goţiu, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátora válaszként azt mondta: "Amit ma megszavaztak, nem fogja biztosítani a tankönyvek minőségét, csak a hazugságokat, visszaéléseket fogják legalizálni".

"Legtöbb három alaptankönyv-változatot hagynak jóvá, amennyiben egyik sem lesz megfelelő, újra kezdik az eljárást, a minisztériumnak legtöbb négyévente kötelessége újranyomtatni a tankönyveket" - magyarázta az Agerpres hírügynökségnek Liviu Pop.

​

A tankönyveket négy formátumban állítják elő: papíralapú könyvben, digitálisan, interaktív változatban és Braille-írással a vakok és gyengénlátók számára - 2020-tól kötelező érvényű ez az előírás a tanügyminisztérium számára.

"A tankönyv a tanuló legfontosabb munkaeszköze, amelyet az országos alaptanterv alapján állítanak össze" - fogalmaz a tervezet.A tervezet szerint a törvény a következő elvekre épül: méltányosság és esélyegyenlőség, minőség, relevancia és a hatékonyság elve, amelynek alapján az a cél, hogy a meglévő forrásokkal maximális eredményeket érjenek el, valamint a nemzeti kisebbségi jogok szavatolásának elve. "A hatékonyság elvének szellemében legkevesebb kettő, legtöbb három alaptankönyv-változatot hagynak jóvá" - írja a tervezetben.

A kisebbségi oktatásban, a neveléstudományi intézet jóváhagyásával, használni lehet a kisebbségek anyaországában nyomtatott tankönyveket is. A tervezet lehetőséget ad a tanárnak, hogy a tanórán az általa legmegfelelőbbnek talált könyvet használja.