Hivatalosan hat százalékkal fizetünk többet a villanyáramért, mint decemberben, ám a számlán szereplő összegek nagyobb arányban növekedtek. Mivel nemrég kezdődött el a fogyasztásmérők lecserélése országszerte, a lakosság egy része az új órákat okolja a megnövekedett költségekért.

Kovács Artúr, az Electrica Áramszolgáltató Rt. Hargita megyei fiókjának az igazgatója lapunknak elmagyarázta, nem az újonnan felszerelt digitális villanyórák miatt fizet többet a lakosság, hanem az energia hat százalékos januári áremelkedése mellett a szolgáltató számos különféle illetéket vezetett be, ami miatt a villanyszámla összege csaknem húsz százalékkal nagyobb, mint decemberben.

"A probléma az, hogy az átlagfogyasztó nem nézi meg tüzetesen a kiküldött villanyszámlát, pedig azon részletesen fel van tüntetve, hogy mi mennyi. El kell olvasni a részletes számlát, és ha nem stimmel valami, akkor kell reklamálni" - fogalmazott az igazgató, aki segített részben eloszlatni néhány tévhitet az új fogyasztásmérőkkel kapcsolatban.

Hogyan lesz 24 lejből 41?

Mivel a számlán feltüntetett kifejezések érthetetlenek, utánajártunk annak, hogy mit is fizetünk. Vettünk egy számlát és tételesen megvizsgáltuk, mi mennyibe kerül. A szóban forgó villanyszámlán az elfogyasztott, 50 kWh villanyáram hozzáadottérték-adóval (TVA) együtt nem egészen 24 lejbe kerül, viszont a különböző illetékekkel a számla végösszege csaknem 41 lej lett. Átlagos számítás elvégzése után kiderül: az idei villanyszámlánkon minden elhasznált 50 kWh villanyáramért további 6 lejt kell fizetnünk környezetvédelmi illetékek formájában. Ezen felül a szolgáltató által kibocsátott számla első tétele minden esetben egy elkülönített díj (rezervare), melynek értéke 7 lej körül van 50 kWh elfogyasztásánál.

A zöld illetékek közt van a zöld tanúsítvány (certificate verzi) és az újrahasznosítható energiatermeléshez való hozzájárulás (contribuţia pentru cogenerare), ami által a román állam arra próbálja rábírni a szolgáltatót, hogy csökkentse a környezetszennyezést az energia előállításakor, illetve olyan energiaforrásokat használjon fel, amelyek kímélik a környezetet.
Ilyen például a nap- és a szélenergia, a legtöbb európai országban pedig ezek a költségek a fogyasztót terhelik, így nálunk is.

Ám az energiaszektor egyik szakértője, Otilia Nuţu szerint a zöld tanúsítványok nem hatástanulmányokra alapoznak, hanem saccolás alapján döntenek a kibocsátásukról – írja az Evenimentul Zilei. A zöld tanúsítvány tulajdonképpen egy hozzájárulás az áramszolgáltató befektetési költségeihez, amit minden romániai fogyasztónak kötelessége kifizetni annak okán, hogy a zöldenergia előállítása sokkal költségesebb, mint a hagyományos. A nagy áramszolgáltatók meghatározott számú zöld tanúsítványt kapnak havonta az államtól.

A fal is „eszi" az áramot

Sokan panaszkodnak például amiatt, hogy miután lekapcsolták az összes fogyasztót a lakásban, a villanyóra tovább számlál. Kovács Artúr szerint a tapasztalat azt mutatja, hogy legtöbb esetben a lakás áramhálózatával van a baj. A régi házakban, tömbházakban gyakran fordul elő, hogy a falban lévő kábelek nem szigetelnek rendesen, és a zárlat miatt gyakorlatilag a fal „eszi" az áramot. Ugyancsak régi házaknál fordul elő, hogy egy-egy javítás alkalmával kiderül: a kábelek nem PVC-csőben haladnak, hanem annak idején egyszerűen belevakolták a falba a vezetéket, vagy a szigetelés öregedett el.

A vezérigazgató szerint ritkábban az is előfordulhat, hogy a villanyóra hibás – ha ilyesmit észlel a fogyasztó, jelezheti az Electrica Rt. helyi kirendeltségén és a kiszálló szakemberek lecserélik a fogyasztásmérőt. Ám ha ezután is számlál a szerkezet, akkor ajánlatos az egész lakásban ellenőrizni a villamossági munkálatokat, mert nagy valószínűséggel a hiba ott lesz.

Gyakori panasz a fogyasztók részéről az új villanyórák kapcsán, hogy ha kiég a főbiztosíték, nem tudják maguk megoldani a bajt, ahogy korábban tették. Kovács azt tanácsolja, ilyenkor hívjuk ki az Electrica szakembereit, hogy kicseréljék a kiégett biztosítékot, hiszen a főbiztosítékot a villanyóra előtti szakaszra szerelték a hálózatra, ott pedig magánszemély nem járhat.

Elköltöztetik a villanyórákat

Kovácstól megtudtuk, már jó ideje elkezdték a villanyórák áthelyezését a magánlakásokból közterületen is leolvasható helyekre. Ez azt jelenti, hogy a magánházak esetében a házból az utcai front falára vagy egyéb jól látható helyekre kerülnek az órák, a tömbházak esetében pedig a folyosón helyeznek el egy vagy több lezárt dobozt, amelyekben csoportosan állnak majd egymás mellett a fogyasztásmérők. A munkálatok költségei kizárólag a szolgáltatót terhelik, nem az ügyfelekét – hangsúlyozta az igazgató. Hozzátette, az órák elköltöztetése mindenképp jó megoldás a szolgáltató munkatársainak, de a fogyasztóknak is, hiszen könnyebben megoldható majd a leolvasás.

Csakhogy a lakóknak nem tetszik a megoldás, részben amiatt, hogy legtöbbször igen távol esik a lakástól és ki van téve a vandalizmusnak az újonnan felszerelt mérő, másrészt pedig azt kifogásolják, különösen a tömbházlakók, hogy az amúgy is szűk folyosókon a dobozok akadályozzák a közlekedést, költözködést.

Egy kolozsvári lakos elmesélte, náluk a tízemeletes tömbházban jobbára csak idősek laknak. Mióta a szolgáltató lecserélte a villanyórákat, a biztosítékok is kint vannak a folyosón. „Nagyon kellemetlen, mert ha kiég egy biztosíték, ki kell menni a sötét folyosóra zseblámpával, lemenni a második emeletig, ahol van a pannó. Honnan tudhatom, hogy nem valaki szándékosan nyomta ki a biztosítékot, és amíg én kimegyek a táblához, besettenkedik a lakásba, hogy valamit elvigyen?" – fogalmazott az idős férfi, aki óvatosságból fel is szerelt egy kis lakatot a kinti pannóra.