Fölösleges, sőt nagyon káros lehet a rovarirtó szerek bevetése a kaszálókon a Hargita megyében tömegesen megjelenő fogasfarkú szöcskék ellen – jelentette ki a Maszolnak Markó Bálint entomológus. A kolozsvári egyetemi oktatót a prefektúra intézkedéseiről kérdeztük.

Mint korábban írtuk, a múlt hét második felétől közel ezer hektáron lepték el szöcskék Hargita megye több régióját, elsősorban Gyergyóvidéket és Kápolnásfalut. A prefektus kezdeményezésére vészhelyzetet hirdettek az érintett övezetekben, s elrendelték rovarirtó vegyszerek beszerzését. Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök azonban vasárnap óvatosságra intett: szerinte a vegyszerek tönkretehetik a méhészeteket, az ivóvizeket, a legelő állatoknak, halaknak is gondot okozhatnak.

Nem egy tájidegen faj

A politikus szakemberekkel konzultált, mielőtt nyilvánosságra hozta az álláspontját. Egyikük Markó Bálint, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese. Az entomológustól megtudtuk, a fogasfarkú szöcske viszonylag közönséges faj, üde réteken, elsődlegesen a hegyvidéki, alhavasi gyepeken honos Erdély- és Európa-szerte, de néha az alföldi régiókban is megjelenik a magas füvű kaszálókon. Tájékoztatása szerint ez a rovar nagytestű, növényevő jószág, de nem veti meg az állati eredetű táplálékot sem. Az elmúlt években eléggé megritkult az állománya, főleg a rovarirtó szerek és az intenzív mezőgazdasági termelés miatt több európai államban védettséggel rendelkezik.

A szakember a Maszolnak elmondta: a fogasfarkú szöcske az úgynevezett gradáció (túlszaporodás, tömegrajzás) jelensége miatt jelent meg nagy mennyiségben az érintett Hargita megyei régiókban. „Időről időre – ezek szabályos időközök is lehetnek – bizonyos állatfajok nagy mennyiségben jelennek meg. Klasszikus példa erre a cserebogár. Ez a rovar négyévente produkál nagy egyedszámokat, ezeket hívjuk cserebogaras éveknek. Ez a szöcskefaj talán tízévente tud produkálni ilyen nagy egyedszámot” – magyarázta Markó Bálint.

Az entomológus szerint az is hozzájárulhatott a rovar túlszaporodásához, hogy az utóbbi időben nagy melegek voltak. „Esetleg lerövidülhetett emiatt a fejlődési időszak” – tette hozzá. Hangsúlyozta, a fogasfarkú szöcske nem idegen faj Erdélyben, és abban az értelemben nem lehet az inváziójáról beszélni, hogy máshonnan érkezett volna. Megjegyezte: jelenléte Erdélyben azt jelenti, hogy nagyon jó állapotban vannak azok a kaszálók, amelyeken él. „Bizonyos rovarfajok jelenléte azt mondja nekünk, hogy ezek gyönyörű, virágos rétek. Amit egyébként mindannyian látunk” – részletezte.

Nem ténylegesen kártevő

Markó Bálint leszögezte: a fogasfarkú szöcske nem egy ténylegesen kártevő faj, bár tömeges megjelenésének nyilvánvalóan van egy zavaró hatása a környezetre. „Senki sem szereti azt, hogy egy számára nem túl ismert jószág meglepi nagy mennyiségben a környéket. De hát ezen túl lehet lépni” – magyarázta. Hozzátette: a fogasfarkú szöcskére nem jellemző, hogy kultúrnövényeket – például burgonyát – enne. „Bizonyos fogyasztás előfordulhat, de nem egy tipikus kártevőről beszélünk, amelyik tömegesen megjelenve le fogja tarolni az ültetvényeket” – fogalmazott az entomológus.

A szakember emlékeztetett, hogy ez a szöcskefaj lárva formájában eddig is jelen volt Hargita megye jelenleg érintett régióiban, s nem ette le a székelyföldi gazdák termését, és a kifejlett példányok sem okoznak mezőgazdasági károkat. A rovarok várhatóan átvonulnak újabb kaszálókra, és egyedszámuk néhány napon, héten belül jelentősen lecsökken. „Nagytestű rovar, lomhán mozog, közöttük sok a petékkel teli, magas tápértékű nőstény, ezért tömeges mennyiségben be fogja vonzani a rovarevő állatokat. Terített asztalt jelentenek a gólyáknak, fecskéknek, varjaknak, gyíkoknak” – fejtette ki Markó Bálint.

A vegyszerek nem válogatnak

Az egyetemi oktató szerint veszélyekkel jár a rovarirtó szerek bevetése a fogasfarkú szöcske ellen. Ezek a vegyszerek ugyanis nem szelektívek olyan értelemben, hogy csak egyetlenegy fajt céloznak, hanem egész állatcsoportokat elpusztítanak, a rovarok jelentős részére, sőt a halakra is veszélyesek. A vegyszer kiszórása több tucat hektáron várhatóan elpusztítja ugyan a fogasfarkú szöcskét, de elpusztít sok más rovart, köztük védett fajokat is. Ezáltal kipusztul a madarak tápláléka, veszélybe sodorja a gólyák, fecskék fiókanevelését.

„Azért ez mégis csak egy méreganyag. Emberekre, állatokra talán nem hat, de nem biztos, hogy viszont szeretnénk látni bizonyos terményekben vagy mézben” – jelentette ki az entomológus, aki úgy véli: jól körülhatárolt területeken, például krumpliföldeken bevethető a rovarirtó, ha a szöcskék jelenléte ezt indokolja, de kaszálókat, legelőket vegyszerekkel kezelni fölösleges, sőt nagyon káros tevékenység. „Nem csak a biodiverzitás szempontjából veszélyes. A tehenes gazda mihez kezd? Kihajtja a vegyszerezett rétre a marhát? Vagy lekaszálja takarmánynak a mérgezett füvet?” – fogalmazott Markó Bálint.

Az egyetemi oktató hangsúlyozta azt is, hogy nem vonja kétségbe a Hargita megyei hatóságok jó szándékát. Csak szerinte célszerűbb lenne megkérdezni szakembereket is, mielőtt a vegyszeres rovarirtás mellett döntenek. Ezt Markó Bálint kifejtette Borboly Csabának is, csakhogy nem a Hargita megyei önkormányzat, hanem a prefektúra és a központi hatóságok hatáskörébe tartozik a döntés. „Borboly Csaba arról biztosított, hogy megpróbálja ezt a kérdést szakmai kontroll alatt tartatni” – mondta az entomológus, aki úgy tudja: Gyergyóban egy húsz hektáros területet már levegyszereztek.