A hatalomra kerülése óta eltelt közel egy évben felismerhetetlenné változtatta a Szociál-Liberális Szövetség (USL) a Boc-kormány idején elfogadott és 2011-ben érvénybe lépett tanügyi törvényt. A jogszabály módosításait még Ecaterina Andronescu korábbi oktatási miniszter kezdte sürgősségi rendeletekkel. Utódja, Remus Pricopie folytatta azoknak a törvényben szereplő rendelkezéseknek a megsemmisítését, amelyek megreformálták (volna) a hazai oktatási rendszert.

A képviselőház múlt héten már megszavazta a legfontosabb módosításokat tartalmazó sürgősségi kormányrendeletet, s ha a jogszabályt a szenátus is elfogadja, ez tíz évvel röpítheti az időben a hazai tanügyet – vélik hazai szakpolitikusok és pedagógusok.

Ízelítő a módosításokból

Az egyik leglényegesebb módosítás az elemi oktatásban és az óvodákban dolgozó pedagógusok jogállására vonatkozik. A jelenlegi törvény szerint ezeket a posztokat csak egyetemi diplomával lehetett betölteni, ám a jogszabály lehetővé tette, hogy a már alkalmazásban lévő mintegy 22 ezer felsőfokú végezettség nélküli pedagógus továbbképzéseit az egyetemi végzettséggel egyenrangúvá tegye a minisztérium, és az érintettek diplomásoknak járó bérezést kapjanak. Ezt a cikkelyt törölte az USL-kormány. Ezért a minisztérium nem ismer el semmiféle továbbképzést és fokozatot a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező pedagógusok esetében, így fizetésemelésre sem számíthatnak, sőt az alapképzésüknek megfelelő fizetéskategóriába csúsznak.

Másik vitatott módosítás a kilencedik osztályok visszasorolása a középiskolai oktatási ciklusba. A jelenlegi törvény megkönnyítette a tanulók számára a kötelező tíz osztályt elvégzését a saját településükön, mert bevezette a nulladik osztályt, a kilencediket pedig az általános iskolai képzéshez sorolta. A módosítás nem csak visszasorolja a kilencediket a középiskolai ciklusba, de tételesen megszabja, hogy a kötelező iskolai évek az elemi oktatásból, az általános oktatásból és a középiskolai oktatás első két évéből: IX. és X. osztályból tevődnek össze. Ez elsősorban a vidéki diákokat hozza nehéz helyzetbe, mert az általános iskolai ciklus után két évig egy nagyobb település iskolájában kell tanulniuk, hogy a törvény által előírt kötelező oktatásban részesüljenek. Ez a szakemberek szerint az iskolaelhagyást erősíti.

Az USL-kormány ugyanakkor 23 százalék alattira csökkentette a szülői képviselet arányát az iskolaszékekben. A jelenlegi törvény szerint a testületekben fele arányban vettek részt a szülők és fele arányban az önkormányzat és a tanárok képviselői, így a szülők befolyásolni tudták a döntéseket. A törvényalkotónak a szándéka ezzel az volt, hogy iskolában tanuló gyerekek érdekeit helyezzék előtérbe az intézmény sorsát befolyásoló döntések meghozatalakor. Ha a szenátus elfogadja a módosító javaslatot, gyakorlatilag csak protokolláris szerep jut az önkormányzati és a szülői képviseletnek az iskolaszékekben.

Nagy vitát váltott ki a módosítás is, miszerint az egyetemek rektorai nem vonhatják vissza azt az oklevelet, amelyet birtokosa valamilyen visszaélés vagy törvénytelenség, esetleg plágiummal szerzett meg. Az új törvény szerint ez csakis a bíróság teheti meg.

Magyari: mindenhez hozzá akarnak nyúlni

„Aggodalomra ad okot, hogy mindenhez hozzá akar nyúlni a kormány a tanügyi törvényben" – jelentette ki a maszol.ro-nak Magyari Tivadar főtitkár-helyettes, az RMDSZ oktatási főosztályának vezetője, amikor a jogszabály módosításairól kérdeztük.

A szakember értékelése szerint a jelenlegi tanügyi törvénynek nagyon sok hasznos rendelkezése volt. „Azt még nem lehet látni, hogy milyen mértékű átalakítást és visszarendeződést akar a jelenlegi kormány, de máris aggódunk, mert sok mindent a feje tetejére állítanak" – jelentette ki.

Magyari emlékeztetett arra, hogy a nulladik és a kilencedik osztály kérdése „állandó játék és bizonytalanság tárgya" a tanügyben. Tájékoztatása szerint a magyar nemzetiségű diákoknak azért felelt meg az új tízosztályos rendszer, mert később kellett iskolát váltaniuk, és esély volt arra, hogy egy évvel tovább járjanak magyar iskolába, magyar osztályba.
„Tudjuk azt, hogy a nagy törés, nagy visszaesés az anyanyelven való tanulásban a nyolcadik osztály végén volt. A jelenlegi törvény szerint ez a törés a kilencedik osztályban volna, az éppen átalakuló személyiségű serdülő nyer egy évet nyert a magyar iskolában. Tehát kisebbségi szempontból a jelenlegi törvény megtartása volna az érdekünk" – magyarázta.

Az iskolaszékek összetételének a megváltoztatása is aggodalomra ad okot Magyari szerint, mert a jelenlegi törvény egészséges arányt biztosított a szülők, az önkormányzat és a pedagógusok képviselete között. „Én is annak vagyok a híve, hogy a legtöbbet a pedagógusokra kell bízni, de a régi arány, amit nagyon sok egyeztetés nyomán alakítottunk ki, az egészséges egyensúlyt jelentett" – magyarázta az oktatási főtitkár-helyettes.

A plagizálók dolgát megkönnyítő törvénymódosulás kapcsán Magyari kifejtette: a plágium elkerülésére kellett volna találni megoldást, nem a csalással írt dolgozatokkal szerzett diplomák visszavonására. Szerinte szegénységi bizonyítvány bármilyen egyetem számára, ha az intézményben plágiummal diplomát lehet szerezni. „Arra kéne megoldása legyen a tudományos világnak, hogy kiszűrje a plagizátorokat, és ne tíz-húsz évvel később fussanak utána" – fogalmazott Magyari.

Cikkünk frissül