A mai kor és a mai nemzedék szabadságharcáról beszélt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a székelyföldi Nyergestetőn tartott március 15-i ünnepségen.A politikus a mai szabadságharc részének tekintette azt a kérést, hogy az alkotmánymódosítás során kapjon hivatalos státust a magyar nyelv Erdélyben ott, ahol a magyar közösség él.

Kérésként fogalmazta meg ugyanakkor, hogy ne akarják megfosztani az erdélyi magyarságot nemzeti és közösségi szimbólumaitól. A mai szabadságharc részének tekintette azt a kérést is, hogy a hatalom ne akarja szétdarabolni sem a Székelyföldet, sem a Partiumot a regionális átszervezés során.

„Március 15-e minden magyar ünnepe. A magyar szabadság ünnepe, annak a reménynek és hitnek az ébrentartása és megerősítése, mely szerint igazi emberi életet csak szabadságban lehet élni. Az önkény, az elnyomás ellen lázadókat, a magyar szabadságharc fáklya vivőit 165 évvel ezelőtt az önkény és elnyomás megszüntetésének vágya, a szabadság magasztos eszméje, a szabadon építkező nemzetbe vetett hit indította útra. 165 év elteltével büszkén emlékezünk rájuk és valljuk, hogy az ő céljaik a mi céljaink is, az ő értékeik a mi értékeink is. Az ő törekvéseik előtt tisztelegni, példamutató életüket megismerni, tanulni tőlük, nem csak kötelességünk, de kiaknázhatatlannak tűnő forrásunk és esélyünk akkor, amikor tovább gondoljuk az 1848-as forradalom üzenetét, a ma élő nemzedékek számára újból és újból megfogalmazzuk” – fogalmazott Kelemen Hunor.

Minden kornak és minden nemzedéknek megvolt és megvan, és a jövőben is meglesz a maga szabadságharca, amelyet fel kell ismernie és meg kell vívnia – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.  

"Megtapasztaltuk, hogy ma is sokan vannak, akik a szabadságunktól akarnak megfosztani, jogainkat akarják korlátozni, szolgasorsba akarnak taszítani, mert tévesen ítélik meg a világot és benne az embert és a nemzet sorsát. Tévesen gondolják azt, hogy az ő szabadságuk attól lesz több, ha a miénk kevesebb!" - fogalmazott. Hozzátette: a Nyerges-tetőről üzeni, hogy nem az állampolgár van az államért, hogy annak alattvalója és szolgája legyen, hanem fordítva: az államnak kell szolgálnia az állampolgárt és a magyar nemzeti közösséget. „Nem akarunk senkitől semmit elvenni, csak a minket megillető és rólunk szóló döntéseket mi magunk akarjuk meghozni. Azok, akik értetlenkednek a mi törekvéseinket illetően, azoknak mondom lassan, hogy értsék: ez az autonómia, ezt akarjuk mi, szabadon dönteni a minket érintő kérdésekben” - hangsúlyozta Kelemen Hunor..

A múlt üzenetéről, tanulságairól szólva Kelemen Hunor az összefogás fontosságát hangsúlyozta.

„Akkor, amikor nemzeti értékeinkről és céljainkról van szó, kerüljük el elődeink egyik csapdáját. Ne ismételjük meg azt a tévedésüket, amely az 1848-as szabadságharcnak a vesztét okozta. Ma bátran kimondhatjuk, hogy 1848-ban nem Kossuth harcolt Görgeyvel, nem Kossuthnak kellett volna harcolnia Görgeyvel. A magyarok ellenfele az osztrák önkényuralom volt. Ma, a 21. században, a mi nemzedékünk szabadságharcában nekünk nem egymással kell harcolnunk. Mi nem egymás ellenfelei vagyunk. Nekünk nincs egymással vitánk a szabadságunkat illetően.

Mi nem egymást akarjuk legyőzni, nekünk még annak látszatát is el kell kerülnünk, hogy egymás ellen fordulunk. Mert ez lehet, ez lesz a vesztünk. Nekünk ma is, a mai kor eszközeivel, nem ágyúval, nem karddal, nem egymás vérét kiontva, azokkal kell harcba szállnunk, azok a mi ellenfeleink, akik a mi jogainkra törnek, azoktól meg akarnak fosztani, azokat korlátozni akarják, akik szétdarabolni, megosztani akarnak minket. Nekünk velük kell megvívnunk a szabadságért való harcot. Nekünk őket kell meggyőznünk, nekünk ő velük van elintéznivalónk, nem egymással, nem magyarnak a magyarral!” – mondta a politikus.

Ünnepi beszédében az RMDSZ elnöke a szolidaritás, és a kölcsönös tisztelet fontosságára hívta fel a figyelmet, majd leszögezte: „nekünk a szabadság nem ideológiai kérdés, nem ideológiai viták elméleti problémája, nekünk a szabadság nem lehet a megosztás terepe, mert nekünk a szabadság ezeknél sokkal több, sokkal fontosabb: nekünk a szabadság a jövőnk záloga, nekünk a szabadság nemzeti létünk legfontosabb ügye!”.

A Nyergestetőn tartott megemlékezésen az RMDSZ elnöke mellett Kató Béla református püspök és Tamás József római katolikus segédpüspök, valamint Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke is beszédet mondott. A metsző jeges szélben elmondott beszédeket csaknem félezer ember hallgatta végig. Koszorúzott az emlékhelyen Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke is.

A Csíkszék és Háromszék közötti Nyergestetőn zajlott 1849 augusztus elsején az a csata, amely a székelység önvédelmi harcának egyik kiemelkedő szimbólumává vált. A Tuzson János őrnagy által vezetett mintegy 200 fős székely csapatnak önfeláldozó harccal sikerült rövid időre feltartóztatnia a mintegy 1200 fős összevont osztrák-orosz csapatok csíkszéki behatolását.