Részben „lustasága" vezetett a Homo erectus (felegyenesedett ember) kihalásához – állítják az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) kutatói a PLoS One című tudományos folyóiratban publikált tanulmányukban.

Az Arab-félszigeten a kora kőkorszakban élt előemberek populációinak régészeti vizsgálata azt mutatta, hogy a Homo erectus "nem igazán erőltette meg" magát az eszközkészítés és a nyersanyagok begyűjtése terén – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Ceri Shipton, az egyetem munkatársa szerint ez a „lustaság", valamint az, hogy képtelen volt alkalmazkodni az éghajlat változásához, valószínűleg szerepet játszott a faj kipusztulásában.

„A táborhelyeik körül heverő kövek bármelyike megtette nekik, amikor eszközkészítésre került a sor, pedig ezek többnyire jóval silányabb minőségűek voltak, mint azok, amelyeket a későbbi eszközkészítők használtak" – magyarázta Shipton. Hozzátette: „az általunk vizsgált lelőhelyen volt egy hatalmas sziklás magaslat tele jó minőségű kővel, csupán kis távolságra egy apró dombon. Ők azonban ahelyett, hogy felsétáltak volna a dombra, inkább begyűjtötték a leguruló töredékeket".

Amikor a kutatók megvizsgálták a sziklás magaslatot, nyomát sem találták bármilyen tevékenységnek, se alkotásoknak, se kőfejtésnek. „Tudták, hogy ott van, de mivel volt elég nyersanyaguk, a jelek szerint úgy voltak vele, hogy minek vesződjenek ezzel" – jegyezte meg Shipton.

Mindez szöges ellentétben áll a későbbi korszakok eszközkészítőinek, köztük a korai Homo sapiens és a neandervölgyi ember gyakorlatával, akik hegyeket másztak meg jó minőségű kövek után kutatva, majd azokat hosszú távolságokon át szállították.Shipton szerint az élőhelyük elsivatagosodásához való alkalmazkodást szolgáló technológiai fejlődés elmaradása ugyancsak hozzájárult a faj kipusztulásához.

„Nem csupán lusták, hanem nagyon maradiak is voltak" – fogalmazott a szakember. „Az üledékminták tanúsága szerint a körülöttük lévő környezet egyre csak változott, ők azonban még mindig ugyanazt csinálták az eszközeikkel" – mondta a szakember. Hozzátette: „semmilyen előrelépés nem történt, eszközeik egyre csak az immár kiszáradt folyóvölgyek közeléből kerülnek elő. Azt hiszem, hogy a környezet végül túl szárazzá vált nekik".

A kutatók 2014-ben végeztek ásatásokat a Szaúd-Arábia középső részén elterülő Rijád tartomány egyik lelőhelyén.