Huszonnégy aranyérmét és egy fülbevalót találtak régészek az észak-izraeli Cesareában. A kincset vélhetően menekülő gazdája rejtette el, amikor 900 évvel ezelőtt a várost elfoglalták a keresztesek.

A régészek egy kis bronzedényben találták a 24 aranypénzt és a fülbevalót, az edényt két kő közé rejtették egy régi ház kútja közelében – közölte az Izraeli Régészeti Intézet és a feltárásban részt vevő több szervezet.

A sajtónak hétfőn bemutatott és a 11. század végéről származó aranypénzek révén „a kincs a város keresztesek általi, 1101-ben történt elfoglalásához köthető, amely Cesarea történetének egyik legtragikusabb időszaka volt” – olvasható az ásatást vezető Peter Gendelman és Mohammed Hatar közleményében.

„Valaki elrejtette a vagyonát, azt remélve, hogy később megkeresi, de soha nem tért vissza. Korabeli írásos források szerint Cesarea lakosainak többségét I. Baldvinnak (1100-1118), Jeruzsálem keresztes királyának a hadserege meggyilkolta. Elképzelhető, hogy a kincs tulajdonosa és a családja is a mészárlásban vesztette életét, vagy eladták őket rabszolgának, és soha nem keresték az aranyukat” – tették hozzá a régészek.

Robert Kool, az Izraeli Régészeti Intézet érmeszakértője szerint az aranyérmék között VII. Mihály bizánci császár uralkodásához köthető ritka pénzérmék is találhatók. „Ezeket a pénzeket helyben nem használták, és arra engednek következtetni, hogy érintkezés és esetleges kereskedelmi kapcsolat volt ebben az időben Cesarea és Konstantinápoly (Bizánc) között” – mutatott rá a szakértő.

A Földközi-tenger partján fekvő Cesareát az i.e. előtti 1. században építtette a rómaiak által kinevezett I. Heródes, Júdea királya.

Címlapi illusztrációnk forrása: Yaakov Shimdov