Az északi sirályhojszának (Fulmarus glacialis) a Kanada északi részén lévő Prince Leopold-szigeten rakott tojásait vizsgálva találtak hormonbontó ftalátokat. Ezeket a kémiai anyagokat műanyagkészítéshez használják, hogy az anyag rugalmas maradjon. Ez az első alkalom, hogy ilyen adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madarak tojásaiban – írja a The Guardian online kiadása.

A fertőzés valószínűleg műanyagszemétből származik, amellyel a madarak akkor találkoztak, amikor halra, rákra és tintahalra vadásztak az Északnyugati átjáró bejáratánál lévő Lancaster tengerszorosnál. A madarak életük nagy részét a tengeren töltik táplálkozással, fészkeikhez csakis költeni térnek vissza.

Az északi sirályhojszák gyomrában olajos folyadék található, amellyel leköpik a fészkeiket fenyegető támadókat. A tudósok szerint a ftalátok utat találhattak ebbe a folyadékba, innen bekerültek a véráramba és a nőstények tojásaiba.

Jennifer Provencher, a kanadai vadvédelmi szolgálat munkatársa szerint aggasztó eredmény, hogy adalékanyag található egy ilyen távol eső környezetben költő madár tojásaiban. Az északi sirályhojszák jóval kevesebb műanyaggal találkoznak az Északi-sarkvidéken, mint más madarak.

Provencher kutatásai szerint a tojók átörökítik az adalékanyagok keverékét meg nem született fiókáiknak. "Ez valóban tragikus. Egy ilyen madár fejlődése kezdettől fogva magában hordozza ezeket a szennyezőanyagokat" – mondta el a kutató az Amerikai Egyesület a Tudomány Haladásáért (AAAS – American Association for the Advancement of Science) éves közgyűlésén Washingtonban.

A ftalátok bomlasztják a hormonokat vagy a belső szervrendszert, születési rendellenességeket, termékenységi problémákat és rengeteg emésztőszervi betegséget okozhatnak. A ftalátok több formáját biztonsági okokból kitiltották a gyerekjátékokból is.

További vizsgálatok során más műanyag szennyezőanyagokat is találtak északi sirályhojszák és háromujjú csüllők (Rissa tridactyla) tojásaiban, melyeket ugyanazon a költőhelyen gyűjtöttek. Mindkét madár esetében találtak két olyan egyéb adalékanyagot is, amelyet azért adnak a műanyaghoz, hogy gátolják a lebomlását és azt, hogy kifakuljon a napfény hatására.

Mivel az északi sirályhojszák a negyvenéves kort is megérhetik, csak néhány generáció óta vannak kitéve a megnövekedett műanyagszemét hatásainak. Ezeknek a madaraknak tehát nem volt idejük, hogy alkalmazkodjanak a megváltozott környezethez – magyarázta a kutató.