Karen Keskulla Uhlenbeck amerikai matematikust nevezte meg kedden az Abel-díj idei nyertesének a Norvég Tudományos Akadémia, amely első ízben ítélte oda női tudósnak a matematikai Nobel-díjként is emlegetett elismerést.

A 76 éves Uhlenbeck a „geometriai parciális differenciálegyenletek, a mértéktérelmélet és az integrálható rendszerek területén elért úttörő eredményeiért, valamint munkásságának az analízis, a geometria és a matematikai fizika területére gyakorolt jelentős hatása elismeréseként" kapja a díjat.

„Elméletei forradalmasították a például szappanhártyával létrehozható minimálfelületekre vonatkozó ismereteinket" – mondta Hans Munthe-Kaas, az Abel-díjat gondozó bizottság elnöke.

Az Ohio állambeli Clevelandben született Uhlenbeck New Jersey-BEN nőtt fel, később a Michigani Egyetem diákjaként kezdett érdeklődni a matematikai iránt. A massachusettsi Brandeis Egyetemen szerzett doktori címet. Azóta a Chicagói Egyetemen és az austini Texasi Egyetemen is tanított. Jelenleg a Princetoni Egyetem vendégkutatója.

A Norvég Tudományos Akadémia méltatása szerint Uhlenbeck „példaképként szolgál és egyben szószólója is a nemek közötti egyenlőségnek a természettudományok és a matematika területén". A hatmillió norvég koronával (194 millió forinttal) járó Abel-díjat május 21-én adja át V. Harald norvég király Oslóban.

A díjat, amely a világ egyik legjelentősebb tudományos kitüntetése, Niels Henrik Abel (1802–1829) norvég matematikus emlékére alapították 2002-ben hiánypótló elismerésként, hiszen az 1895-ben alapított Nobel-díj a matematikusokat nem jutalmazza.