Az emberfélék családjának egy eddig ismeretlen, kihalt faját azonosították kutatók a Fülöp-szigeteki Callao-barlangban feltárt tizenhárom darab csont- és fogfosszília alapján – írja az MTI.

A kutatók a Nature szakfolyóiratban publikálták az eredményeiket, ahol tekintettel arra, hogy a Fülöp-szigeteki Luzon szigetének északi részén találták meg a maradványokat, Homo luzonensisnek nevezték el az új fajt. A kutatók nem teljes csontvázakat találtak, összesen hét fog, két kézcsont, három lábcsont és egy combcsont került elő.

Ezek alapján két felnőtt és egy fiatal egyed maradványait azonosították és bár nem tudtak DNS-t kivonni a fosszíliákból, azt megállapították, hogy 67 és 50 ezer közöttire tehető az életkoruk. Az apró fogakból kiderült, hogy a luzoni ember alacsonyabb lehetett még az általában hobbitként hivatkozott floresi embernél is, amivel egy időben élt, de a paleontológusok szerint egyébként valószínűleg semmilyen kapcsolatban nem állt.

Kiderült emellett az is, hogy az új emberfajnak görbe volt a lábujja, ami leginkább a még ennél is sokkal régebben élt Australopithecusra hasonlít. Ebből arra lehet következtetni, hogy ez a faj két lábon járt és fára is mászott, a kutatók szerint pedig jó eséllyel azért jelenhetett meg újra ez az ősi tulajdonság, mert a luzoni ember egy külvilágtól elzárt szigeten élt.

Azt egyelőre nem lehet megmondani, hogy a luzoni ember és a hobbit korábban rajzottak ki Afrikából a Homo erectusnál, vagy olyan leszármazottak, akik később mentek össze és fejlesztettek ki új tulajdonságokat, ahogy azt sem, hogy hogy kerültek Luzon szigetére. Ez a sziget sosem kapcsolódott a szárazföldhöz, így az egyik lehetőség, hogy szándékosan hajóztak oda, a másik pedig az, hogy egy természeti katasztrófa, például egy cunami miatt kerültek át ide nagy számban.

Sok kutató szerint ez utóbbinak van nagyobb esélye, mert úgy gondolják, hogy a Homo erectus sem volt elég értelmes ahhoz, hogy szándékosan keljen át a tengeren, de mivel egyre több szigeteken élő kolónia kerül elő, ez az elmélet megdőlni látszik. Az egyelőre biztos, hogy sok a nyitott kérdés, azt sem lehet például megmondani, hogy a Homo sapiens terjedése szerepet játszhatott-e a faj eltűnésében.