Szárnyas dinoszauruszfajta maradványaira bukkantak kínai tudósok, a lelet a dinoszauruszok evolúciójának egy olyan szakaszára világít rá, melynek során egyes alfajok a madarak felé kezdtek fejlődni – jelentette a Hszinhua kínai állami hírügynökség csütörtökön.

A jó állapotban fennmaradt, mintegy 163 millió éves fosszíliát az északkelet-kínai Liaoning tartományban találták még 2017-ben. A maradványok a szakértők szerint egy eddig ismeretlen, 32 centiméter hosszú, és 300 grammos testtömegű theropodától, vagyis két lábon járó hüllőmedencéjű dinoszaurusztól származnak, melynek hártyás szövet alkotta, tollas szárnyai voltak, repülni azonban nem tudott.

A szarkaméretű dinoszaurusz a kutatók szerint fákra mászhatott, és lehetséges, hogy a denevérszárnyakhoz hasonló hártyáit a levegőben siklásra használhatta, miközben fáról fára ugrándozott. A nagyméretű mellcsont hiánya azonban arra utal, hogy a fajta nem tudott a madarakhoz vagy denevérekhez hasonlóan repülni.

Átmenet a repülő őshüllők és a dinoszauruszok között

Az újonnan felfedezett fajnak az ambopteryx longibrachium nevet adták, utalva arra, hogy a fajta átmenet a repülő őshüllők, vagyis pteroszauruszok és a dinoszauruszok között. A kutatást a Nature című tudományos szaklapban publikálták.

Vang Min, a Kínai Tudományos Akadémia őskortannal foglalkozó intézetének kutatója és a dinoszaurusz maradványairól szóló tanulmány elsőszámú szerzője elmondta: az ambopteryx longibrachium a szintén Liaoning tartományból előkerült maradványok alapján felfedezett scansoropterygidae családba sorolható, mely család a nevét a példányokat jellemző „mászó szárnyakról" kapta. A kutató kiemelte: számos fajtáról ismert, hogy madarakhoz hasonló tollazattal rendelkeztek, és az evolúció során madarakká fejlődtek, de ez az új faj különösen érdekes, mert a hártyás, denevérszerű szárnyakkal rendelkező fajok létezése eddig nem volt széles körben elfogadott elmélet.