Csíkszeredai születésű tudós kapta a Bolyai-díjat


-A A+

Barabási Albert-László, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja vehette át a Bolyai János Alkotói Díjat. A nemzetközi hírű hálózatkutató az 1998-ban alapított díj tizedik kitüntetettje. Az elismerést Áder János köztársasági elnök adta át a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében rendezett szerda esti ünnepi gálán.

A csíkszeredai születésű, idén 52 éves Barabási Albert László az egyik legismertebb magyar kutató. Szakterülete a hálózatkutatás. Tengerentúli egyetemek tanára, a Közép-európai Egyetem (CEU) professzora, több tudományos bestseller írója. Tavaly jelent meg A képlet. A siker egyetemes törvényei című kötete, amelyben azt tárja fel, hogy a siker valójában annak függvénye, mit gondolnak rólunk a többiek, és hogyan reagálnak a cselekedeteinkre.

Barabási-Albert László Lovász Lászlóval, az MTA elnökével és a cseh Jaroslav Nešetřil matematikussal közösen 2018-ban elnyerte az Európai Kutatási Tanács (ERC) Synergy Grantjét. A 9,8 millió eurós támogatással folyó munka fő célja, hogy a hálózattudomány és a gráfelmélet legújabb eredményeire építve, a két tudományág tudósainak együttműködésével segítse a nagy hálózatok működésének megértését. Barabási Albert-László hálózatkutató, statisztikus fizikus, a bostoni Northeastern University professzora.

A Bolyai-díjat magántőkéből hozták létre 1998-ban üzletemberek: a kezdeményező Somody Imre, Karsai Béla, Lantos Csaba, Somody Imréné, valamint Várkonyi Attila. Hozzájuk csatlakozott 2001-ben Alexander Brody író és reklámszakember, majd 2009-ben további két magyar származású tudóssal egészült ki a támogatók köre: az idén elhunyt Oláh György Nobel-díjas kémikus és John Lukacs történész védnökként vett, illetve vesz részt a kezdeményezésben.

A díj alapítóinak célja, hogy kétévente olyan magyar állampolgárságú, illetve magyar származású személyt díjazzanak, aki nemzetközi mércével mérve is kimagasló eredményt ért el a tudományos kutatás, fejlesztés, a tudományos utánpótlás nevelése, illetve a kutatási eredmények társadalmi-gazdasági életben való hasznosítása terén. Az elismerés nincs tudományterülethez kötve. Egy 15 tagú független díjbizottság ítéli oda, amelynek elnöke a mindenkori magyar köztársasági elnök.

A Bolyai-díjat első ízben 2000-ben adták át. Akkor Freund Tamás idegtudós, az MTA jelenlegi élettudományi alelnöke kapta a díjat. Azóta a 2014-ben elhunyt Roska Tamás informatikus, Bor Zsolt fizikus, Lovász László matematikus, az MTA jelenlegi elnöke, Ritoók Zsigmond ókorkutató, Perczel András vegyész, valamint Nusser Zoltán neurobiológus – valamennyien a Magyar Tudományos Akadémia tagjai – vehették át a díjat. 2015-ben Pál Csaba, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa kapta a Bolyai János Alkotói Díjat, ő az eddigi legfiatalabb kitüntetett, egyúttal az első, aki nem akadémikusként részesült az elismerésben. A tavalyi díjazott, É. Kiss Katalin nyelvész, akadémikus az első női kitüntetett a díj történetében.







EZT OLVASTA MÁR?

X