A delfinek kínjukban „kiabálni” kezdtek: nem bírják a zajszennyezést
Akkor az emberek okozta zaj a óceánokban, hogy a delfineknek változtatniuk kellett a kommunikációs módszereiken – állapították meg tengerbiológusok.
A tengeri állatoknak, többek között a delfineknek is alkalmazkodnia kell az óceánokban mérhető, egyre intenzívebb zajszennyezéshez: a rákollócsattogás, a bálnaének és az egyes halak meglehetősen zajos párzási időszakának természetes hangjait egyre erősödő emberi hangzavar kíséri.
A kis- és nagyhajók motorzúgása, az orbitális kürthangok, a tengerfenéki bányászat monoton robaja, az olaj- és földgázkitermelés zaja a vízben gyorsan és messzire terjed, valamint zavarja a delfinek közti kommunikációt – derült ki a Marylandi Egyetem tengerbiológusainak a Biology Letters folyóiratban közölt tanulmányából, amelyről a Qubit portál is beszámolt. Ahhoz, hogy meghallhassák egymást, a delfinek változtattak az eddig jól bevált módszereiken, és összetett hívóhangjaikat leegyszerűsítették, hogy a káoszban is könnyebben kommunikálhassanak.
A kutatók szerint a delfinek úgy érezhetik magukat az óceánokban, mint az emberek a hangos szórakozóhelyeken: mivel a zajos klubokban nem működik a hosszadalmas beszélgetés, így rövid szavakat ordítanak egymás fülébe a beszélgetőpartnerek. Arra is rávilágítottak a kutatók, hogy minden jel arra mutat, a delfinek a vízi közlekedéssel járó zajok hatását próbálják ellensúlyozni hangadásuk leegyszerűsítésével.
A „kiabálásukat” azzal magyarázzák, hogy az óceán legzajosabb régióiban füttyjeleik feltűnően lerövidülnek és sokkal magasabb frekvencián szólnak, bonyolultabb hangjaikat pedig csak az óceán csendesebb részeiben hallatják. A kutatócsoport szerint a delfinek látszólag hatékony megoldást találtak a problémára, de azt még nem tudni, mennyire gyakorol negatív hatást kommunikációjukra ez a módosulás, ugyanis társasági lényekként mindezidáig nagymértékben a hangjukra támaszkodtak: a bemutatkozásban és a tápláléklelőhelyekről való értesítés során is ez segítette őket. Az ellaposodott társalgásukat csak úgy orvosolhatná az emberiség, ha halkabb motorokat fejlesztene ki a vízi járművekre.
Míg az USA kutatócsoportja a delfineket vizsgálta, addig japán kutatók is arra a következtetésre jutottak, hogy a zajszennyezés miatt a náluk megtalálható fajok többsége is változtat kommunikációján: a csendes-óceáni púpos bálnák hangját mérték Tokiótól délre, és rájöttek, a zajos hajók közeledtével a bálnák felhagynak énekükkel és lerövidítik a mondandójukat. Korábban a mezei verébsármányokról derült ki, hogy a kanadai olajmezők közelében másképp énekelnek, hogy üzeneteik biztosan célba érjenek, számolt be a Qubit portál.
- 34220 órája
NBA: Stephen Curryt nézni egy sima edzésen is élmény (VIDEÓ) - 34222 órája
Kiváltságokkal jár majd a koronavírus elleni oltás beadatása? - 34222 órája
Férfi kézi BL: vesztes finálék után végre győzni szeretne a Telekom Veszprém - 34224 órája
Megkéselte a szomszédja, mert túl hangosan horkolt - 34225 órája
Ilyen igazolást kapunk a koronavírus elleni oltás után - 34225 órája
„Imádkozz, és törekedj a jóságra” – így nevelte fel hét gyermekét a 101 éves, székelyföldi Marcsa néni